Tosca női szemmel – Debrecenben rendez Gábor Sylvie

Gábor Sylvie és Szabó-Sípos Máté

Február 21-én mutatják be a Debreceni Csokonai Színházban Puccini Tosca című operáját, Gábor Sylvie rendezésében. A feszültséggel teli erotikus-pszichothriller hitchcocki hangulatot idéz, hisz, ami a filmvásznon annak idején Hitchcock volt, az az operaszínpadon Puccini. A nézők egy finoman kidolgozott és szenvedéllyel teli krimit láthatnak olyan emberi mechanizmusokról, mint a birtoklás, a hatalommal való visszaélés vagy a szerelemféltés.

A debreceni rendezés a cselekményt 1935 tájára helyezi: ekkor még nem ég a világ, de már bőven érződik a második világháború előszele. Árva Nóra fekete-fehér díszlete segíti a hitchcocki világ megteremtését, melyet olyan kiegészítők tesznek még hangulatosabbá, mint az irodai reluxák illetve azok árnyékai.

Szereposztás:

Tosca – Miksch Adrienn

Cavaradossi – Calin Bratescu

Scarpia – Cseh Antal/Kendi Lajos

Angelotti – Ürmössy Imre

Spoletta – Böjte Sándor

Sciarrone – Udvarhelyi Péter

Sekrestyés – Donkó Imre

Vezényel: Szabó-Sípos Máté

„Évek óta szerettem volna megrendezni ezt a darabot és megmutatni, hogy Tosca nem csupán egy féltékeny, hisztis tyúk, ahogy azt a férfiak által rendezett produkciókban láthattuk. Most egy női szempontú előadást tárunk a közönség elé, mely az első felvonásban pajkos szerelmi évődéssel kezdődik, ugyanakkor húsbavágó metoo-jelenettel folytatódik a másodikban. Bár a színpadon a fekete-fehér színvilág uralkodik, a szereplők karakterét annál árnyaltabban mutatjuk meg, hiszen a műben senki sem ennyire végletes. Nem szeretnénk elsiklani a részletek felett, mert ettől válnak az opera szereplői élővé és sebezhetővé, még a gonosz rendőrfőkapitány, Scarpia is.

Ide kapcsolódik:
Gábor Sylvie operarendező látogat a Capriccio műsorába

Az ő személyiségének sokszínűsége Puccini utalásaiból is kiderül: első felvonásbeli fantáziálása a templomban Toscáról összefolyik a hívek által énekelt Te Deummal. Aztán elhangzik a szájából az a mondat, hogy „Tosca, miattad elfeledtem Istent!” – ami egyértelművé teszi, hogy mi is történik akkor és ott a férfival. A harmadikban pedig – ekkor ugyan már halott – választ kapunk arra, miért is lett olyan, amilyen” – mondja a rendező.