A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása május 9-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Boldizsár Ildikóval, Nógrádi Gáborral és Tóth Csabával.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. május 10-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
Boldizsár Ildikó szerkesztő, mesekutató, író, etnográfus, meseterapeuta, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Esztétika–magyar–népművelés szakon végzett, majd szerkesztőként, főszerkesztőként dolgozott számos kiadóban, többek között a Magvetőben. 1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg kandidátusi fokozatát.
Mesekutatóként és művészetterapeutaként vallja, hogy a meseterápia mindazok számára lehetőséget nyújt önmaguk megtalálására és rendezésére, akik életük bármely szakaszában krízishelyzetbe kerültek:
veszteségek, gyász, válás, magány, átmeneti vagy tartós egyensúlyvesztések esetén, párkapcsolati problémákban, valamint kommunikációs nehézségekben és a szorongások oldásában. A meseterápia életkortól függetlenül alkalmazható, de legtöbb páciense a 20–50 év közötti nők és férfiak köréből kerül ki. Boldizsár Ildikó több mint 50 könyv szerzője, amelyek közül különösen fontos a Mesék férfiakról – nőknek, a Mesék nőkről – férfiaknak, a Mesék anyákról, a Mesék apákról, a Mesék életről, halálról és újjászületésről, vallamint a Meseterápia.
Boldizsár Ildikó és az általa képviselt irányzat ezen a héten az emelt szintű irodalom érettségi vizsgán tétel volt: egy 2012-es cikke alapján kellett a vizsgázóknak meghatározni, hogyan segíti a mese az értő olvasást és az olvasóvá válást, továbbá hogyan fejleszti az érzelmi viszonyok megértését, a konfliktusok és erkölcsi felvetések megértését a mese és a meseterápia. Boldizsár Ildikótól azt is kérdezzük, mi a jelentősége mindennek és annak, hogy a mese a közoktatásban kiemelt szerephez jutott.
Ha azt mondjuk, Gyerekrablás a Palánk utcában vagy PetePite, vagy Az anyu én vagyok, esetleg Segítség, ember!, biztosan nagyon sokaknak azonnal eszébe jut Nógrádi Gábor költő, író, újságíró, az egyik legismertebb mai magyar író, több mint húsz ifjúsági könyv szerzője. A sikert rögtön első regénye, a Gyerekrablás a Palánk utcában hozta el számára, a könyvből népszerű film is készült. Jellegzetes humorú, ugyanakkor komoly családi vagy iskolai problémákat feszegető művei közül több általános iskolában kötelező vagy ajánlott olvasmány.
https://www.youtube.com/watch?v=t9LqI69oEE4
Ám Nógrádi Gábor nemcsak ifjúsági és gyerekkönyvek szerzőjeként, de hangjáték- és forgatókönyvíróként is meghatározó alkotó, gondoljunk csak a Sose halunk meg című filmre, a Patika című sorozatra, de a Meseautó, a Egy szoknya, egy nadrág vagy a Csocsó is nevéhez köthető.
Nógrádi Gábor a karantén idején szeretne a gyerekeknek kedveskedni, és nyolc kötetét – kiadójával, a Móra Kiadóval együttműködésben – ingyenes kínálja fel letöltésre.
A kisebbeknek a Galambnagymama című mesekönyvet, illetve a Kengu elrablása és az Ellopták a biciklimet! című, az olvasási készséget erősítő, a közlekedési balesetektől megóvó gazdagon illusztrált köteteket. A nagyobbaknak három regényt és egy játékos stílusgyakorlatot. A 14 éven felüliek egy magyar kamaszfiú és egy dán lány szerelméről szóló regényt olvashatnak tőle Lángoló nyaram címmel.
Kétrészes interjúnkban Nógrádi Gábortól azt is kérdezzük, miért jó gyerekeknek írni, illetve a filmjeiben érezhető nosztalgia, merengés, filozofikus vonal mennyire jellemző a karakterére?
A Magyar Nemzeti Múzeum is alkalmazkodott a járvány miatti korlátozásokhoz, és megannyi izgalmas online programmal, videósorozattal várja az érdeklődőket Youtube-csatornáján és közösségi oldalán. Ilyen a Pénzek színes világa című videósorozat is, amelyben Tóth Csaba régész, numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa mindennap egy rövid összeállításban mesél a különböző történelmi korszakokban használatos pénzek és érmék történetéről, jelentőségéről, pénzhasználati szokásokról, érmeritkaságokról. Az elmúlt hetekben hallhattunk már érdekességeket a honfoglaló magyarok pénzéről, a Mátyás király idején használt pénzről, vagy éppen a XX. század idején többször is komoly problémát generáló inflációról. Alapfogalmak és izgalmas sztorik jelennek meg a naponta jelentkező néhány perces videókban, amelyek kapcsán Tóth Csabával arról is beszélgetünk, mi alapján állította össze a tematikát, és mi az ő speciális érdeklődési területe a numizmatika kapcsán?
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.