Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Az ismeretlen festőnő, aki „kitalálta” az absztrakt művészetet - Hilma af Klint...

Az ismeretlen festőnő, aki „kitalálta” az absztrakt művészetet – Hilma af Klint élete

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A művészettörténet úgy tartja számon, hogy az első absztrakt, tehát semmi konkrét, bármire is „hasonlító”, felismerhető dolgot nem ábrázoló képet Vaszilij Kandinszkij festette 1910-ben. Pedig négy évvel korábban egy svéd festőnő már készített ilyen munkákat – csak éppen a végakarata miatt egy másfél évvel ezelőtti kiállításig szinte senki nem tudott róla. Most viszont egy svéd galériában megvásárolható egy munkája.

2018 októbere és 2019 áprilisa között a New York-i Guggenheim Museum mutatta be Hilma af Klint (1862–1944) svéd misztikus festőművész Paintings for the Future (Festmények a jövőnek) című nagyszabású életműkiállítását. A világban mindaddig szinte ismeretlen festőnő soha nem látott sikert hozott az egyik legjelentősebb, modern művészettel foglalkozó intézménynek.

- hirdetés -

A tárlatot több mint hatszázezren nézték meg (amivel ez lett az 1959-ben megnyitott múzeum történetek leglátogatottabb kiállítása), a Guggenheim pártoló tagságának a létszáma a kiállítás ideje alatt harmincnégy százalékkal megnőtt, a tárlathoz készült katalógusból több mint harmincezret adtak el (ez szintén rekord az intézmény történetében), és a bemutató idején a múzeumshop bevételeinek negyvenkét százalékát tették ki a művészhez köthető eladások.

Vagyis a projekt nemcsak egy korábban gyakorlatilag nem ismert, és így természetesen kellően el sem ismerhetett jelentőségű női alkotót emelt be a köztudatba, de egyúttal komoly bevételt is hozott a Guggenheimnek.

De ki is volt ez a most hirtelen ekkora sikert aratott ismeretlen művész?

Hilma af Klint (1862–1944) egy jómódú svéd családban született. Apja, aki a haditengerészet tisztje volt, gondos nevelést biztosított a számára, miközben semmilyen módon nem korlátozta sem az érdeklődését, sem a törekvéseit. Hilma így már 17 évesen élénken érdeklődött az okkult jelenségek iránt, spiritiszta összejöveteleken kereste a túlvilággal való kapcsolatot (ez a törekvése húga halála után még intenzívebb lett), majd az éppen ezekben az években egyre divatosabbá váló misztikus vallásfilozófia, a teozófia tanai felé fordult, és 1889-ben csatlakozott a Svéd Teozófiai Társasághoz.

Hilma af Klint festményei a Guggenheim Museum kiállításán – forrás: Guggenheim Museum

Közben azonban a festészettel is egyre intenzívebben foglalkozott: előbb magánúton tanult, majd beiratkozott a Svéd Királyi Művészeti Akadémiára, és el is végezte azt. A spiritizmus hatására már 1906-ban nonfiguratív, csak amorf színfoltokból álló, tulajdonképpen tehát absztrakt képeket festett. Egész életében dolgozott, több mint ezerháromszáz művet készített, azonban soha egyetlen munkáját se nem adta el, se nem állította ki (azt gondolta, és talán nem is ok nélkül, hogy kortársai nem értenék meg azokat), sőt a végrendeletében még azt is kikötötte, hogy azok először csak a halála után húsz évvel bocsáthatók a nyilvánosság elé.

Miután 1944-ben – egy autóbaleset során elszenvedett sérülései miatt – hunyt el, így erre először a hatvanas évek közepén kerülhetett volna sor, ám akkor a stockholmi Moderna Museet még visszautasította az ismeretlen festőnő furcsa alkotásainak a bemutatását. Így aztán képei először csak a nyolcvanas években kezdtek el egyáltalán ismertté válni, az igazi áttörést azonban csak a másfél évvel ezelőtti New York-i tárlat hozta el a számára.

Részlet a Guggenheim Museum 2019-es Hilma af Klint-kiállításából – forrás: Guggenheim Museum

Műveinek legnagyobb része ma a Hilma af Klint Alapítvány tulajdonában van, nagyon kevés van belőlük magánkézben, és azok közül is még ritkábban bukkan fel egy-egy a műkereskedelemben. Ezért aztán igazi szenzációnak számít, hogy a stockholmi CFHill nevű független művészeti tanácsadó és műtárgyak közvetítésével is foglalkozó vállalkozás április 29-én megnyílt, és május 6-ig megtekinthető kiállításán megvásárolható egy Hilma af Klint-akvarell: az Eldslågor (Tüzes lángok) című, 1930-ban készült, 47×31 centiméteres képért az előzetes hírek szerint 300.000–500 000 dollár közötti összeget várnak, de egyes szakértők az egymillió dolláros árat sem tartják kizártnak. Mivel egy magáncégről – meg persze járványhelyzetről – van szó, a mű megtekintése csak előzetes egyeztetés alapján oldható meg, mint ahogyan majd a kép árát végül kialakító alkuk lefolytatása is a feltehetően számos érdeklődővel.

A képről egyébként elég sok mindet lehet tudni, például azt, hogy a festőnő egy vele együtt az Antropozófiai Társaságba járó textilművész-testvérpárnak, Elsa (1902–1987) és Magda Jerudnak (1903–1985) ajándékozta, méghozzá egy másik képpel együtt, amelynek sorsáról azonban azóta sem tudunk semmit. Ezt a munkát viszont Elsa halála után, 1988-ban árverésre adták a stockholmi Bukowskis árverezőházban, és akkor ott körülbelül 2000 dollárnak megfelelő svéd koronáért vette meg valaki. A kép azóta nem szerepelt sehol nyilvánosan.

Hilma af Klint: Tüzes lángok – forrás: CFHill

A stockholmi kiállításon amúgy Hilma af Klint munkája mellett még olyan művészek alkotásai is szerepelnek, mint például Andy Warhol, vagy Marc Chagall – de hát nekik most sajnos be kell érjék a „statiszta-szereppel” az igazi „sztár” mellett.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X