Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége” – Muráti Lilire emlékezünk

„Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége” – Muráti Lilire emlékezünk

Muráti Lili a harmincas-negyvenes évek népszerű dívája volt, akit a háború után betiltottak, és aki emigrációban épített fel új karriert. „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége, színházi közönségünk legmodernebb típusú kedvence” – írta róla a Film Színház Irodalom 1941-ben.

- hirdetés -

Igen sok nehézséggel kellett szembenéznie, melyeket akár életének legelső percétől is így tarthatunk nyilván, hiszen születési helye és ideje sosem derült ki pontosan, hiszen születési dokumentumai elvesztek. Persze ennek van pozitív oldala is, hiszen a színésznő később könnyen megtehette, hogy életkorával kapcsolatban ködösítsen. Csak azt tudjuk, hogy valamikor 1911. és 1914. között látta meg a napvilágot Nagyváradon. Egyes források szerint, a keresztneve sem Lili, hanem Teodóra Aurélia volt.

Muráti Lili – forrás: szinhaz.org

Első gimnáziumban színjeles tanuló volt és minden iskolai ünnepségen verset mondott a nyilvánosság előtt – mindaddig, amíg egyszer a nagy siker miatt, ahogy a cirkuszban látta,  csókot nem dobott a színpadról publikumának. Ekkor hívatták édesanyját és eltiltották a további szavalástól. Az apácák javasolták a szüleinek, hogy adják színiiskolába. Már kisgyerekként, az angolkisasszonyoknál játszott a Szentivánéji álomban.

Karády Katalin, Muráti Lili, Mezey Mária és Tolnay Klári – forrás: szinhaz.org

Rákosi Szidi színiiskolájába járt, amikor 1932-ben felfedezte Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója. A kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartották, egyénisége eltért a szokványos szende szépségektől. Jó jellemábrázoló képességgel öntudatos, a férfiakkal egyenrangú, makrancos, okos, ugyanakkor erotikát sugárzó nőket játszott. Szinte még el sem indult színpadi karrierje, máris berobbant a film világába, ünnepelt sztárrá 1935-ben vált, amikor eljátszotta a Csúnya lány címszerepét.

Ennek ellenére egész életében a színpad volt számára a szerelem, a film csak a népszerűség eszköze.

Férje az ünnepelt író, színházigazgató, forgatókönyvíró és filmrendező, Vaszary János volt, aki ontotta a feleségének szánt temperamentumos női szerepeket.

Az Egy nap a világ című darabot több mint háromszázszor játszotta el színpadon, de a belőle készült film elveszett. Néhány éve készült egy rekonstrukció a filmből a megmaradt fényképek alapján.

A korabeli közönség némi megütközéssel fogadta, hogy az „elkényeztetett, gőgös karrierbestia” nem egy milliomost vagy arisztokratát, hanem egy írót választ párjául. (Vaszary János híres művészfamília sarja: a festő a nagybátyja, Vaszary Piri színésznő a húga, Vaszary Gábor író a bátyja.) Valójában nagyon is racionális érdekházasság volt az övék, ahol a felek kölcsönösen segítették egymást.

Básti Lajos és Muráti Lili – forrás: Wikipedia

Vaszary darabjait, filmjeit egytől-egyig Lilire írta, mindig ő állt a középpontban, övé volt a legjobb szerep. Így állt elő az a paradox helyzet, hogy az önálló, senkitől sem függő hősnők megtestesítője saját bevallása szerint is nagyban a férjének köszönhette karrierjét.

Muráti Lili Szeretni kevesen tudnak című vad szerelmes regénye az 1941-es könyvnap újdonsága volt, ma pedig új kiadásban olvasható. A színésznő állítólag nem önállóan írta, egy 1991-es interjúban Szép Ernőt nevezte meg valódi szerzőül, aki származása miatt nem publikálhatott.

Sok nő számára az áhított ideált testesítette meg. Igyekezett is a figyelem középpontjában maradni, ha kellett frivol, de szellemes nyilatkozataival, és a személyét körülvevő legendákat ő maga is táplálta. A hatáskeltéshez nagyon értett. Azt mondják, hogy szívesen ment fogadásokra nagy kalapban és mindenhonnan elkésett néhány percet. Igy azonnal magára irányította a figyelmet.

Még érdekesebbé tette őt, hogy igazi sportlady volt, különösen az úri sportágakban (lovaglás, golf, tenisz, vitorlázás) jeleskedett. Saját vitorlása, autója volt,

nem csak a filmben, de a valóságban is 120-as tempóban közlekedett, vezetési stílusán rendszeresen élcelődtek a lapok.

Muráti Lili nem politizált, de nyíltan vállalta konzervatív nézeteit és tovább játszott az 1944-es német megszállás után is. Ez később okot adott rosszakaróinak, hogy hamisan, koholt vádakkal nyilas-szimpatizánsnak nyilvánítsák és ellehetletlenítsék életüket Magyarországon. 1944 decemberében, amikor az orosz ostromgyűrű bezárult Budapest körül, férjével menekülni próbáltak, de autójuk elromlott, ezért gyalog indultak tovább. Több hónapos kálváriájuk során egyik fogságból a másikba estek, többször kirabolták őket, de Lili mindig feltalálta magát. Sokszor kerültek életveszélybe, egy pesthidegkúti kertben már a falhoz is állították őket, Lili színésznői magánszáma révén megmenekültek. Később vidéki birtokuk környékén húzódtak meg, 9 hónapig laktak egy kidőlt falú erdei házban. 1946-ban sikerült elhagyniuk az országot, Franciaországon át Spanyolországba menekültek. Vaszary János Zörgetik az ajtót… című 1949-es visszaemlékezésében írta meg útjuk történetét.

„Muráti Lili élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és fölvevőgép előtt. Szerepekben elbújva őszintén és teljes mélységében tárulkozott föl.” (Molnár Gál Péter)

Madridban az ottani magyar rádió bemondója volt, és néhány év alatt tökéletesen megtanult spanyolul. Olyannyira, hogy folytathatta színészi karrierjét, és idegenben, idegen nyelven is sztár lett, férje által írott darabokban ünnepelték, nagysikerű spanyol filmekben szerepelt.

Muráti Lili – forrás: Wikipedia

A hetvenes években jöhetett először haza, a rendszerváltás után színpadra is állhatott, de nem költözött vissza, jól érezte magát Spanyolországban. Magyarországon 1945-től a rendszerváltásig tiltólistán volt. Csak a rendszerváltás után kapta vissza 1947-ben elvett állampolgárságát, Göncz Árpád a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2003-ban az Uránia Filmszínházban gálaesten ünnepelték 90. születésnapját.  2003. április 17-án halt meg.

(Via szinhaz.org)

Promóció

A csodálatos, reményt adó zene

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X