Papageno Radio
Blogok Beszélő képek 40 éve hunyt el Bulla Elma színművész

40 éve hunyt el Bulla Elma színművész

1913. augusztus 26-án született Selmecbányán, és 1980. május 14-én hunyt el a fátyolos hangú színésznő, Bulla Elma. Tánccal kezdődött színpadi pályafutása, egy olasz balettmester 1923 és 1925 között európai turnéra vitte a csodagyerek kislányt. Bécsben figyelt fel rá Max Reinhardt, a korszak egyik legnagyobb hatású rendezője, és látta meg benne az unikális tehetséget.

Tanul angolul, németül, olaszul, színészmesterség-órákra jár, és hamar Reinhardt társulatának vezető színésznőjévé válik. 13 évesen már Puck a Szentivánéji álomban, iIsmerik a nevét Bécsben, Berlinben, Münchenben. 1935-ben, Bárdos Artúr hívására tér haza, és lesz a Belvárosi Színház (ma a Katona József Színház) tagja. A kritikák egyöntetűen dicsérik alakításait – Kosztolányi szinte vallomásosan:

„pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza”

-, ő az első színpadi Édes Anna, az áttörést Shaw Szent Johannájának a címszerepe hozza meg.

Nekrológjában így írt róla Molnár Gál Péter: „Az expresszionizmus utáni német színjátszás idegességét és kiszámított célszerűségét hozta haza tanulóéveiből és oltotta bele a magyar színészet hagyományaiba. Rendkívül tudatos volt szerepépítése. Kevés bizonytalant és kiszámítatlant hagyott az előadásokra, akár egy rendező, szilárd képekbe és képletekbe szervezte tehetségét, emberismeretét, szenvedélyeit.”

1938-ban a Vígszínházhoz szerződött, a 40-es évek elejének magyar filmjeiben ő volt a végzet asszonyai mellett a megértő, jóságos feleség. Komoly drámai színésznőként szenvedett a skatulyától. A háború után visszatért a Belvárosi Színházhoz, majd a Művész és a Magyar Néphadsereg Színháza névre hallgató Vígszínházban játszott. Itt megismételte húsz évvel korábbi Johannáját. 1953-tól ismét visszatért a filmvászonra, majd számtalan tévéjátékban is szerepelt.

Legendás szerepe volt a mintegy 200-szor eljátszott Giza a Macskajátékban. Örkény mellett Krúdy Gyula, Mesterházi Lajos, Thurzó Gábor, Szakonyi Károly, Déry Tibor műveiben nyújtott emlékezetes alakítást.  „Valahányszor válaszút elé állítottak, mit játszom inkább: klasszikust vagy mai magyar szerzőt, én az utóbbit választottam. Izgattak az új lehetőségek. Mindig úgy éreztem, a magyar író anyja, lánya, felesége — hozzátartozója vagyok, minden este drukkoltam neki” — mondta egy interjúban.

„Világosság jellemezte. Áttetsző világossággal építette meg színpadi alakjait. És átvilágította a szerepeket a szellem fölényével.

Kivételesen okos és művelt asszony volt. Kivételesen okos és művelt színésznő. Alakításai értelmi megközelítésűek voltak és mégis minden esetben könnyeket hívott elő nézőiből.

Nemcsak tragikus hangolású szerepeiben, de az ellenkező oldalon, a komikus szólamokban is megríkatta nézőit: bogaras vénlányokat, különc öregasszonyokat, aggszüzeket és szerelemszomjas álszenteket mintázva meg” – írta a már idézett nekrológban Molnár Gál Péter.

Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetéssel ismerték el, és megkapta a Vígszínház házi kitüntetését, a Varsányi Irén-emlékgyűrűt is.

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

Promóció

X
X