A dallasi Heritage Auctions árverezőház május 7–9-én zajló, sportrelikviákat kínáló licitje olyan egykori sztárokhoz köthető tételeket kínál, mint a legendás baseball-játékos Babe Ruth, vagy a bokszoló Muhammad Ali. Már az előzetes össz-becsérték is meghaladja a 10 millió dollárt, márpedig az ilyen tárgyakért a megszállott gyűjtők már korábban is sokszor mélyen a zsebükbe nyúltak.
Kezdjük ezúttal egy kis „miért?”-tel. „A Kennedy-hagyaték 1996-os eladásról szólva Robert Lacey pengeélesen fogalmazta meg, mi késztethet egy első látásra – civilben, nem a filmeken – épelméjű embert, mint Arnold Schwarzenegger, hogy 772.500 dollárt (körülbelül 175 millió forintot) fizessen az Egyesült Államok elhunyt elnökének fából készült, sportolásra alkalmatlan golfütőiért: »A Sotheby’s vásárlói a legkülönbözőbb vágyaikat követik. Választásukat magyarázhatják ízléssel, érzelemmel, történelemmel – valójában azért adják ki a pénzüket, hogy életük új dimenziót nyerjen, azért, hogy a társadalmi rangsorban feljebb lépjenek.«”
Aki mindezt írta, az Harry Bellet (1960) francia művészettörténész, újságíró, művészeti és műkereskedelemi témájú könyvek szerzője; akit pedig idéz, az Robert Lacey (1944) brit történész, életrajzíró (nem mellesleg a Netflix nagysikerű The Crown című sorozatának történelmi tanácsadója). Amiről pedig mindketten beszélnek, az nem más, mint az a megszállottság, ami gyűjtők egy csoportját arra sarkallja, hogy időről időre valami miatt számukra fontosnak tartott sportrelikviákat – vagy más esetekben egyéb híres emberekhez köthető bármilyen tárgyakat – szerezzenek meg maguknak; kerül amibe kerül.
Nos, őket igyekszik maximálisan kiszolgálni május 7. és 9. közötti, több mint háromezer (!) tételt felvonultató árverésén a Heritage aukciósház. A kínálat legnagyobb részét a legkülönfélébb sportoló-kártyák teszik ki (ezek gyűjtése Amerikában hatalmas divat; a rajtuk szereplők között vannak baseball-, kosárlabda- és jéghoki-sztárok egyaránt), vannak aztán dedikált fotók, mezek, labdák és egyéb sportszerek, például ütők, sisakok, sapkák, kesztyűk, továbbá klub-kitűzők, -gyűrűk, -zászlók, legendás meccsek jegyei – egyszóval szinte minden, ami csak a sporthoz köthető. Meg persze főleg inkább sportolókhoz, közülük is a legnagyobb sztárokhoz.
Az aukció legdrágábbra becsült darabja is egy ilyen sporteszköz: a majdnem három láb (kb. 91 centiméter) hosszú és csaknem három font (1,3 kilogramm) súlyú, fából készült, Hillerich & Bradsby gyártmányú baseballütőt „Babe” Ruth (George Herman Ruth Jr.; 1895–1948) használta az 1921-es idényben, a New York Yankees színeiben, és amellyel abban a szezonban ötvenkét hazafutást ütött. (Ez – nagyon leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy ezzel az ütővel Ruth ennyiszer tudta úgy megütni a neki a játékostársa által dobott labdát, hogy az a pályát határoló kerítésen túl esett le, vagyis az ellenfélnek esélye sem volt, hogy elérje.) A legendás darabért a ház legalább 500.000 dollárt (161,3 millió forint) vár. De emellett más – bár távolról sem ennyire híres – játékosok ütőire is lehet majd licitálni.
A baseball-kártyák között a legnagobb várakozást azt az 1910-es kiadású kelti, amelyen „Shoeless Joe” (Joseph Jefferson Jackson; 1887–1951) szerepel a New Orleans Pelicans színeiben; mivel ilyen kártya korábban még soha nem szerepelt árverésen (ezt a most kalapács alá kerülőt nemrégiben találták meg egy észak-karolinai család hagyatékában), és igen jó állapotban is van, ezért legalább 400.000 dollárt (129,5 millió forint) remélnek érte.
