• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Debrecen Kataliszt Kórusblog Zene Címlap

Amikor a zene célja nem a szórakoztatás – a Debreceni Református Kollégium története 2.

Szerző: Kocsis Katalin2020. május 19.
Facebook Twitter E-mail
Maróthi György és a Kántus Gáborjáni Szabó Kálmán freskóján - forrás: Köztérkép

A múlt heti történeti rész után végre belemerülhetünk a Debreceni Református Kollégium zenei életének történetébe. Az intézmény az egyik jeles helyszíne hazánk zenetörténetének, elsősorban énekkara, a nagy hagyományokra visszatekintő Kollégiumi Kántus révén. Bár, mint látni fogjuk, a református puritánság azért időnként gátló tényező is volt…

A kórust 1739-ben Maróthi György kollégiumi professzor alapította. Maróthi vagyonos, tanult debreceni polgár gyermekeként született. Tizenhét évesen hét évig tartó külföldi tanulmányútra indult, amelynek többségét a baseli egyetemen töltötte: ott mintegy három évig részt vett a Collegium Musicum tevékenységében, de végzett tanulmányokat más svájci és holland egyetemeken is. 1738-ban érkezett haza, és elfoglalta a Református Kollégium történelem–, retorika– és matematikaprofesszori állását. A tapasztalt külföldi példák nyomán az iskolai élet több területén is reformokat, újításokat vezetett be.

A Kántus létrehozásának közvetlen oka nem a szórakoztatás szándéka volt. Debrecenben 1739-ben mintegy háromnegyed évig dühöngő pestisjárvány szedte naponta tucatszám áldozatait, ám a temetéseken – érthető okokból – a hozzátartozók nem lehettek jelen. Hogy a betegség áldozatai emberhez méltó búcsúztatást kapjanak, Maróthi professzor saját lakásán tanította be négy diákját a többszólamú éneklésre. Az, hogy temetési énekeknek négyszólamú zsoltárfeldolgozásokat választott, annak köszönhető, hogy külföldi tartózkodása idején meggyőződhetett e muzsikálási mód szépségéről. A járvány elmúltával a társaság együtt maradt, s folytatta a közös éneklést. Ilyen legendás kezdet jellemzi

az első hazai négyszólamú énekkar történetét.

A fiatal professzor hangszeres együttest, collegium musicumot is szeretett volna felállítani a kórus mellé, de a gondnokság hatáskörét ellátó városi tanács és a professzori kar még a zsoltárénekléssel kapcsolatosan sem volt hajlandó engedélyezni hangszeres zenét. Sőt, a többszólamú éneklést is csak templomon kívül hagyta jóvá. Maróthinak az a javaslata sem talált pártfogásra, hogy néhány tehetséges ifjút küldjenek külföldre zenét tanulni. De 1743-ban sikerült megjelentetnie A’ Soltároknak Négyes Nótájik című kiadványát, amelyben a genfi zsoltárok dallamait Szenczi Molnár Albert fordításával, valamint Charles Goudimel 1565-ben megjelent, egyszerű homofon összhangosításával társította.

E kiadvány révén honosodott meg Magyarországon a többszólamú éneklés
és alakult ki a magyar többszólamú kórusirodalom.

Maróthi kántusának példáját először Sárospatak vette át: a pataki kollégiumban kezdtek először e többszólamú zsoltárok mintájára az addig énekelt dallamaikból többszólamú változatokat készíteni.

Ide kapcsolódik:
Ahol az ének-zenei nevelést évszázadok óta fontosnak tartják – A pataki kollégium zenei emlékei 2.

A megvalósíthatatlan tervei miatt megkeseredett Maróthit 1744 októberében vérhas döntötte le lábáról, s hat nap múlva, súlyos szenvedések után, életének harmincadik évében elhunyt.

Utóda, csákvári Varjas János, aki Maróthi fiatal özvegyét vette feleségül, haláláig vezetője volt az énekkarnak, háromszor is újra kiadta – újabb és újabb bővítésekkel – Maróthi Zsoltárait.

A 19. század elején Zákány József professzor karolta föl a Kollégium zenei életét. Ő valósította meg Maróthi egykori álmát, az énekkar mellé „musicum collegium”-ot, azaz zenekart szervezett, bár bizonyos jelek szerint már Varjas János idején is használtak hangszereket a Kollégium diákjai: elsősorban hegedűt, s a 18. század végén már egy kis, pedál nélküli saját orgonája is volt az iskolának. Ezt erősíti meg Csokonai 1795-ből származó, Lengyel József kollégiumi szeniort köszöntő versének egyik sora:

Addig manualis orgona helyében

Zeng öt s hat kicsinyed kuckód üregében;

Kiket ide renddel hordván oskolába,

Cantusra hitvesed jön kurta gubába.

