Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Mikszáthot regényre, Bizet-t a Torreádor-dalra inspirálta Pápa híres szállodája

Mikszáthot regényre, Bizet-t a Torreádor-dalra inspirálta Pápa híres szállodája

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Mai emlékhelyünk, a pápai Griff szálló zenével kapcsolatos története olyannyira gazdag, hogy az anyagot két részre bontottam. A mai posztban megismerkedünk magával az épülettel és színházi múltjában csemegézünk – van mit! Egy hét múlva az épületben megrendezett hangversenyekről fogok mesélni.

- hirdetés -

Pápán a Fő tér és a Fő utca sarkán áll a Griff Szálló copf stílusú, 1780–1790 között emelt, 1870 körül némileg átalakított épületegyüttese. Nevét az Esterházy család címerállatáról kapta. A Fő utca felőli oldalt Kapuszínnek is nevezik, ugyanis az emelet alatti részen nyílik a város sétálóutcájának, a Kossuth utcának a bejárata.

A ház másik része a szálloda. Ma is meglévő patinás tánctermében, az ún. Tükörteremben egykor színi előadások és megyebálok zajlottak. Testőrtiszt korában táncolt itt leendő feleségével, Szegedy Rózával Kisfaludy Sándor. Később Mikszáth Kálmán volt jelen egy itt tartott táncmulatságon, s ez az élmény inspirálta A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének báli jelenetét.

Az 1830-as évek közepétől egy bizonyos Frank Ignác volt a szálló és vendéglő bérlője, 1849 után pedig fia, a fordulatos életű, nótaszerzőként ismertté vált Szabadi Frank Ignác vette át az üzletet, s vezette 1861-ig. Mint a korabeli sajtóban is olvasható, számos csárdása született itt, a Griff falai között, ahol hegedűjével hangversenyen is többször föllépett. Feljegyezték róla, hogy szívesen és ingyen tanította zenére, kottaolvasásra a helybeli cigánymuzsikusokat. Csárdásait elsősorban az akkor leghíresebb magyar prímásnak tartott Patikárus Ferkó terjesztette, külföldön is. A Lujza-csárdást Patikárus bandájától Párizsban Bizet is hallotta, s állítólag ez inspirálta Carmenjének Torreádor–dalát. A dallamot Brahms is feldolgozta magyar táncaiban. Szabadi Frank a szerzője a közkedvelt Nem loptam én életemben és Nagy a feje, búsuljon a ló kezdetű nótáknak, s az ő dallamára éneklik máig a Befordultam a konyhára című Petőfi-verset.

A 19. század folyamán a Griff volt a pápai társas élet központja. Itt alakult meg 1834-ben, Széchenyi István kezdeményezése nyomán, az országban az elsők között a pápai kaszinó. E jeles eseménynek 1999-ben felavatott vörös márványtábla állít emléket a nagyteremben.

A 19. század legelejétől 1881-ig, a pápai kőszínház megépítéséig a városba érkező különböző színtársulatok túlnyomórészt a Griff nagytermében tartották előadásaikat. A legelső fennmaradt adat magyar nyelven játszó német társulat vendégszerepléséről szól 1802-ből. 1817-ben játszott itt Balog István Magyar Szín Jádzó Társasága, műsorukon zenés quodlibet, azaz egyveleg is szerepelt. 1818-tól több éven keresztül rendszeresen jött szerepelni Pápára Kilényi Dávid és társulata. Az általuk 1819. szeptember 30-án előadott Az újholdvasárnapi gyermek című énekes játékban az ifjú Déryné Széppataki Róza kedves szerepét, Henriette-et énekelte és játszotta.

Dérynének nem ez lehetett az egyetlen fellépése Pápán, hiszen az aznapi színlap alján a következő mondat olvasható: „Déryné If. Asz. és Vásárhelyi úr, mint Vendégek utolyára Kivánnyák a’ N. Érd. Publicum elött tiszteleteket meg teni.”

