A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása február 1-jén lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bethlenfalvy Ádámmal, Lukács Miklóssal, Péter Mónival és Szokolay Dongó Balázzsal.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban február 5-én mutatják be Romankovics Edit Para című előadását. A felső tagozatos általános iskolásoknak ajánlott ifjúsági drámát Bethlenfalvy Ádám állítja a Víg Kamaraszínház színpadára. Az előadás az iskola küzdelmes világát kutatja, olyan témákat feszeget, mint az iskolai zaklatás, a lelki és a fizikai bántalmazás. Mire vagyunk hajlandóak azért, hogy befogadjon egy iskolai közösség? Hol a határ? Mit vállalunk be, hogy ne legyünk kirekesztve? Mitől függ, hogy egy diák vagy egy tanár hogyan érzi magát az iskolában? Mit tehet egy tanár, egy szülő, egy diák, hogy az iskola jobb hely legyen? Ezekről a problémafelvetésekről gondolkodnak az előadás szereplői az iskolai történeten keresztül. Az iskolai színházi nevelés egyik hazai szakértőjével, a rendező-drámapedagógus dr. Bethlenfalvy Ádámmal beszélgetünk.
Az Egyperces novellák című kötet fél évszázada, 1968-ban jelent meg először. Az egyik oldalon a közlés minimuma, a másikon a képzelet maximuma. Örkény István legismertebb és legkedveltebb kötete, a benne foglalt írások sokak szerint műfajteremtőnek számítanak: rövid – rendszerint csak egy-két oldalas, néha mindössze pár sorból álló – groteszk, abszurd, legtöbbször humoros novellák váratlan csattanóval. Mindegyik egyperces novellának szerves része a cím, nemegyszer ez még élesíti is a csattanót. Több esetben egy-egy, az eredeti szövegkörnyezetéből kiemelt vendégszöveg alkotja magát az egypercest – ez különösen jellemző a Szövegek ciklus írásaira –, más esetekben az egyperces novella úgy indul, mintha újsághír, vagy más hétköznapi szöveg lenne, ami aztán groteszk fordulatot vesz. Örkény István maga így írt az egypercesekről Használati utasítás című, lényegében az Egyperces novellák ciklus „előszavának” tekinthető írásában:
„A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. […] Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a cím.”
A február 13-án a MOM Kultban tartandó, Az élet értelme – Egypercesek száz percben című esten Örkény István novelláiból olvas Mácsai Pál, cimbalmozik Lukács Miklós. Az est kapcsán Lukács Miklóst arról is kérdezzük, hogy hogyan állították össze a programot, hogyan kapcsolódik a cimbalom Örkényhez, és e hangszer hogyan követi vagy éppen előzi meg, festi meg a novellák hangulatát?
A Bodor Tibor Egyesület látássérültek számára készít hangoskönyvet önkéntesek segítségével és szervez kulturális rendezvényeket számukra. Február 11-én igazi különlegességgel várnak mindenkit: a Budapest Bár vaksötét koncertjére. Egy egyedülálló este, amelyen átélhetjük, hogy a látássérülteknek milyen élményt ad egy zenei program. Ahol „kikapcsolva” azt az érzékszervünket, amelyen keresztül látóként a legtöbb impulzus ér bennünket, csak a zenére és az énekre fókuszálhatunk. A Budapest Bár kiváló zenészei mellett ezen az estén Németh Juci, Tóth Vera, Frenk és Keleti András is garantálják az unikális élményt. A koncert időtartama 45 perc, amelyet egy beszélgetés követ a résztvevőkkel. A jótékonysági koncert bevétele a látássérülteknek készülő hangoskönyveket támogatja. A közelgő koncert kapcsán Péter Mónit, a Bodor Tibor Egyesület rendezvényeinek állandó háziasszonyát kérdezzük arról, hogy mikor fogalmazódott meg bennük először ez az ötlet; melyik volt a legelső koncertjük, és milyen érzés volt a résztvevőknek a visszajelzések alapján; illetve arról is, hogy a Budapest Bár és vendégei hogyan reagáltak erre a számukra is új és kihívásokat is rejtő felkérésre?
Szokolay Dongó Balázst, a népi fúvóshangszerek mesterét elsősorban a színpadról és lemezekről ismerjük, számos remek formációban játszik szólóban, vagy a zenekar tagjaként, zeneisége igazi unikum. Kevesen tudják róla, hogy szabadidejében kiváló képzőművész is. Rajztanárként végzett, de úgy érezte, a tanári pálya nem neki való. A rajzolással, festéssel azonban nem szakított, olyannyira nem, hogy februártól nyílik kiállítása a Fonó Budai Zeneházban. A tárlaton képeket láthat a közönség szülőföldje és környékének tájairól; a munkák nagy része diópáccal készült. Szokolay Dongó Balázs kiállítása a Fonó nyitvatartási idejében ingyenesen megtekinthető március 3-áig.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. február 2-án, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.