Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap „Benned a létra" – Újabb kuriózumok a Várfok Galéria kollekciójából

„Benned a létra” – Újabb kuriózumok a Várfok Galéria kollekciójából

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Rendkívüli művek, rendkívüli időkben —Ezekben a rendkívüli időkben a Várfok Galéria rendkívüli művek különleges megközelítésével indított sorozatot, mely során a Galéria művészeinek alkotásaiból szemezgetünk, hogy azokat új, izgalmas összefüggések mentén vizsgáljuk, szabadon szárnyalva a művészettörténet korszakai és alkotói között. Tartsatok velünk!

Mert ő igen jókedvű – hirdeti nagy betűkkel Ujházi Péter 1983-ban festett műve és valóban, a kép tele van pozitív energiákkal és melegséggel. Elképesztő, heves gesztusok építik fel a kompozíciót.

- hirdetés -

A meleg, fénnyel teli finom színek, mint a barackrózsaszín és a búzasárga lefelé haladva megélénkülnek, érzéki nyárvörösök és parázsló narancsok izzanak fel egy-egy gesztusban. („Most születik az arany, a tűz, a méz,/ s a gyönyör karikái is most szárnyasodnak” – Csoóri Sándor: Nyári óda, részlet) Közöttük csak néhány helyen sejlik fel az égkék és a természetet idéző zöld, olyan érzést keltve, mintha egy fülledt, rózsaszín felhő ült volna a nyári tájra és szemünkre, eltakarva az elénk táruló látványt.

Az absztrakt gesztusok kavalkádjából csak három motívum vehető ki az előtérben, egy nyelvét nyújtogató kaméleonra emlékeztető lény, egy létra és egy kisebb misztikus állatka. A kép ámulatba ejtően szép példája Ujházi Péter minden szabályt felrúgó végtelenül öntörvényű és szabad világának.

Ujházi Péter: Mert ő igen jókedvű 1983, olaj, farost, 126×161 cm, Várfok Galéria

Az idén 80 éves Ujházi Péter a magyar kortárs művészet magányos óriása, aki az 50 évre visszamenő pályafutása során sosem kívánt megfelelni művészeti irányzatoknak, a szakma elvárásainak, mindig egyéni útját járta és hozta létre alkotásait festmények, dobozok, kerámiák, murális munkák, művészkönyvek, asszamblázsok, kollázsok és grafikák formájában. Nincsen anyag, ami Ujházi keze alatt ne válna műalkotássá! Keveseknek adatik ekkora tehetség és bátorság a szabad alkotásra. A szabadság és az őszinteség pedig hatással van az emberi lélekre, segít lebontani önmagunk normáit és felszabadítja a gyermeki énünket – aki egyszer is megérzi Ujházi képeinek ezen erejét, örökre a szerelmesük lesz!

A létra, a lépcsőhöz hasonlóan, a spirituális és a morális emelkedés szimbóluma, a földet és az eget összekötő átjáró. Bár Ujházi Péter alkotásaiban a feliratok és a kompozíciók tárgya között általában nincs tartalmi összefüggés, és az egyes képi elemek inkább egy laza és szabad asszociációs kapcsolatban vannak, mégis, a fenti festmény esetében érdekes konstelláció a létra és a „mert ő igen jókedvű” felirat, mely Szenci Molnár Albert Istent dicsérő 135. zsoltárának egyik sora (Dicsérjétek, mert jó ő, / Áldjátok ő szent nevét, / Mert ő igen jókedvű).

Diptichon Mária megkoronázása és az Utolsó ítélet jeleneteivel, 1260-70 körül, Franciaország (valószínűleg Párizs) elefántcsont fém tartókkal, The Metropolitan Museum of Art, New York

A művészettörténetben számos példát láthatunk a létra megjelenésére már az egyiptomi időktől kezdve. Az egyik leggyakoribb ábrázolás az ószövetségi történet, Jákob lajtorjája, a Jákob álmában megjelenő égig érő létra az angyalokkal, melynek nyomán a középkorban elterjedtek a különféle erénylétrák. Rendszeres kelléke a Keresztrefeszítés jeleneteknek a keresztáldozat önkéntességére utalva, de megjelenik Szent Emmerám regensburgi püspök attribútumaként is, aki létrához bilincselve szenvedett vértanúságot. Az Utolsó ítéleteken is találunk rá példákat, mint azt az 1260-70 körül Franciaországban készített, míves elefántcsont diptichon mutatja, ahol a pokol örök tüzétől megmenekült lelkeknek (adott esetben szerzetes, király, pápa, diakónus) az égi létrán egy angyal mutatja az utat a Mennyországba.

Mennyekbe vezető létra, ikon, késő 12. század, Szt. Katalin kolostor, Sínai-hegy, Egyiptom Wikipedia Commons

A Sínai-hegy a mennyei látomások helye, itt jelent meg Mózesnek Isten égő csipkebokor formájában, itt kapta meg később a 10 parancsolat kőtábláit és itt épült fel a 6. században a mai napig működő Szent Katalin kolostor. A felbecsülhetetlen értékű kincseket (korakeresztény iratokat, enkausztikával és temperával készült ikonokat) rejtő kolostor apátja volt Klimakosz, azaz Lépcsős / Létrás Szent János (575 k- 649), szír szerzetes és egyházi író. Legendás művéről, a Mennyekbe vezető létráról kapta nevét, mely bemutatja, hogyan juthat el az ember 30 lépcsőfokon keresztül a lelki tökéletesség legmagasabb fokára. A mű Jákob létrájának analógiáját használja tanításának kereteként. Minden fok Krisztus földi életének egy-egy évét jelképezi a Jordánban való megkeresztelkedéséig. A kötet hamar elterjedt és az ortodox kereszténység egyik legolvasottabb könyvévé vált. Számos miniatúra és ikon létrejöttét inspirálta, melyek közül az egyik legszebbet emelnénk ki, a 12. század végéről származó, a mai napig a kolostorban található alkotást.

