Az I. Magyar Kortárs Kamarazenei Fesztivál egyik ősbemutatója személyes kapcsolatból született: Oláh Krisztián Elégia klarinétra és zongorára című művét első zongoratanárnője kérte tőle, a világ egyik legtehetségesebbnek kikiáltott, már 24 évesen is nemzetközi hírű jazz-zongoristától.
Oláh Krisztián ötévesen kezdett zongorázni Tollasiné Kelemen Lívia tanárnőnél, aki akkor a Józsefvárosi Zeneiskolában, ma a Kiss Zenedében tanít. A felkérés határozott céllal érkezett.
„A tanárnő azzal hívott föl, hogy volna-e kedvem egy rövidebb darabot komponálni klarinétra és zongorára, amire természetesen igent mondtam. Zongorára rengeteget művet írok, de volt már alkalom, hogy klarinétra is szereztem zenét, bár inkább csak zenekari kereteken belül. Így tehát némiképp kihívást jelentett, hogy a klarinétot mint szólóhangszert jelenítsem meg. Nagyobb fejtörést emellett inkább az okozott, hogy tudtam, a darabot zeneiskolás gyerekek fogják eljátszani, azaz a nehézségi szintet bizonyos keretek közt kellett tartanom. Ebben nagy segítségemre volt, hogy Kiss Dávid klarinéttanártól kaptam egy olyan kottát, amelyből éppen tanulnak a diákjával, így láttam, milyen szintű darabokat tud már eljátszani, és ehhez próbáltam igazítani az általam írt művet.”
„Megrendelőként” szerepet vállaló volt tanára abban szabad kezet adott Oláh Krisztiánnak, hogy eldöntse, a darab mennyire legyen hagyományos vagy formabontó, műfaját tekintve klasszikusra hajazó, vagy inkább jazzes.
„Nemcsak ebben a darabban, hanem a komponálásban általában is igyekszem dallamot vinni a zenébe. Akkor is, amikor profi zenészekkel dolgozom, törekszem rá, hogy olyan melódiákat írjak, amelyekkel újdonságot, pluszt hozok a zenébe, ugyanakkor az összkép harmonikus marad. Itt is ezt a koncepciót követtem: megjelennek benne jazzes akkordok és ritmusok, de dallamosabb, klasszikus szövetben.”
Mint kiderült, a gyerekek mint előadók „egész nap csak muzsikálni szeretnek, és a korukhoz képest nagyon érettek. Kedvelik a komolyabb hangvételű darabokat – játszani és hallgatni egyaránt”. Így Oláh Krisztián műve címében és hangulatában is elégikus lett, nem „szökdécselős, vidám”.
Az I. Kortárs Kamarafesztiválon 12 zeneiskola növendékei állítottak ki 24 kamaracsoportot. Közülük a zsűri az alábbi iskolák növendékeinek produkcióit értékelte a legmagasabb színvonalúnak:
Farkas Ferenc Zenei AMI, Budapest I.; Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és AMI, Budapest II.; Kiss Zenede AMI, Budapest II.; Szabolcsi Bence Zenei AMI, Budapest V.; Tóth Aladár Zeneiskola AMI, Budapest VI.; Egressy Béni-Erkel Ferenc AMI, Miskolc; Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola AMI, Debrecen; Vujicsics Tihamér AMI, Szentendre; Kodály Zoltán AMI, Törökszentmiklós.
A Kortárs Kamarazenei Fesztiválról bővebb információ itt olvasható, műsorfüzete itt tekinthető meg.
Oláh Krisztián fjú kora ellenére nagyon keresett muzsikus és zeneszerző, aki cseppet sem érzi kisebb vagy kevésbé fontos feladatnak, hogy gyerekeknek írjon zenét.
„Talán mindeddig a legnagyobb kihívást jelentette számomra, hogy olyan, alapvetően rövid művet írjak, amely hatásos, jól játszható, és még egyéb formai szempontoknak is megfelel. Azt is mondhatom, hogy nagyon szívesen teljesítenék a továbbiakban is ilyen jellegű felkéréseket, ha időm is engedi. Amellett, hogy aktív előadóművészként sokat koncertezem, szerencsésnek tartom magam, hogy bőven van alkalmam a saját szerzeményeimet játszani. Ráadásul nagyon elégedett voltam, amikor meghallgattam az Elégia klarinétra és zongorára című darabomat. Minden fontos dolgot eljátszott az előadója, amire írás közben gondoltam.”
A művet bárki meghallgathatja a BMC-ben tartandó I. Magyar Kortárs Kamarazenei Fesztivál Gálahangversenyén január 25-én 11 órától kezdve.
A programra a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a [email protected] email címen lehet, a korlátozott befogadóképesség erejéig.
