Egy diadalmas európai pálya után hazatért tenorista szentendrei nyughelye

Katolikus Kálvária

Szentendre belvárosától 6-7 perces sétával érhetjük el a Dunakanyar körút túlsó oldalán fekvő 18. századi, barokk stílusú Katolikus Kálváriát. Temetőjében nyugszik – családi sírboltban – Stéger Ferenc operaénekes (1824-1916).

Már a város felől közeledve is érdekes és impozáns látvány tárul elénk a Kálváriát kissé ovális alakban körülvevő, fehérre meszelt kerítésfal mögül kimagasló három kőkereszttel. A díszes barokk vasrácsajtajú kapun belépve (a kulcsot a katolikus plébánián lehet elkérni) sokszögű, mellvédes építményt találunk, mely a kápolnát foglalja magában. Kétkarú, félköríves lépcsőn a teraszra juthatunk, ott állnak a kívülről is látott keresztek.

A kerítésfal belső oldalában kialakított tizenöt stációfülkében domborműveken tárulnak elénk a Keresztút állomásai. A fal és a kápolna közötti zöld terület a temető. A fal előtt körben helyezkednek el az egykori városlakók síremlékei. Ne hagyományos sírköveket keressünk: az elhunytak nevét tartalmazó táblákat a kerítésfalba építették be.

Stéger Ferenc nyughelyét is ott jelöli egy fekete márvány sírkő, a sírhalom előtte domborodik. Hogy ebben a sírban pihen az itt született és diadalmas európai pálya után Szentendrére hazatért nagy tenorista, ezt talán még a „bennszülött” szentendreiek közül sem sokan tudják, hiszen teljes neve nincs is a táblára vésve, csak ennyi: Stéger-család sírboltja és Nagy-család 1909.

 

Stéger Ferenc, bár a pesti Nemzeti Színház mellett bejárta Európa számos színpadát, igazi szentendrei, hiszen Szentendrén született és itt is hunyt el. Szülőházát már meglátogattuk a bloggal. Abban a posztban sok mindent megosztottam életéről, pályájáról, magyar és külföldi sikereiről. Ismertsége, népszerűsége kapcsán talán nem túlzás őt a 19. század „magyar Pavarottija”-ként aposztrofálni.

Ötven éves korában Nemzeti Színházunkból akkor vonult nyugalomba, amikor a magyar operajátszás kezdett erősebben Wagner felé fordulni. Ő, bár Wagner személyesen is kitüntette dicséretével és énekelt is Wagner-szerepeket, mégis otthonosabban érezte magát a belcanto repertoárban. Hangjával is lettek problémái, aktív korának hang-pazarlásai megbosszulták magukat. Így, európai diadalmas vándorévei között pesti periódusokkal megtűzdelt pályája után 1874-ben, mindössze ötven évesen a csendes magánéletbe vonult vissza. Először Szobon vett birtokot, gazdálkodással próbálkozott, de hamar abbahagyta, s szülővárosába költözött.

Stéger Ferenc a Kunok című operában. Forrás: OSZK Színháztörténeti Gyűjtemény, KA 6003/2

Itt még jó négy évtized adatott neki, amit szerető feleségével tölthetett. 1910-ben hatvan éves házassági évfordulójukat is megünnepelték!

Stéger több szentendrei lakcíme ismert ebből a négy évtizedből. Alkalomadtán ezekre a helyekre is ellátogatunk, mert nagyon érdekes emlékek maradtak fent időskori szentendrei életmódjáról, amiket érdemesebb lesz e házak kapcsán elmesélni.

De térjünk vissza a családi sírbolthoz. Családtagjai közül itt nyugszik a tenorista 1920-ban elhunyt felesége, a lengyel származású Leona Szymanska. Ő is operaénekes volt, de nem sokáig: nagyon hamar férjhez ment a már akkor sikeres Stégerhez és lemondott a pályáról. Egy leányuk született, Antónia, férjezett nevén Nagy Józsefné. A sírfelirat értelmében ő is itt nyugodhat és talán férje és gyermekei is.

Források:

 

Pethő Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, 1990

 

Erkel Ferencz emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan. Bp. 1910

 

Szabó Sándor: Stéger Ferenc, az operaénekes. = Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból 3. Szentendre, 1975

 

Katona Gyuláné: Beszélő házak. = Szentendre és Vidéke 1987. augusztus

 

Nagy Ágostonné visszaemlékezése Stéger Ferencre. = Ferenczy Károly Múzeum Adattára