A Papageno.hu-val együttműködésben, immár Papageno Klasszik néven jelentkező magazinműsor január 4-i adásában a változatlan alkotógárda dr. Fajcsák Györgyivel, Jávori Ferenccel, Schmideg Ádámmal és Tóth Barnabással beszélget.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. január 5-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Papageno Klasszik blogban is megtalálhatók az interjúk.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2019-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. Ennek alkalmából június közepén megújult külső és belső terekkel ismét megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című kiállításon a műtárgyaik kiemelkedő darabjait, a múzeum nagy korszakait, változatos (kínai, japán, koreai, indiai, tibeti-mongol, délkelet-ázsiai, valamint közel-keleti) gyűjteményeit állítják a kurátorok a középpontba. A tárlat egészen 2020. augusztus végéig látogatható. A tervezett programokról, a kiállítás anyagáról dr. Fajcsák Györgyivel, a múzeum igazgatójával beszélgettünk.
A világ első klezmer musicalje január közepétől ismét látható a Budapesti Operettszínházban. A hol megható, hol pedig drámaian feszült történet a harmincas éveket idézve, egy erdélyi, román-magyar-zsidó kisvárosban játszódik. Itt találkozhatunk a szeretetreméltó, de természetesen esendő figurákkal. Rózsival, a szép, büszke lánnyal, aki egy váratlan fordulat következtében elveszítheti a férfit, akit szeret, a városka megbecsülését, mindent, amiben eddig hitt. Megismerhetik Andrást, aki szereti Rózsit, de nincs ereje ahhoz, hogy szembeszálljon az apjával. Aztán a jó öreg Herskovics bácsit, aki eddig minden nehéz helyzetet sikeresen megúszott, most mégis hőssé kell magasztosulnia. Blumnét, aki már csak özvegyasszonyként döbben rá férje félrelépésére és annak különös következményére. Jonelt, a csendőr őrmestert, akit Rózsi kikosarazott, de ő mégis mindenáron meg akarja kapni a lányt. No, és nem utolsósorban Majzik nénit, aki egyrészt élő lexikon, másrészt a helység „rengeteg példányban” megjelenő pletykazsákja. Találkozhatnak még az immár világhírű Budapest Klezmer Band virtuóz tagjaival is, hiszen a musical zenéjét az együttes vezetője, Jávori Ferenc Fegya komponálta. Fegyát arról is kérdezzük, milyen fogadtatásra talált a musical Izraelben; a januári újabb előadásokban kik lesznek a színészek,; és ha most kezdene neki hasonló musicalnek, mi lenne annak témája?
Putyin többet tud rólad címmel megjelent Schmideg Ádám első verseskötete, amely több év terméséből válogat, rengeteg téma jól megfér egymás mellett. A cím ellenére nem politikai témát boncolgat a költő, sokkal inkább a közélet, a közhangulat, a budapesti lét áll a fókuszban. A kötet alcíme: „Ja, csak versek”, a könyvbemutatón azonban az is kiderült, hogy az olvasók nem kifejezetten politikai témákra számíthatnak:
Putyin többet tud rólad, mint a Google vagy a Facebook. Így szól ontosan az a verssor, melyből a cím született – mondja a kötet kapcsán a szerző. – Nem szándékom a politizálás, ha azt értjük alatta, hogy nem osztok meg hőbörgő posztokat a közösségi oldalakon. Ugyanakkor foglalkoztat, hogy mi történik a világban körülöttünk. Azt hiszem, hogy Putyinnak, a Google-nak vagy épp a Facebooknak egyaránt fontos szerepe van most az életünkben, akár tudunk róla, akár nem. Fontos, hogy erről beszéljünk, hogy elgondolkozzunk rajta, mi is történik körülöttünk.
Schmideg Ádám jelenleg szoftvermérnök az Ethereumnál, korábban a Prezinél, ahol a mostani könyvbemutató is zajlott. Az egykori Törökfürdő alapító szerkesztője, az elmúlt években írásai megjelentek többek között a Nappali házban, a Táncrend antológiában és az ÉS-ben. Schmideg Ádámtól azt is kérdezzük, hol, mikor és hogyan tapasztalta meg a történeteket, amelyek életre kelnek a kötetben is; hogyan kell elképzelnünk egy modern költőt: tényleg ott ül egy kávé mellett, mint régen és nézi az embereket? Mit tapasztalt, ki olvas ma verset, és mit lehet átadni a verseken keresztül?
Tóth Barnabás Susotázs című kisfilmje tavaly felkerült az Oscar-díj szűkített, tízes listájára, idén pedig az Akik maradtak című tévéfilmjét nevezi Magyarország a díjra nemzetközi film kategóriában. A film világpremierjét ráadásul a coloradói Telluride sztároktól és legendás alkotóktól hemzsegő filmfesztiválján tartották. Az Akik maradtak a második világháború utáni Budapesten játszódik, két főszereplője egy 42 éves nőgyógyász, Aladár, aki feleségét és gyermekeit gyászolja és egy 16 éves páciense, Klára, aki makacsul „várja haza” szüleit a haláltáborokból. Kettejük egymásra találása, apa-lány-szerű, majd apró rezdülésekkel, elsuttogott szavakkal ábrázolt testi-lelki kapcsolata áll a viharos történelmi időkbe ágyazott kamaradráma középpontjában. A filmet Magyarországon először szeptember 19-én mutatják be a miskolci Cinefesten, majd egy héttel később országosan. A szereplők közt van Hajduk Károly, Szőke Abigél, Nagy Mari, Lukáts Andor, Jordán Adél, Balla Eszter, Urbanovits Krisztina, Igó Éva, Zsurzs Kati, Auksz Éva. Tóth Barnabás rendezővel – aki nem mellesleg a Momentán Társulat alapítója is – a filmről a sajtóvetítést követően, a Puskin moziban beszélgettünk.
