Papageno Radio
Címlap A Lakatlan sziget műsorában ezúttal Farkas Róbert karmester kedvenc felvételei hallhatóak

A Lakatlan sziget műsorában ezúttal Farkas Róbert karmester kedvenc felvételei hallhatóak

„Nehéz eldönteni, hogy mit vinne az ember egy lakatlan szigetre magával. Most, a vírus ideje alatt méginkább tudatosult bennem a zene ereje. Amint megszólal egy felvétel, vagy gyakorlok, azonnal minden pillanat hasznossá válik tőle” – írja Farkas Róbert karmester, aki kérésünkre kiválasztotta kedvenc felvételeit a Papageno Rádió Lakatlan sziget című tematikus műsorába. Hallgassátok velünk a már mobilapplikáción (itt és itt) is elérhető Papageno Rádió keddenként 15 órakor kezdődő adását. Ismétlés csütörtökön 22, szombaton pedig 16 órától.

Farkas Róbert az általa választott művekről így ír:

  • Brahms: III. szimfónia – 3. tétel – Abbado; Berlini Filharmonikusok

Brahms művei nélkül biztosan hiányérzetem lenne. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy élőben hallhattam a Berlini Filharmonikusokkal és Abbadóval a II. és a III. szimfóniát, a mesterrel szemben ülve 2006-ban, amikor Berlinbe költöztem. Meghatározó élmény volt.

  • Verdi: Requiem – Recordare

Verdi Requiemjét a legnagyszerűbb műnek tartom, így biztosan velem jönne. Ez a duett egyszerűen gyönyörű. A Solti-féle Chicagói Szimfonikus Zenekar, Leontyne Price és Janet Baker előadása nagyon kifejező. Természetesen az egész művet nagy szeretettel ajánlom.

  • Ravel: G-dúr zongoraverseny, 2. tétel – Michelangeli, Chelibidache; Londoni Szimfonikus Zenekar

Ez az interpretáció ragyog a tisztaságtól. Ajánlom mindenki figyelmébe a felvételt, mert ilyen fegyelmezettséget ritkán érezni. Egyszer a Maestrót megzavarja valami, hirtelen „bepipul”, de a kövezkező pillanatban egy mosollyal visszatér a zenéhez.

  • Mahler: IV. szimfónia, 4. tétel: Das himmlische Leben – Edith Mathis, Leonard Bernstein; Bécsi Filharmonikusok

Mahler sem maradhatna le a listáról. Edith Mathis előadása fogott meg mindig a legjobban, igaz, hogy egy régi Klemperer-felvétellel ismertem meg. Sajnos azt a felvételt nem találtam online. Ha valakinek a birtokában van, örülnék egy megosztásnak.

  • Philip Glass: Aknaten, 1. felvonás, 1. jelenet: Amenhotep temetése – Dennis Russel Davies; Opera Stuttgart

Valamit a minimalista irányzatból is magammal vinnék. Ebben a zenében még Aknaton elődjének a temetési szertartásán vagyunk. Előáll egy ősi energia, amire biztosan nagyot lehetne táncolni egy lakatlan szigeten, ha épp ahhoz lenne kedvem. Az operát egyébként a heidelbergi éveim alatt korrepetáltam, és többször vezényeltem is. Szép emlék.

  • Mozart: Così fan tutte – Soave sia il vento Academie of St. Martin in the Fields, Neville Marriner

Egy Mozart-operára is nagy szükség van, ha valami friss zenére vágyunk. A Così fan tutte nagy kedvencem. Akár csak ez az egy tercett is elég, hogy az ember harmóniába kerüljön önmagával.

  • Bartók: III. zongoraverseny – Kocsis Zoltán, Fischer Iván; Budapesti Fesztiválzenekar

Bartóknak is be kellene költöznie velem a lakatlan szigetre. Ez a felvétel pedig egyszerre hozná őt, Kocsist, Fischert és a Fesztiválzenekart, akikkel összefűződött az életem, és ezért nem lehetek elég hálás az égieknek.

  • Snétberger Ferenc: Poems form my people

Snétberger zenéjének és játékának olyan különleges hangulata és aurája van, ami egy pillanat alatt magábaszippant. A karantén elején nagyon sokat hallgattam a berlini teraszomon üldögélve.

  • Budapest Bár: Ördögtánc

A Budapest Bár fantasztikus formáció. Először Berlinben találkoztam velük, amikor a nagykövetségen léptek fel. Németh Jucival ezt az Ördögtáncot játszották, ami egy igazi pörgős, bulis szám. Ráadásul jó volt annyi Farkassal találkozni egyszerre. Az ő sokrétű zenéjük is egy bomba „privátparty-kellék” egy lakatlan szigeten.

Jó mulatást!

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

Promóció

X
X