A kompozíció teljes szélességét átlósan a hatalmas mennyei létra foglalja el, ezen haladnak felfelé a szerzetesek, hogy Jézushoz a mennybe érkezzenek. A sor legtetején maga Lépcsős Szent János és Antonios érsek állnak. Körülöttük sötét démonok megpróbálják nyilakkal lelőni és lefelé húzni a mászókat, függetlenül attól, hogy milyen magasan állnak a létrán, mely az állandó veszélyre és a lelki éberségre figyelmeztet. A diagonálisan futó fő jelenetet kiegyensúlyozza az isteni közbenjárásért imádkozó szerzetesek csoportja jobbra lent és a kép bal felső sarkában látható angyalok serege. Az arany háttér ragyogása földön túli dimenzióba tágítja a teret, átlényegíti és sugárzóvá teszi a kép alsó részén látható kopár hegyeket, megidézve a Sínai-hegy szikár tájának vörös gránit tömbjeit, melyek délidőben vakítóan ragyognak, a felkelő és a lemenő nap fényében felizzanak, mint egy égő csipkebokor.

Herman Levente: Zóna 15. Emelkedő 2009, olaj, vászon, 120×70 cm, Várfok Galéria

A létra a Várfok Galéria egy másik művészénél, Herman Leventénél is feltűnik a 2009-ben festett Zóna sorozat Emelkedő című képén. Herman Levente képeiről korábban már írtunk:

Ide kapcsolódik:
A hétköznapi és a transzcendens között lebegtetik a nézőt Herman Levente képei

A festményen a jellegzetes hermani világ tárul elénk az elhagyatott, lerobbant épületrészletek sivár realizmusával, melyet felold a finom fények nyugalma, a romok közül is életre kelő természet líraisága és a lebegő cumisüveg játékos szürrealizmusa. Utóbbi a Zóna sorozat egészét közrefogja, szimbolizálva egyfajta édeni állapotot, felhőtlen boldogságot, a környezettel kontrasztot alkotó súlytalanságot. A cumisüveg és az egész kompozíció a létrára helyezi a hangsúlyt, még a kép szokatlanul keskeny formátuma is annak filigrán voltát és fontosságát emeli ki. Mellette alig észrevehető a jobb oldalon futó masszív, de romos lépcső részlete. Mindkettő a magasabb szintre jutás szimbóluma, de a kép egyértelmű üzenete, hogy nem biztos, a stabilabbnak tűnő dolgokba kell kapaszkodnunk, talán érdemesebb a gyermekkor energiáihoz visszanyúlni és azzal a hittel nekivágni a meredekebb kapaszkodónak.

Győrffy László: Aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is I. 2017, rézkarc, akvarell, gouache, papír, 22×16,2 cm, Várfok Galéria

Végezetül Győrffy László Aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is rézkarcsorozatából emelnénk ki egy igazán lírai alkotást. Az Apokalipszis témáját körüljáró művek nemcsak a Jelenések Könyvére épülnek, hanem különböző eszkatológikus hagyományok mentén főleg azokra a (képi) sztereotípiákra fókuszálnak a tömeg- és/vagy a horrorkultúra optikáján keresztül, amelyek a végítéletet a szórakoztatóipar részévé teszik. A nyomatok A hét főbűn korábbi lapjaihoz hasonlóan nem annyira a Jó és a Rossz harcát vizualizálják, hanem inkább abban a szürkezónában mozognak, amely a hibridek burjánzásának terepéül szolgál, egy mutáns esztétikát teremtve.

A bámulatos technikai tudással kivitelezett képen főszereplőnk testét belülről éppen egy létra feszíti szét. Győrffy László a rá jellemző módon a brutalitást elképesztő technikai tudással és precízióval létrehozott lírai részletekkel kompenzálja, amik egyszerűen rabul ejtik az ember tekintetét és szívét. Ki ne lobbanna empátiára a sebészi műgonddal megfestett finom kis szőr-és hajszálak bukolikája, a vízből kikandikáló tiszta szem kíváncsi csillogása és magánya, a megfeszített vézna térdkalácsok és vakító lapátfogak láttán? Hogy mi is történik pontosan, arra Weöres Sándor iskolai ünnepségeken agyon idézett sorai adják a megfejtést:

„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Bizonyára sokunk elmélkedett már ezeken a sorokon, nem biztos, hogy hasonló eredménnyel. Győrffy László úgy gondolta, hogy érdemes kivesézni a szavak valós erejét és vizualizálni, milyen is az, ha valakiben ténylegesen ott egy létra.

 * Ujházi Péter, Herman Levente és Győrffy László művei elérhetők a Várfok Galériában.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X