A cimbalomé a főszerep – Rácz Zoltán vezényli Szokolay Sándor művét

A Szokolay Sándor által 1974-ben komponált Sirató és kultikus tánc a magyar népi táncpárok, lassú-gyors tematikáját követi. Mindkét tétel egy-egy karaktert mutat be.

A Sirató témája a magyar archaikus parlando-dallamok világát idézi. A Kultikus tánc egy osztinátoszerű, makacsul ismétlődő hatfokú modellre épül. A különleges összeállítású együttesben a cimbalomé a főszerep. A társhangszerek színesítik a két zenei egység hangulatát. A siratóban a cseleszta, vibrafon, hárfa és a harangjáték varázsol sejtelmes színeket. A Kultikus táncban pedig a zongora, marimba, üstdob, tom-tom és a nagydob drámai megszólalása az uralkodó.

A darab ajánlása Fábián Mártának szólt. Nehéz lenne zeneszerzőt találni az akkori generációból, akit ne ihletett volna meg a művésznő és hangszere. A Sirató és kultikus tánc ősbemutatójára a Zeneakadémia Nagytermében került sor. A közönség óriási lelkesedéssel fogadta a művet, olyannyira, hogy meg kellett ismételni a produkciót. Rövidesen lemezfelvétel is készült az előadásról. A lemez elnyerte a Francia Zeneakadémia Nagydíját. A kotta a Zeneműkiadó gondozásában jelent meg.

A felvételen Rácz Zoltán vezényletével szólal meg az alkotás, a közreműködő művészek: Szalai András – cimbalom, Polónyi Ágnes – hárfa, Ránki Fülöp – zongora, Fábry Boglárka és Tömösközi László – ütőhangszereken. A karmester vezetésével a nagyszerű előadók teljes odaadással készültek fel a BMC Hangversenytermében rögzített felvételre.