A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása március 7-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bánfalvi Eszterrel, Farkas Renátával, Sándor Pállal és Vasvári Csabával.
A Rózsavölgyi Szalon Magyarországon először mutatja be Jérôme Tonnerre Intim vallomások című darabját március 31-én. A szereplők Bánfalvi Eszter, Sipos Vera, Pál András és Rátóti Zoltán, aki egyben rendezője is az előadásnak. A humorral átitatott történet a kisember esendőségével és a bizalom kérdésével szembesít; a szereplőket arra készteti, hogy merjék feltárni egymás előtt örömüket, fájdalmukat, kétségbeesésüket, elfojtásaikat, rettegéseiket és szorongásaikat. Bánfalvi Eszter – akinek a Szalon nem idegen, hiszen a nézők láthatták már a Szorul a hurokban is – avat be az előadás kulisszáiba.
A dobolás ősi hagyomány, amely nemcsak felszabadítja a bennünk raktározott feszültséget, szomorúságot, elnyomott dolgokat, de egyúttal örömforrás is mindenki számára, főként, ha egy körben sokan gyűlnek össze dobolni. A dobot terápiás eszközként is szívesen használják, mert nem igényel zenei képzettséget, gyerekek éppen úgy tudják élvezni a dobolást, mint idősek, ráadásul azonnal elérhető élmény és kapcsolódás a pszichéhez és a zenéhez egyaránt. A ritmus az emberi létezés egyik fontos eleme, amely mindent áthat a napi tevékenységtől a művészi folyamatokig. Ezért is izgalmas, ha többen együtt dobolnak, mert összehangolódik a csoport, a ritmus mindenkire hat, és mindenki egyformán képes megélni a zenélés örömét, a csoport megtartó erejét és a felszabadultság élményét. Örömdobolásra, azaz közösségi élményre hív mindenkit Farkas Renáta önismereti tréner, művészeti terapeuta március 10-én az Aranytízbe, ahol sokféle hangszer, különböző dobok várják a résztvevőket, hogy kifejezzék önmagukat és megéljék az egységet.
Az Oscar-, cannes-i Aranypálma és berlini Ezüstmedve-díjas Szabó István utoljára a 2012-ben készült Szabó Magda-mű, Az ajtó feldolgozásával ajándékozta meg a filmszerető közönséget, most pedig egy idős orvos történetén keresztül beszél arról, hogy képesek-e az emberek egymással békében élni. A napjainkban játszódó történet főhőse Stephanus professzor (Klaus Maria Brandauer), az elismert budapesti kardiológus, akit váratlanul, ereje teljében nyugdíjaznak. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, buzog benne a tettvágy, ezért hazaköltözik szülőfalujába, ahol körzeti orvosként kezd dolgozni. Ott újra találkozik gyerekkori szerelmével, legjobb barátjával, szembesül az egészségügyi ellátás korlátaival és a polgármester korrupt módszereivel, aki attól sem riad vissza, hogy ellene hangolja a falu lakóit. A Zárójelentés kapcsán a film producerével, Sándor Pállal beszélgettünk a díszbemutatót követő sajtónapon.
A Szentendrei Tavaszi Fesztivál idén március 1-től áprilisig várja az érdeklődőket. A Dunakanyar kulturális fővárosában, a friss, színes programokon számos műfaj képviselőjével találkozhatunk ezekben a hetekben: színházi előadások, komoly- és könnyűzenei koncertek, irodalmi est, táncelőadások szórakoztatják majd a közönséget. Az idei Szentendrei Tavaszi fesztivál kínálatában különleges színházi produkciókkal is találkozhatunk: a Liliomfival a K2 Színház, a Médeiával a KV Társulat, valamint a Táncórákkal a Rózsavölgyi Szalon előadásában. Családi programnak egy nagy kedvencet, Hamupipőke varázslatos meséjét ajánlják a szervezők. A fesztivál tizenhat koncerttel, a zenei műfajok széles palettájával várja a közönséget. Jazz, rock, orgonamuzsika, fúvós- és ütőskoncert, nótaműsor, katonazenekari, kamarazenekari koncert, kórushangverseny, népzene, filmzene a repertoáron. Ebben az évben is hangsúlyos szerepet kap a tánc a programban: kortárs tánc, néptánc est, táncház és nemzetközi táncbemutató is lesz. Mindezekről Vasvári Csabát, a Szentendrei Teátrum igazgatóját kérdezzük.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. március 8-án, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.