1824-ben a magyar színjátszás korai történetének másik büszkesége, Kántorné is szerepelt a Griff színpadán, mégpedig énekes szerepben, Ruzitska József: Béla futása című operájában. Az egyik első magyar operának számító művet kolozsvári ősbemutatója után három évvel már játszotta Kilényi társulata. Kántorné, aki elsősorban prózai alakításairól volt híres, életének tragikus fordulatát élte meg ekkor Pápán: éppen karácsony napján, december 25-én halt meg torokgyíkban négy és fél éves kisfia…

Molnár György színigazgató emlékei szerint a színészeknek
nem volt kényelmes helyük a Griffben:

„… a pápai színterem is olyan volt, mint sok mai szála, melyekben nincsen öltöző szoba, hanem amúgy cigányosan, egymás nyakán öltözik mindkét nembeli personagge … csupán a primadonna tarthat maga elé luxusból egy szoknyát, amelynek függönyzete mögött, kecseinek elrejtésével, sebesen magára ölti az uszályos selyemruhát… A pápai színterem öltözőjének meg az a nyomorúságos oldala is megvolt, hogy a színpad felől nem vezetett ki más közlekedési lyuk, mint a vendéglő udvarára nyíló ablak. A személyzet már a játék előtt, a színfalak közt hering–módra összepréselődött, a bátrabbak egy padlás létrán másztak le s föl…”

1842-ben a Komáromy Samu és Szákfi József közös igazgatása alatt álló színtársulat érkezett Pápára. A Griff nagytermében tartott előadásaiknak rendszeres látogatója volt két pápai diák, akik maguk is színészi–művészi vágyakat melengettek szívükben: Petrovics Sándor és Jókay Móric. Petőfi már itt tapsolhatott későbbi jóbarátjának, Egressy Gábornak, aki nevezetes szerepeiben – köztük Hamletként és Lear királyként – mint vendég lépett fel. A társulat vezető színésznője Szatmáryné Farkas Lujza volt, aki elbűvölte a kamasz Petőfit, s Jókaival tiszteletüket kívánták tenni a művésznőnél. A hölgyet azonban éppen egy társnőjével civakodva találták a Griff folyosóján. Petőfi – kiábrándulva – ekkor írta meg Szín és való című költeményét. De legalább lett annyi elégtétele, hogy ezzel a versével a kollégium pályázatán ő nyerte el a két arany pályadíjat.

1859-ben Csabai Pál színtársulata Győrből érkezett Pápára. A tagok között ott volt anyjával és nevelőapjával a gyermek Blaha Lujza, akkor még Kölesi Lujza. A Nemzet csalogánya később nagy diadalokat aratott az 1881-ben megnyílt pápai kőszínházban is, amikor szállása itt, a Griffben volt.

Nádasdy Lajos, Pápa színházi életének kutatója így elevenítette fel Blaha Lujza fogadtatását 1888 májusában:

„A vasútállomás előtti téren óriási a tömeg, bent az állomás épületében a város társadalmának elitje s a város vezetősége. „A vonat érkeztekor tizenkét ágyúlövés tétetett”. A tömeg tombolva ünnepelte, s amerre a több mint húsz fogatból álló ragyogó kocsisor, élén a művésznő kocsijával elhaladt, mindenütt ovációk. A Griff kapujában a város leghíresebb cigányzenekara, Szalóki Marci bandája húzta a magyarnótákat. A vendéglő kapujától a lakosztály ajtajáig virágszőnyeg számtalan színpompás virágból s az ajtóban a Református Főiskola zenekara húzta a Rákóczi-indulót.”

Ide kapcsolódik:
Régi nagy úri murik színhelye

1905-ös vendégszereplésének búcsúestjén a színháznál a fiatalság kifogta a lovakat a kocsijából, hogy úgy húzzák szállására, de a művésznő ezt nem engedte meg, hanem gyalog ment a Griffbe a folyton éljenző, daloló ifjúság kíséretében.

Egy hét múlva a Griffben tartott hangversenyekkel folytatom a beszámolót.

Források:

Pápa. Szerk. Sz. Farkas Aranka. 2. kiad. Veszprém–Bp., 2000

Németh Adél – Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989

www.papa.hu

Horváth Elek – Tóth Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa, 1936

Ürmös Lóránt: Elfelejtett zeneszerzőnk: Szabadi Frank Ignác élete 1824-1897. Pápa, 2006

Nádasdy Lajos: A pápai kőszínház története 1817-1931. Veszprém, 1981

Molnár György: Világos előtt. Emlékeimből. Szabadka, 1880

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X