Papageno Radio

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

Címlap Vigyázat, frissen mázolva! – Két új könyv a hazai műtárgyhamisításról

Vigyázat, frissen mázolva! – Két új könyv a hazai műtárgyhamisításról

Két olyan könyv jelent meg a közelmúltban, amelyek a képzőművészetnek és a hazai jogrendszernek a kapcsolatát, az előbbire vonatkozó utóbbi mai szabályozásának részleteit, illetve a két terület egyik legjellemzőbb „közös metszetét”, a műtárgyakkal elkövetett jogsértéseket, elsősorban a műtárgyhamisítások, a hamis műtárgyakkal történő csalások mai magyarországi helyzetét, illetve ezek jogi szankcionálásának a lehetőségeit járják körül. Hihetetlenül izgalmas olvasmányok – ám egyik sem kerül kereskedelmi forgalomba (de azért a tervek szerint előbb-utóbb hozzáférhetőek lesznek minden érdeklődő számára).

- hirdetés -

A vizuális művészetek és a jog – forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A két kiadvány közül az „általánosabb” a szerzői jogi szakjogász, Kiss Zoltán Károly és leánya, Kiss Dóra Bernadett jogász által összeállított kötet, amelyik a „kályhától” kiindulva – vagyis hogy a ma érvényes hazai jogszabályok szerint mi a művészet, mi a vizuális művészet, mi a műalkotás, vagy éppen a művészet szabadságának jogi definíciója – jut el fontos szerzői jogi kérdésekig (alighanem ezeket sértik meg a leggyakrabban mindazok, akik a netről innen-onnan letöltött képeket használnak a legkülönbözőbb fórumokon), a műtárgyakkal kapcsolatos tulajdonjogi, személyiségei jogi és vagyonjogi kérdésekig: például egy olyan összetett jogesetig, amikor valaki egy graffitivel – amelyre amúgy adott esetben neki magának is lehet érvényesíthető szerzői joga – sérti meg egy épület tervezőjének szerzői jogát és egyúttal az épület tulajdonosának a tulajdona sérthetetlenségéhez fűződő jogát.

Külön fejezetben foglalkoznak a szerzők a különleges művészeti alkotások jogi helyzetével: ide tartoznak például a már említett graffitik, de a tetoválások, az ételek tálalási dizájnja, vagy éppen az állatok, vagy a mesterséges intelligencia által létrehozott műalkotások is. És ha azt hisszük, hogy ezek csak olyan légből kapott elméleti „jogászkodások”, akkor gondoljunk csak az ebben a rovatban már egyszer szerepelt Congo nevű csimpánz sok pénzért gazdát cserélő alkotásaira, vagy éppen arra a nemrégiben közzétett hírre, miszerint az amerikai dalszerző, énekes, színész, Miley Cyrus legutóbb Henri Matisse egy női akt-rajzát tetováltatta a karjára.

Ide kapcsolódik:
Congo, a csimpánz festményeiből nyílik kiállítás Londonban

És végül – persze még más egyéb, itt most nem részletezendő jogterületek mellett, mint amilyen például műtárgyak külföldre vitelének jogi lehetőségei, illetve korlátai, vagy a védjegyjog – a könyv külön fejezetet szentel a műkereskedelem, és ezen belül is kiemelten a műtárgyhamisítás, illetve a hamis műtárgyakkal történő kereskedés jogi kérdéskörének. Ebben a részben a szerzők több izgalmas esettanulmányt is közölnek, illetve szó esik arról is, hogy a jelenlegi hazai szabályozás alapján miért is olyan nehéz jogi szankciókat alkalmazni a hamis műtárgyak készítőivel, illetve forgalmazóival szemben. Mondjuk már csak azért is, hiszen a mai hazai jogrendszerben a „műtárgyhamisítás” fogalma például egyáltalán nem szerepel.

Pedig a mai magyar műtárgypiac minden érintett szerint is rettenetesen „szennyezett”, azaz nagyon magas – egyes becslések szerint akár harminc százaléknyi – a benne megforduló nem eredetei műtárgyak aránya,

ám ennek ellenére is mindeddig csak egyetlenegy hamis műtárgyakkal kereskedő galerista ellen tudtak jogerős, végrehajtandó szabadságvesztés-büntetést elérni a hatóságok, miközben az esetek többi része bizonyíthatóság vagy más okok miatt legtöbbször a bírósági szakba sem jut el.

Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától – forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ez a kérdés pedig már át is vezet a másik könyvhöz, a 2008 óta működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testületen belül 2011-ben létrehozott Műtárgyhamisítás Elleni Munkacsoport által szervezett-szerkesztett tanulmánygyűjteményhez, amelyben tizennégy szerző tizennyolc írása járja körül mindazt, amit ma erről a területről tudni érdemes. A szerzők között van művészettörténész és restaurátor, örökségvédelmi és múzeumi szakember, jogász (például az előbb említett kötet egyik szerzője, Kiss Zoltán Károly) és szakújságíró (például jelen sorok írója, a Senki többet? blog szerzője, aki hazai és nemzetközi árveréseken megfordult bizonytalan attribúciójú műtárgyak között tallóz).

Az izgalmas írások mellett a kiadvány másik nagy erénye, hogy illusztrációként több száz olyan hamis vagy legalábbis kérdéses eredetű műalkotás fotója is belekerült, amelyeket Kieselbach Tamás gyűjtött össze galériájának sok éves működése alatt a kezébe került ilyen munkákról. Ezek a fotók ráadásul a tervek szerint a jövőben egy olyan internetes adatbázis alapját is fogják képezni, amelyek a műkereskedelem résztvevőinek rendelkezésére állva segíteni tudják majd őket a bizonytalan eredetű alkotások kiszűrésében. Mint ahogyan a tervek szerint a két, kereskedelemi forgalomba nem kerülő kiadvány is a neten lesz elérhető, a kiadók reményei szerint mielőbb.

Források:

 

Dr. Kiss Zoltán Károly – Dr. Kiss Dóra Bernadett: A vizuális művészetek és a jog. 1. A képzőművészet szabályozása. Médiatudományi Intézet, Budapest, 2019.

 

Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától. Szerkesztette: Dr. Bendzsel Miklós, Dr. Emőd Péter, Dr. Kármán Gabriella. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Országos Kriminológiai Intézet, Kieselbach Galéria, Budapest, 2019.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X