Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Liszt, a Babra és Zombola Péter is hallható a Lakatlan sziget következő...

Liszt, a Babra és Zombola Péter is hallható a Lakatlan sziget következő adásában

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Lakatlan sziget címmel indult el a Papageno Rádió új, tematikus műsora, melynek január 28-i adásában Rajkó Anna, a Papageno nyomtatott magazinjának főszerkesztője által összeállított zenei anyagot hallhatjátok. 

- hirdetés -

„Tolsztojnak igaza volt, a zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni, feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat és fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől, minden eszközzel fegyelmeztünk – olyan, mint a tavaszi vadvíz, feldúlja az értelem által aggályosan parcellázott, megművelt és megmunkált, szabályozott és fegyelmezett területeket.”

Kopogtat az ajtómon Márai Sándor, amikor egy-egy hosszú nap után transzállapotban hallgatom a Transzcendens etűdöket. Ha Liszt Ferenc tizenkét etűdjéből csak egyet vihetnék magammal a lakatlan szigetre, a háromkezesként is emlegetett Mazeppát választanám. Az orosz zongoravirtuóz Danyiil Trifonon előadásában egymás után többször is képes vagyok meghallgatni ezt a szenvedélyes, felkavaró zenét, amiből szimfonikus költemény is született 1851-ben, ugyanezen a címen.

A 17. századi kozák vezér, Ivan Sztyepanovics Mazepa történetét (egy fiatalasszony elcsábítása miatt megvadított ló hátára kötözve űzik a pusztába, fantasztikus módon megmenekül, majd csellel megszerzi a vezérséget) Byron és Victor Hugo is feldolgozta, Liszt 1840-ben a ciklusból kiemelve utóbbinak ajánlotta az etűd akkori változatát.

A meghalás után jöhet a nevetés: játékossága, humora – és persze a gyerekkori zeneiskolai és családi zenehallgatások miatt – Az állatok farsangja is helyet kap képzeletbeli tracklistámon. Camille Saint-Saëns tulajdonképpen viccnek szánta 14 tételes művét, amelyet 1886-ban a csellista Joseph Lebouc farsangi estélyére komponált: végrendeletében kikötötte, hogy a darab csak halála után játszható. Életrajzírója, James Harding szerint bár „a zenei világ tiszteletreméltó oszlopa mögött mindig ott bujkált a pajkos tréfacsináló”, Saint-Saëns mélységesen megbántódott volna, ha tudja, hogy összes műve közül zenei paródiasorozata lett a legnépszerűbb. Életében csupán a csellóra írt Hattyút – az egyetlen „gonoszkodás mentes” tételt – vállalta fel, ami rögtön óriási sikert aratott.

Az 1922-ben bemutatott szvittel számtalan helyen és formában találkozhatunk: az utóbbi évek számomra egyik legkedvesebb filmjében, a zeneileg is erős Holdfény királyságban (Wes Anderson: Moonrise Kingdom, 2012) például a Volière (Madárház) csendül fel.

„Az ember egész biológiai életében egyetlen darabot ír. Ennek a folyamatnak vannak nagyobb szabású lenyomatai, vakvágányai, aranyfedezet nélküli felesleges hangjai, s feledhető hangtömegei. A Passió az első kategóriába tartozik az életemben. Összefoglaló mű, ami kapcsolódásaim széles spektrumát önti hangokba: a katolicizmus apa-élményét, a zsidóság anya-élményét, szorongást, reményt, dühöt és megannyi alapvető emberi érzést.” Az idézet a számtalan díjjal (Junior Prima, Artisjus – Az év zeneműve, MTA MAB stb.) kitüntetett Zombola Pétertől származik, akinek Passiója öt éven át készült. Kihagyhatatlan kortárs mű.

Ide kapcsolódik:
Zombola Péter: Passió

Szintén aktuális kedvenceim közé tartozik a Babra együttes, akiknek első albuma 2019 tavaszán jelent meg.  Tambura – tamburák! –, harmonika, klarinét, szamica, baglama, darbuka – tradicionális délszláv dallamok újraértelmezve, de nem ellelketlenítve, sőt! Ez az öt fiatal máris olyan nemzetközi világzenei és showcase fesztiválokra kapott meghívást, mint a Czech Music Crossroads, a lengyel Pannonica Fesztivál, a Budapest Ritmo, az indiai Sur Jahan Fesztivál, a Bratislawa World Music Fesztivál, a vicenzai Musica delle Tradizioni és a WOMEX. A lakatlan szigetemen felváltva dúdolgatnám velük – többek között – az Oro Pade és a Domakine című dalokat.

Ide kapcsolódik:
A legrangosabb világzenei listára került a Babra debütáló albuma

Hallgassátok velünk a Papageno Rádió keddenként, 22 órakor kezdődő műsorát, melyben tehát 60 percnyit hallhattok azokból a zenékből, amelyeket mi biztosan magunkkal vinnénk egy lakatlan szigetre. Valójában ez már nem is elképzelhetetlen, hiszen a rádió már mobilapplikáción is elérhető, amit androidra itt, iPhone-ra pedig innen tudtok letölteni.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X