Papageno Radio
Címlap Bujtor Balázs, Huber Beáta és Rutkai Bori is a Papageno Klasszikban

Bujtor Balázs, Huber Beáta és Rutkai Bori is a Papageno Klasszikban

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása május 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bujtor Balázzsal, Huber Beátával és Rutkai Borival.

Bujtor Balázs ötévesen kezdett zongorázni, nyolcévesen hegedülni. 1988-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályába; 1999-ben szerezte meg diplomáját Sós Natasa növendékeként. 1996-tól 2007-ig a Danubia Szimfonikus Zenekar koncertmestere, 2007-től 2012-ig a Pannon Filharmonikusok koncertmestere volt.

Számos hanglemezen hallható hegedűjátéka, de az improvizáció és a kortárs jazz iránt is élénk az érdeklődése, 2000 óta a BMC Kiadó több korongján is közreműködik. 2008-ban Artisjus-díjat kapott. 2012 óta vesz részt a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein, 2013 óta tagja az Eckhardt Vonósnégyesnek.

Négy játékfilmhez komponált zenét. 2009-ben megalapította a Hungarian Studio Orchestrát, amellyel az azóta eltelt rövid idő alatt is jelentős sikereket tudhat magáénak, olyan ismert zeneszerzőkkel készített már felvételt, mint Patrick Doyle vagy Richard Harvey.

Felmenői között számos híres művészt találunk, többek között édesapját, Bujtor Istvánt, édesanyját, Perényi Eszter hegedűművészt és nagybátyját, Perényi Miklós csellóművészt. Ám nem kevésbé híres rokona nagypapája, Gundel Károly, vagy nagybátyjai, Latinovits Zoltán és Frenreisz Károly, Bujtor Balázs felesége, Kovács Erika szintén hegedűművész.

Kétrészes interjúnkban Bujtor Balázstól azt is kérdezzük, mikor kezdett hegedülni, és mikor érezte először, hogy ez lesz az élete; közismert, hogy nemcsak a klasszikus zene, de a jazz is érdekli: hogyan illeszti be az életébe; 2012-ben került kapcsolatba a BBC-vel: milyen lehetőségek jöttek számára ezzel az életszakasszal; nem volt-e valaha nyomasztó ennyi tehetség mellett növekedni; volt-e elvárás vele szemben valaha? A filmzene mint műfaj miért fontos számára, a Képzettársítások irodalmi est hogyan illeszthető be az életébe, és a Bujtor István Filmfesztivál idén nyáron várja-e közönségét?

Két színészlegendáról, Bessenyei Ferencről és Gábor Miklósról nyílt új virtuális kiállítás: a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Hősök tere címmel 2019-ben nagyszabású kiállítással tisztelgett a 100 éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós előtt állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Ide kapcsolódik:
Új virtuális kiállítás tiszteleg Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós előtt

A két művész páratlanul gazdag életművét Két út, egy pálya, 100 év című albumukban őrizték meg az utókor számára. A kötetben látható több mint kétszáz fotó és a mellettük olvasható gondolatok – a két művész és kortársaik szavai – a két színészlegenda pályájának sokszínűségéről vallanak. Az elbeszélésekből kirajzolódik a színházi műhelymunka gyötrelme, a szerepformálás öröme és nehézsége, a közönség ízlésének változása és a két művész magánélete.

Az OSZMI a virtuális kiállítással szeretné visszaidézni a múzeumi tárlat hangulatát, egyben ízelítőt adni a kötet gazdag anyagából. A kiállítást az intézet munkatársa, Huber Beáta állította össze, akitől azt is kérdezzük, a színháztörténet szempontjából mi a jelentősége Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós munkásságának: mit adtak ők, amit senki más nem tudott; két nagyon különböző karakterről beszélhetünk, külön-külön kiket formáltak meg leghitelesebben, és mi az, ami mégis összeköti őket; azt mondják, ez a színészgeneráció alig érhető utol, legalábbis nagy kihívást jelentenek a mostani tehetségek számára: érdeklődnek-e színészpalánták, művészek vagy inkább civilek; a virtuális tárlat már alkalmazkodott az új helyzethez, de milyen előnyökkel jár, és milyen technikai lehetőségeket kellett biztosítani?

Rutkai Bori énekes, képzőművész, dalszerző, szövegíró hívta életre a Rutkai Bori Bandát, amelynek első gyereklemeze 2009-ben készült el Hébe-Hóba Banda: Vacka dalok címmel a Vacka Rádió című hangjátékhoz. 2014-ben jelent meg a Sárkányjárgány című könyv és lemez, 2016 márciusában pedig a Pizsamátor című album dalai folytatták a bulizós kaland-dalok sorát. A Hóváró című válogatáslemezre 2017 decemberében a zenekar a már korábban megjelent téli dalait gyűjtötték össze, 2018-ban pedig az Űrdöngölők távolabbi, űrbéli tájakra kalauzolt bennünket.

A Fonogram-díjas zenekar idén gyermeknapra új albummal jelentkezik: a Zsebtenger partjára utazhatunk velük egy táncos-bulis vakációra. A dalokkal bebarangoljuk a kukutyini elvarázsolt tájakat: vándorrock visszhangzik a sziklákon, sellők szambáznak a strand diszkóban, a Hosszúfejű Királyfi keresi párját a palota rózsalabirintusában. 17 mesedal várja a gyerekeket és a szülőket, nagyszülőket is, hiszen, igazi családi táncmulatság a Zsebtenger, ráadásul mindegyik dalhoz tartozik egy mese is, meg receptek, kreatív feladatok és mókás játékok is.

Előgyermeknapi mulatságra is várja a Rutkai Bori Banda a gyerekeket május 30-án, szombaton 13 órától a Pagony oldalán. Itt találkozhatunk élőben Rutkai Borival, sőt horgolhatunk vele, játszhatunk indiánosat, énekelhetünk és mesét mondhatunk, meg persze beszélgethetünk is. Az énekes dalszerzővel arról is diskurálunk, honnan merített ihletett a Zsebtengerhez, a meseíráshoz volt-e már korábban is affinitása; a banda az elmúlt időszakban évente jelent meg új anyaggal: hogyan zajlik az alkotás folyamata, mik készülnek el először, a szövegek vagy a dal; a rutkaiboris mesevilág már védjegy, de melyik volt előbb, a képzőművészet vagy a zene? Mit jelent számára a Zsebtenger mint helyszín?


* A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. május 24-én, vasárnap este hét órától kerül sor.  Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

Promóció

X
X