Falvay Attila, Járó Zsuzsa és Novotny Anna a Papageno Klasszik következő vendégei

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása március 21-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Falvay Attilával, Járó Zsuzsával és Novotny Annával.

Antonio Stradivari 1644 körül született a lombardiai Cremonában, Nicola Amatinál tanult, majd 1680-ban nyitotta meg saját műhelyét a Piazza San Domenicón. Hamar kialakult egyéni stílusa, amely Amatiétól leginkább abban különbözött, hogy sajátos faválasztási elvei voltak – egységesítette a fa falvastagságát és hajlítását, és kiemelte a lakkozás jelentőségét –, valamint újfajta csigaformát alkalmazott. Úgy értett a hangszereihez felhasznált fafajtákhoz, mint akkoriban kevesek.

Egyes vélemények szerint Stradivari hangszereinek hangkaraktere a fapácoláshoz felhasznált kvarc-kálium-nátrium keverék eredménye, mások szerint a különleges lakkozás miatt egyedi a hangzása.

Stradivari személyesen utazott el Trentinóba, hogy hangszerei számára a leginkább megfelelő fenyőfákat válassza ki. Az a vidék ma is egyik termőhelye a világ legjobb, húros hangszertestek készítésére alkalmas fáinak. 2006-ban hozták nyilvánosságra német hegedűkészítő mesterek megállapítását, amely szerint a fa szerkezetét bizonyos gombafajokkal történt kezelése is tökéletesíthette erre a szintre a 17. századi cremonaiaknál.

Ide kapcsolódik:
Készül a nagy Stradivarius-hangadatbázis Cremonában

Stradivari legjobb hangszereit 1698 és 1725 között készítette. Becslések szerint több mint 1100 hangszert alkotott – beleszámítva a brácsákat, csellókat, hárfákat, viola da gambákat, lantokat és gitárokat. Az 1730 utáni példányokat valószínűleg már a fiai, Francesco és Omobono készítették.

A Hamma néven ismert Stradivari hegedű csaknem 290 éves. Az 1731-ben készült, a sokáig Dél-Amerikában lappangó hangszert három éve Falvay Attila hegedűművész szólaltatja meg a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestereként és a Kodály Vonósnégyes művészeként. Falvay Attilát arról is kérdezzük kétrészes interjúnkban, mi a különlegessége alakját tekintve, hogyan, miben viseli magán a Stradivari-jegyeket, és van-e olyan mű, amit a legszívesebben játszik rajta? Igaz-e, hogy a Hammát nem Antonio Stradivari, hanem fia, Omobono készítette? Hogyan viselkedik a hangszer, ha valaki megszólaltatja; milyen élmény volt, amikor először a kezébe vette?

Ide kapcsolódik:
A Stradivari hegedűk legnagyobb rejtélye

Dennis Kelly Girls and Boys című színdarabját hozta el Magyarországra, a Jurányi Házba Keszég László a  23 perc című monodrámában, ami egy olyan nő életébe enged betekintést, akinek az élettörténetével szinte mindenki tud azonosulni. Érzelmi hullámvasút a dráma, mely letaszítja a közönséget a pokolba, miközben képes megnevettetni – ez természetesen a színésznő,  Járó Zsuzsa  érdeme is. A családon belüli erőszak témáját feszegető előadásról vele beszélgetünk.

Március 11. óta Magyarországon is életbe léptek azok a korlátozások, szigorítások, amely mindannyiunk érdekeit, a járvány terjedésének megakadályozását szolgálják, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kultúrára éhes-szomjas tömegek kénytelen alternatív és kreatív megoldásokat találni, ha szeretnének továbbra is tartalmas időtöltést. Március 12-én indította útjára Novotny Anna az Élő közvetítések koronavírus idején elnevezésű nyílt Facebook-csoportot, ahol a csoport tagjai nap mint nap értékes színházi előadásokat, továbbá komolyzenei koncerteket tekinthetnek, illetve hallgathatnak meg. Ehhez természetesen fontos, hogy a csatlakozni kívánó színházak, koncertszervezők biztosítsák az élő közvetítést.

Élő közvetítések a nagyvilágból – Időrendben mutatjuk a lehetőségeket.

Az első este magyar idő szerint 18 órától így láthatta a közönség élőben – üres nézőtér előtt – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Sirály című előadását. Az élő közvetítést nagy izgalom előzte meg, ugyanis a színtársulat YouTube-csatornájának délután még nem volt meg az 1000 követője, ami a jó minőségű élő közvetítés megvalósításához szükséges, de a Facebook-csoport tagjainak segítségével ez az akadály igen gyorsan elhárult. A csoportnak néhány óra alatt több mint 600 tagja volt, mára ez a szám elérte a 85.000 létszámot. Ez egy közösségileg szerveződő oldal, tehát, bárki ajánlhat online elérhető közvetítést vagy bármilyen kulturális eseményt.

Az adminok csak arra kérik a csatlakozókat, hogy mielőtt posztolnak, keressenek rá, hogy valaki más már nem rakta-e ki a szóban forgó programot, illetve azt is megadják, milyen formában érdemes kirakni az eseményt, hogy áttekinthető legyen az ajánlás.

Novotny Annát arról is kérdezzük, mire számított, amikor elindította a csoportot, mi volt az első program, amire szerette volna felhívni a figyelmet; néhány nap alatt óriási tömeg gyűlt össze, hogyan lehet és kell szabályozni és egyúttal kiszolgálni ezt a közösségi teret? Mire kell figyelnie és mennyire köti le ez a feladat; kik jelentkeztek a kulturális szolgáltatók közül; mi az, amit nagyon szeretne a csoport, és már sikerült megszervezni, illetve mi az, ami még várat magára? Hova fejlődhet egy ilyen típusú kezdeményezés?


A sok zenei csemegével szolgáló műsor március 21-én, szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. március 22-én, vasárnap este hét órától kerül sor.

Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.

 

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.