1798-ban, amikor a Fehérló fogadó udvarán az első debreceni színielőadásokat tartotta az id. Wesselényi Miklós által fenntartott kolozsvári színtársulat, Wesselényi levélben kérte a Kollégium consistoriumát, hogy járuljanak hozzá az előadásokon diákjaik muzsikálásához. A puritán iskolavezetés így foglalt állást: „Minthogy a magyar uraságok nagyon fejükbe vették, hogy a komédia a magyar nyelv fenntartására múlhatatlanul szükséges, hogy ellenökre ne látassék dolgozni a Consistorium, megengedtetik a muzsikálás, de nem fekete ruhában, hanem valami színes kaputban.”

1830-ban új orgona szólalt meg a Kollégium Oratóriumában, amelyet Benedikt Komornyik nagyváradi mester készített. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy ebben az évben hoztak határozatot, hogy a Nagytemplomban is építenek orgonát — azelőtt ugyanis az 1562-es Debreceni Hitvallás értelmében nem szólhatott orgona az istentiszteleteken. A kollégiumi hangszer felállítására Szoboszlai Pap István püspök kifejezett javaslatára került sor: „ebben annak kell fő célnak lenni, hogy a deákok orgonálni tanulhassanak, s úgy osztán ollyan ekklésiákba is mehessenek rectoroknak, amelyeknek templomában már orgona van, vagy ezentúl lesz.”

1848-ban az ifjúsági zenekar nemzetőrségi zenekarrá alakult át.

Ilyen volt régen a Kollégium – forrás: Wikiwand
Maróthi György – forrás: Wikipedia
Maróthi nevezetes könyvének posztumusz kiadása, 1756 – forrás: sites.google.com/site/marothigyorgykorus
A Nagytemplom régi orgonájának játszóasztala és néhány sípja a kiállításon – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt

Az 1850-es évektől az énekkar Szotyori Nagy Károly karvezető irányításával a Kollégium Odeumát, a mai Kántustermet használta próbatermül. Itt nyilvános bemutatókat is szerveztek, s az egyházi énekek mellett egyre gyakrabban népies műdalok is elhangzottak. A karvezető az énektanításban is újított, amikor 1846-ban Énekhangzatos könyvet adott ki, melyben

a korabeli, hallás utáni tanításról áttért a zeneelméleti alapokat felhasználó énekoktatásra.

Az énekkar első főfoglalkozású karnagya, Mácsai Sándor 1885-1924 között az egyházi zene tanáraként működött a Kollégiumban. Nem volt okleveles zenész, de igényes, a helyi zenei hagyományokat ápoló szakembernek bizonyult. Sokat tett a debreceni Csokonai-kultusz ápolásáért: a nagy költő énekelhető verseit (A Reményhez, A tihanyi Echóhoz, A csikóbőrös kulacshoz) a korabeli városi irodalmi rendezvények elmaradhatatlan elemeivé tette. Az egyre rendszeresebbé váló külső szereplések bevételét a kórus a kottatár bővítésére és jótékonysági célokra fordította.

Mácsait Szigethi Gyula követte. Az ő munkálkodása idején érintette meg a Kántust erőteljesen a kodályi, bartóki szellemiség.

1939-ben az ősi Kollégium 400. évfordulóját zenei szempontból is méltóképpen ünnepelték meg: pályázatot írtak ki énekkari mű megírására. Az 1. díjat Halmos László: Élet, élet, élet című műve nyerte el; a 2. és 3. helyezett Vikár Sándor és Pongrácz Zoltán egy-egy műve lett. A jubileum zenei megkoronázása Kodály Psalmus Hungaricusának 1939. március 14-én a Nagytemplomban történő előadása volt.

Legközelebb innét folytatjuk!

debrecen kóruséneklés zenei emlékhelyek emlékhelyek zsoltár református
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA komolyzenei élet szabadsága avagy szabadságtalansága Nagyváradon
Következő bejegyzés A Várallyay Petra Trió az idei Independent Music Awards díjazottjai között

Ajánlott Bejegyzések

Gaudí 1878-ben - fotó: Pau Audouard / wikipedia
Intermezzo

170 éve született Antoni Gaudí, az építészet Dantéja

2022. június 25.4 perc olvasás
Intermezzo

Illatkalandtúra, jazzjátszótér és bűnügyi helyszínelés a Múzeumok éjszakáján

2022. június 25.4 perc olvasás
Törőcsik Mari
Intermezzo

Velemben utcát neveznek el Törőcsik Mariról

2022. június 25.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Hsin-ni Liu zongoraművésznő - forrás: Teleki-Tisza-kastély Promóció

Hsin-Ni Liu visszatér a Teleki-Tisza-kastélyba

Hayato Sumino (zongora) Promóció

Hayato Sumino koncert a Teleki-Wattay Kastélyban

Mozart! musical - Fotó: Veszprémi Petőfi Színház Promóció

Mozart, a zseni élete musicalben elmesélve a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

Utcai festő munka közben Promóció

Ritkábban hallott érdekességek Salvador Dalíról

A szentbékkállai templom Promóció

15. alkalommal rendeznek komolyzenei koncertsorozatot Szentbékkállán

- forrás: Esztergomi Várszínház Promóció

Misztériumok Évada az Esztergomi Várszínházban

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.