Ugyanennyit várnak egy másik kártyáért is: ezen az 1952-es lapon Mickey Mantle (1931–1995) látható, és a Professional Sports Authenticator, a világ legnagyobb sportkártya-hitelesítő szervezete (merthogy ilyen is van ám!) ezt tartja „az egész iparág vitathatatlanul legfontosabb baseballkártyájának”. Nyilván nem véletlen, hogy két évvel ezelőtt a Heritage ugyanennek a kártyának egy másik példányát 2,88 millió dollárért adta el; ez mindmáig a legmagasabb összeg, amit valaha egy második világháború utáni kártyáért fizettek.
És ha már rekord: minden idők eddig legdrágább baseball-relikviája pedig az a Laws of Base Ball (A baseball törvényei) című, 1857-ben megfogalmazott, huszonhárom oldalas, Daniel Lucius „Doc” Adams, a New York Knickerbockers Base Ball Club akkori elnökének kézzel írt jegyzeteivel ellátott irat, amelyik először foglalta össze és rögzítette a játék hivatalos szabályait: ezért 2016 áprilisában egy internetes árverésen valaki 3.263.246 dollárt (903 millió forint) adott meg. (A tételt előzetesen „csak” egymillió dollárra becsülték; akkori eladója pedig 1999-ben egy texasi árverésen mindössze 12.000 dollárért vásárolta; a korábbi baseball aukciós rekord 1,7 millió dollár volt, amit 2014-ben éppen Babe Ruthnak az 1918-as, a Boston Red Sox csapatához aláírt szerződéséért adtak.)
Egy másik sportág vitathatatlanul egyik legnagyobb sztárja volt Muhammad Ali (eredeti nevén Cassius Marcellus Clay Jr; 1942–2016) olimpiai, majd profi világbajnok nehézsúlyú ökölvívó; tőle ezúttal az a nyolcunciás (22,5 dekagrammos), Everlasts gyártmányú bokszkesztyű kerül árverésre, amellyel 1972. szeptember 20-án a Madison Square Gardenben több mint tizenhétezer néző előtt másodszor verekedett meg Floyd Pattersonnal (1935–2006), és amelyen a hetedik menet után technikai K.O.-val elnyerte a NAFB, vagyis az észak-amerikai boksz szövetség nehézsúlyú bajnoki címét. A kesztyűért – amelynek csuklórészén Ali legendás edzőjének, Angelo Dundeenek (1921–2012) a „jegyzetei” is láthatók (az egyikre például azt írta fel még a meccs előtt, hogy „Ali #1, KO 4.”, vagyis hogy azt tippelte, hogy Ali már a negyedik menetben kiüti Pattersont) – legalább 100.000 dollárt (több mint 32 millió forint) vár az aukciósház.
És hogy a kosárlabda szerelmeseinek is mutassak valami „csemegét”: a legendás Fred Neal (1942–2020), az idén márciusban elhunyt egykori sztárjátékos egy teljes szezonon át viselte azt a Harlem Globetrotters mezt, amelyet most 6000 dolláros induló áron kínálnak majd a rajongóknak. De licitálni lehet egy 1990 körül készült fényképre is, amelyen két másik kosár-legenda, Michael Jordan (1963) és a szintén idén elhunyt Kobe Bryant (1978–2020) látható, és a képet mind a ketten alá is írták; ezért 7000 dollárt vár a ház.
De hogy a sok sportszer, -mez, -fotó között legyen egy „művészi” tétel is itt a Senki többet? rovatban: a kínálatban szerepel – egy tételben – egy hét darabból álló karikatúra-sorozat is, amelyen valaki egy 1929-es amatőr golfverseny résztvevőit öröktette meg; a hét rajz együttes becsértéke 200 dollár.
Végezetül pedig – csak az összehasonlítás kedvéért – nézzük meg minden idők eddig legdrágább sportrelikviáját is: ez az a kézzel írt, tizennégy oldalas beszéd-kézirat, amelyet Pierre de Coubertin báró olvasott fel 1892-ben a párizsi Sorbonne Egyetemen a Francia Atlétikai Szövetség ötéves születésnapi rendezvényén, és amelyben az ókori olimpiai játékok modern kori feltámasztásának az érdekében fejtette ki a véleményét.
Ezért a becses emlékért 2019 decemberében a Sotheby’s New York-i árverésén 8.806.500 millió dollárt (2,620 milliárd forint) fizetett valaki.