A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása május 30-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Csernus Katalinnal, Köllő Katával, Láng Zsolttal és Takáts Andreával.
Sting Until című dalának instrumentális feldolgozásához készített klipet a Melodika Project. A zenekar fő profilja ismert klasszikus zenei témák feldolgozása egyéb zenei stílusokkal fúziót alkotva, egyedi hangszeres felállásban: melodika/zongora, gitár, ütőhangszerek. A trió repertoárjában ezen kívül szerepelnek filmzenei feldolgozások, de a popzenétől vagy a jazztől sem riadnak vissza. A videóklip és a zenei felvétel is a karantén ideje alatt készült, a videófelvételeket Csernus Katalin, az együttes gitárosa és vezetője készítette és vágta össze, aki így mesél az alkotás folyamatáról: „A zenéhez készítettem otthon és nagyobb részt a szabadban rövid hangulatképeket a családi séták és biciklizések során. Így a klip egyfajta családi album is lett végül, amelynek egy-egy képkockája eszünkbe juttatja azokat az önfeledt pillanatokat, amikor kiszabadultunk kicsit a bezártságból. Semmiképp sem szerettünk volna tipikus karatén-homevideót csinálni, a minőség most is nagyon fontos számunkra. Ehhez az is kellett, hogy férjem, Gátos Iván, aki jazz-zongorista, zeneszerző és hangmérnök is egyben, remekül összehangolja a hármunk által térben és időben külön-külön felvett hangsávokat.”
Csernus Katalinnal arról is beszélgetünk, mire koncentráltak a karantén alatt; milyen kapcsolódása van Stinghez, és miért ezt a dalt választotta; a szöveget hogyan tudja érzékeltetni az átdolgozásban, és mi az üzenete a kompozíciónak és az elkészült klipnek?
Csíky András kolozsvári színművész, a 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színházi alkotója, színházalapító, színészpedagógus kapja idén a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. A céh tagjai titkos szavazással ítélték oda az életműdíjat a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagjának. Csíky András 1930. augusztus 25-én született Székelyudvarhelyen. A kolozsvári Szentgyörgyi István Művészeti Intézet színész szakán 1953-ban diplomázott. A pályát a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának alapító tagjaként kezdte, ahol igazgató is volt. 1956 és 1977 között a Szatmári Állami Színház, majd a Szatmári Északi Színház színésze (1960–1969 között igazgatója is), 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja volt. 1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója, éveken át a Babes-Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára. 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjével tüntették ki, 2010-ben pedig megkapta az EMKE Kovács György-díját. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
A Színházi Kritikusok Céhe 2011 óta évente ítéli oda életműdíját olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek, aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához. Köllő Kata kolozsvári színházi újságírót, a Céh tagját arról is kérdezzük, mi a Színházi Kritikusok Céhének jelentősége; mit fejez ki az életműdíj; mi az, amit Csiky András életművében a legfontosabbnak tartanak?
Láng Zsolt Bolyai című regénye kapta a 2020-as Libri irodalmi díjat. A 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A 10 döntős könyvet a tavalyi év alkotásai közül, a kulturális élet 180 képviselőjének javaslata alapján választották ki. Az irodalmi díj győztesét ötfős szakmai zsűri választotta ki, amelynek Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba volt a tagja. A közönségszavazáson idén rekordszámú, 34 ezer szavazat érkezett a 10 döntős műre. Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja szerint Láng Zsolt győztes könyve egyszerre tudósregény, aparegény, művészregény, útirajz, történelmi regény, és még krimi is van benne. Láng Zsolt József Attila-díjas magyar prózaíró, szerkesztő Bolyai című regénye Bolyai Farkas fiáról, Bolyai Jánosról, a 19. század zseniális matematikusáról, a magyar tudomány egyik legnagyobb alakjáról szól, aki egyébként hadmérnökként végzett Bécsben, majd Appendix című művével 1831-ben megalkotta az ún. nemeuklideszi geometriát, amely a 20. század fizikai elméleteit alapozta meg.
Láng Zsolttal arról is beszélgetünk, ő, aki mérnökként végzett, érdeklődött-e már korábban Bolyai munkássága iránt; mi az, ami ennyire érdekes volt az ő életében; honnan gyűjtött anyagot, és melyek voltak azok a matematikai és zeneelméleti felfedezései, amelyek miatt ennyire kiemelkedett tudománytörténeti szempontból; a regényben futó magánéleti szál, Bolyai János privát szférájának eseményei mit sejtetnek, miért fontosak?
A járvány és a karantén sok szomorú pillanatot hozott, és a művészvilág számára is nehéz helyzetet teremtett, ugyanakkor olyan kreativitás is tapasztalható, amely örömteli élményekhez juttat sokunkat. Takáts Andrea az elmúlt években számos nagysikerű estet tartott Retikül című felolvasószínházi estjei keretében. Ezeken az estéken a világirodalom nagyjaitól éppen úgy olvasott részleteket Kardos Dániel gitárművész kíséretében, mint napjaink izgalmas, talán még kevésbé ismert íróitól. A színházi élet épp csak éledezik, de a színházi, kamaraszínházi élmény így is elérhető például Takáts Andrea és a Csányi5 együttműködésében. Az elmúlt hetekben hallhattunk, láthattunk a Retikül online adásaiban részletet a Szerelem angyala című, Szinbád életét felvillantó monodrámából Bodor Böbe rendezésében, Amosz Oz Szeretetről és sötétségről című korábbi előadásából, Nicole Krauss Sötétlő erdőjéből, néhány napja pedig Pataki Éva Ami elveszett című regényének részleteit. Június 10-én egészen új előadást láthatunk, ezúttal a Mazsike oldalán: Gina B. Nahai iráni-zsidó írónő A csend fátyla című regénye elevenedik meg Takáts Andrea felolvasószínházában, természetesen ezúttal is Kardos Dániel gitárjátékával.
Takáts Andreát arról is kérdezzük, A csend fátylában a főszereplő, Angyal Roxana kit, mit képvisel; ebben a regényben is asszonysorsok fonódnak össze generációkon át, s ezt már korábbi előadásaiban is feldolgozta: a nő, az asszony öröme, fájdalma miért foglalkoztatja ennyire; milyen történelmi adalékok jelennek meg Gina B. Nahai könyvében?
* A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. május 31-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja