Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Az iskola, amelynek növendékeit diákdalok is összekötik – A pataki kollégium zenei...

Az iskola, amelynek növendékeit diákdalok is összekötik – A pataki kollégium zenei emlékei 3.

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Folytatjuk a pataki Kollégium zenei krónikáját. (Az 1. részt itt, a 2. részt itt olvashatják.) Ott hagytuk abba, hogy az 1800-as évek utolsó harmadában némi hullámvölgybe kerültek a zenei törekvések.  Aztán a 20. század elején Patakot is elborította a cigányzenés, magyarnótás divat. Ám folytatódott, és még tudatosabban az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom.

1912. május 19-én itt tartotta első vidéki vándorgyűlését a Magyar Néprajzi Társaság, és ugyanekkor alakult meg a néprajzi gyűjtőmozgalom nemzetközi szervezete, a Folklore Fellows magyar osztályának első vidéki gyűjtőszövetsége. Az első világháború azonban hamarosan véget vetett e nagyszerű kezdeményezéseknek. Sajnos, tervezett kötetüket sem tudták kiadni, pedig különösen a jeles napokhoz kötődő szokások és dalok terén gazdag anyagot gyűjtöttek össze.

- hirdetés -

Az 1930-as évektől új virágzás következett be Patak egész szellemi életében, amelynek legerőteljesebb áramlata – a megkisebbedett ország társadalmi problémáira reagálva – a nép felemelkedésének, szolgálatának eszméje volt. Társadalmilag megalapozott tevékenységgé fejlődött a tehetségkutatás, megindult a népfőiskolai mozgalom. A hivatalos kultúrpolitika ennek ellensúlyozására az angol college-ok mintájára „angol internátust” hozott létre Patakon elitképzés céljára. Az angol internátus azonban nem tudta átvenni a szellemi vezetést, viszont színesítette és gazdagította a Kollégium életét. Volt egy érdekes zenei vonatkozása is: 1940/41-ben ott tanult Bartók Béla kisebbik fia, Bartók Péter. Az érettségiig azonban nem juthatott el, mert 1941 decemberében útra kellett kelnie, hogy kövesse szüleit az Egyesült Államokba. Bartók maga soha nem járt Patakon, viszont 1937-ben keltezett, az iskoláról érdeklődő levelét a Kollégium Nagykönyvtára őrzi.

Ide kapcsolódik:
Bartók Béla utolsó koncertje Magyarországon

A zene területén Szabó Ernő zenetanár Bartók, Kodály, Bárdos műveit tűzte műsorra, létrehozta az önképzőkörök zenei változatát, a Collegium musicum-ot, s rendszeresen szervezett koncerteket hivatásos előadókkal is. Nyugdíjaskorában egykori tanítványával, Barsi Ernővel megírta A pataki kollégium zenei krónikája című monográfiát, amely ebben a témában nekem is fő forrásom.

Még 1867-ben a Köziskolai Szék megadta a kórusnak a szabad elnökválasztás jogát, ami tovább növelte autonómiáját. Ugyan konfliktusok és problémák között, de – ahogy az előbb említett könyvben olvashatjuk –

„… minden írott rendelkezésen túl a pataki ifjúság eggyé kovácsolt szelleme és lendülete vette szárnyaira a változó korok új és korszerű zeneiségét, egészen Bartók és Kodály irányának lelkes elfogadásáig. Mindezt csak egy szellemi folytonosságban élő, autonóm szabadságát védő, öntudatos és felelősséget vállaló diákság tehette meg.”

A pataki énekkar történetét Orbán József írta meg 1882-ben kiadott tanulmányában (A sárospataki énekkar krónikája). Részletesen szólt benne arról, amit mi is érintettünk, hogy a mindenkori pataki ének-zene tanárok, kóruselnökök dalokat, kórusokat is írtak tanítványaik számára és az intézmény ünnepségeire. Különösen sok népszerű dalt szerzett H. Bathó János ének–zenetanár, köztük a Bodrog partján van egy város (Szigethy Ferenc verse) és a Válásra int immár az óra kezdetű diákdalokat. Ezek a dalok a pataki diákok közti szoros barátság, testvéri kapcsolat meglétének mély érzelmi kifejezői, s eléneklésük minden találkozójukon, bárhol az országban, ma is ünnepszámba megy. Ezekkel együtt újabban gyakran csendül fel A pataki diákok dala, melynek szövege E. Kovács Kálmán, zenéje pedig Bolvári Zoltán szerzeménye. A pataki és más cserkészek kedves indulója volt a Zsíros József által írt és H. Bathó János által megzenésített Cserkész–induló. Sok diák énekelte a pataki főiskola teológus diákjai által 1935 nyarán szervezett első magyar nemzeti munkatábor indulóját, melynek szövegét Képes Géza írta, a zenéje pedig Szabó Ernő kollégiumi ének-zene tanár szerzeménye. A Nagymajtényi síkon letörött a zászló kezdetű Bujdosók énekét sokan máig kuruc dalnak ismerik, holott Novák Sándor kollégiumi tanár szerzeménye.

Az életrajzilag nem közvetlenül érintett muzsikusok közül Farkas Ferenc volt az, aki szinte második otthonának érezte Sárospatakot. Az 1940-es évek elején a Rákóczi nótája című film zenéjének megkomponálása kapcsán kereste fel a Kollégiumot forrásokért, s aztán olyan erős kötődése alakult ki, mintha maga is pataki diák lett volna. Különféle műveiben többször használt fel pataki forrásokat. Közülük különösen népszerű a vegyeskarra komponált Pataki diákdalok a 18. századból.  Meg is hallgathatjuk:

Még Farkas Ferencnél maradva érdemes megemlíteni, bár tematikája nem köti ide, hogy 1947-es pataki tartózkodása alatt zenésítette meg Weöres Sándor: A tündér (Bóbita, Bóbita…) című versét, s a dal itt hangzott fel először. A 2000-ben elhunyt zeneszerző tiszteletére a vár területén, a Múzsák templomában emlékszobát rendeztek be, ahova a bloggal majd szintén el fogunk látogatni.

Idézzünk fel még néhány zenével kapcsolatos érdekességet az iskola történetéből, s zárjuk ezzel háromrészes áttekintésünket:

  • 1845. szeptember 29-én meglátogatta a Kollégiumot Széchenyi István. A neves vendéget a könyvtárteremben fogadták. Az ünnepséget a karzaton felállt énekkar nyitotta meg műsorával. Az üdvözlő beszédek és Széchenyi válaszának elhangzása után a gróf megtekintette a könyvtár és a múzeum ritkaságait.
  • 1847-ben Petőfi Sándor, útban menyasszonyához, megszállt Patakon. Vendéglátója Pálkövy Antal tanár volt. Az énekkar vidám estét rendezett számára. A Kollégium múzeumában ma is látható az az ivószaru, amelyet ekkor használt a költő. Látogatását emléktábla örökíti meg a Rákóczi utca 17. számú épületen, ahol akkor Pálkövy tanár lakott.
  • 1855-ben Arany Jánost és Tompa Mihályt köszöntötte énekszóval a kórus, akiket Erdélyi János látott vendégül.
  • 1866 szeptemberében Reményi Ede hegedűművész kereste fel Sárospatakot. Hangversenyt adott az imateremben, amelyen két műsorszámmal fellépett a Kollégium énekkara is.
  • 1930 májusában a főiskola szellemi életét meghatározó nagy esemény volt Móricz Zsigmond látogatása. A nagymúltú főiskolai kórus és az újabbkeletű gimnáziumi vegyeskar mellett a fiú-vegyeskar is fellépett. A fiúkórus Kodály-művet énekelt, aminek Móricz nagyon örült, s még az este folyamán küldött Kodálynak egy levelezőlapot, amelyet a szereplőkkel is aláíratott.
  • Patak kollégiumi zenéjét tudományosan Szabolcsi Bence dolgozta fel (A XVIII. század magyar kollégiumi zenéje), aki az 1920-as évek második felében és a 30-as években, illetve 1947-ben járt Sárospatakon. Kutatásait a Nagykönyvtárban végezte. Emellett ismeretterjesztő előadásokat tartott, sőt, egyszer egy hangversenyen zongorakísérőként is közreműködött. Esténként beszélgetett a diákokkal, és részt vett a házimuzsikálásban is.

Források:

 

Ködöböcz József Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, Polgármesteri Hivatal, Református Kollégium, 1991

Barsi Ernő: A pataki kollégium zenei krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1984

Bogyai Katalin: Sárospatak zenei életének múltjából. Barsi Ernővel, Farkas Ferenccel, Földházy Istvánnal, Harsányi Istvánnal, Szabó Ernővel és Újszászy Kálmánnal beszélget Bogyai Katalin. = Honismeret 2002. 4.

Dr. Kelemen Judit: Sárospatak zenei öröksége

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X