• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így készül: Lót – Szodomában kövérebb a fű
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Barokk sarok Zene Címlap

Milyen alapelveket követtek a 19. század előtti énekesek?

Szerző: Illés Szabolcs2020. január 11.
Facebook Twitter E-mail
Jacopo Amigoni: Az énekes Farinelli és barátai (részlet)

Ahogyan ez elméleti emberek esetében gyakori, Riemann innovatív gondolatok helyett – valójában Quantz hozzáállásához hasonlóan – valószínűleg rendszerezte mindazt, ami néhány generáció alatt lassan kifejlődött és elterjedt gyakorlattá vált.

Milyen szabályokat találunk Riemann előtt? Énekes értekezések gyakran értékes információkkal szolgálnak, mivel az énekeseket tartották az ideális előadóknak, akik ráadásul az irodalmi szövegekre is támaszkodhattak frazeálásuk formálása és finomítása során. Hangszeres(eknek íródott) értekezések, mint például Quantz, Carl Philipp Emanuel Bach és Leopold Mozart mindig az énekeseket említik követendő példaként. Ezekben a forrásokban többek között az alábbi alapelveket találjuk:

  • Egy „jó hangot” és hangsúlyos szótagokat vagy hangokat inkább egy szünet előzzön meg, mint, hogy magát a hangot túlhangsúlyoznánk (nagyon megnyomnánk), a hang akár később is következhet.
  • A verslábak nagy fontossággal bírnak előadók és zeneszerzők számára egyaránt, ahogyan ez Mattheson Der Vollkommene Kappelmeister című művében és máshol is jól dokumentált, sőt még Beethoven Cramer zongoraetűdjeihez fűzött kommentárjaiban is esik szó róluk.
  • A jó szövegmondáshoz hasonlóan, az ütemeken belüli „mikrodinamikákat” kellene használnunk. Ez kizárja a hangok általános törekvését (pushing) a következő tetőpont vagy a frázis utolsó hangja felé.
Ide kapcsolódik:
Hogyan alakította át a romantika kora a régizenét?

Véleményem szerint ezek a gondolatok szorosan kapcsolódnak a bel canto technikához 1840 előttől, amit annak rendje és módja szerint követtek minden hangszeren. Ebben nagy hangsúlyt fektettek a sons filés–re (crescendo-diminuendo egyetlen hosszabb hangon), továbbá a hangmagasság emelkedése automatikusan nem egy cresecendóval, hanem inkább egy diminuendóval járt együtt.

Friedrich Wieck

Az átmenetet ebből a fajta énekes gondolkodásmódból a „modern” éneklés felé, ahol az egyenlőséget és a homogenitást hangsúlyozzák, és ahol a magas hangokat általában hangosabban és nehézkesebben éneklik, sokszor a szöveghangsúlyozás figyelembevétele nélkül, egyértelműen mutatja be a 19. század közepe felé a híres ének- és zongoratanár Friedrich Wieck, Schumann apósa. Ironikus, de nagyon érdekes könyvében a Clavier und Gesang, Didaktisches und Polemisches (1853) erősen kritizálja ezt az új divatot. Ugyanazt az irányt látja a zongorázásban, mint az éneklésben: az elegancia feláldozását az erővel (erőszakossággal) szemben.

ének barokk régizene énektechnika notáció frazeálás
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMariss Jansons nevét kapja egy új müncheni koncertterem
Következő bejegyzés Megszűnik a Zürichi Ünnepi Játékok

Ajánlott Bejegyzések

Magyar Zene Háza

Szakcsi Lakatos Béla: „Sosem húztam falat a jazz és az igényes popzene közé”

2023. január 28.12 perc olvasás
forrás: MAGYAR ZENE HÁZA/Szabó Bence
Magyar Zene Háza

Életre keltett Bosch-alakok – A Földi gyönyörök kertje a Hangdómban

2023. január 28.3 perc olvasás
Kern András
Intermezzo

Kern András: „Amikor a többiek koncertre jártak, én inkább moziba mentem”

2023. január 28.7 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Balog József - fotó: Csendes Krisztina Promóció

Lemezbemutató koncertet ad Balog József a Zeneakadémián

Olli Mustonen - fotó: Outi-TÂrmñlñ Promóció

A szívbetegséggel élő gyermekekért koncertezik a PFZ 

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.