Papageno Radio
Címlap Alt Andrea, Juhász Mihály, Kiss Judit Ágnes és Somogyváry Ákos a Papageno...

Alt Andrea, Juhász Mihály, Kiss Judit Ágnes és Somogyváry Ákos a Papageno Klasszik műsorában

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása június 6-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Alt Andreával, Juhász Miklóssal, Kiss Judit Ágnessel és Somogyváry Ákossal.

Alt Andrea festmény-, műtárgy- és ékszerbecsüs képesítése megszerzése után az elmúlt évtizedekben rengeteg tapasztalatot szerzett az ékszerekről, az ékszertörténetről. Ezért 2019-ben úgy határozott, mindezt megosztja azokkal, akik hozzá hasonlóan szenvedélyesen szeretik az ékszerek világát. Workshopjait különböző tematikák szerint alakítja ki – benne ékszertörténet, színes drágakövek, gyémánt, gyöngy és szerves drágakövek –, így mindenki megtalálhatja azt, ami leginkább megfelel érdeklődésének. Június 16-án ismét különleges utazásra invitálja az érdeklődőket: az előadáson a XX. század különleges ékszereivel, valamint a legnevesebb ékszerházakkal és azok tervezőivel foglalkozik, különös tekintettel a szecessziós és art deco ékszerekre: honnan indult világkörüli útjára a szecesszió, hány nevet aggatnak rá, mikortól számítják a szecesszió hanyatlását, kik voltak a századelő mesterei – ezek a témák mind megjelennek majd a Szecesszió és az art deco ékszerei című előadáson.

Alt Andreát arról is kérdezzük, miért annyira népszerű még mindig ez a stílus; kik voltak azok, akik igazán jellegzetesség tették alkotásaikkal; hogyan járultak hozzá az egykori hírességek a szecesszió és az art deco népszerűségéhez; melyek azok az ékszerházak, amelyek ekkortól meghatározóak; illetve hogyan zajlanak az előadások?

A Gozsdu-udvar a Király utca és a Dob utca között hét négyszintes épületből és hat udvarból áll, amelyhez hozzáadódik a Holló utca 10. szám alatti, szintén négyszintes épület. Az épületegyüttest a román nemzetiségű Gozsdu Manó ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott Gozsdu Alapítvány építette 1901-ben Czigler Győző tervei szerint.

 A Gozsdu-udvart az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Budapest egyik legizgalmasabb városrésze az elmúlt években rengeteg eseménynek adott otthont, az éttermek, bárok nemcsak koncertek helyszínei, de hétvégenként nyüzsgő piaccá is változik az udvar. A Gozsdu Weekend Market a korlátozások feloldásával ismét programokkal vár mindenkit szombat-vasárnaponként. Az újraéledő Gozsdu Udvarról Juhász Mihály szervezővel beszélgetünk.

Kiss Judit Ágnes Déry Tibor- és József Attila-díjas, Mozgó Világ nívódíjas költő, író nemcsak kortárs verseivel, de az elmúlt években gyerekkönyveivel is nagyon népszerű szerzővé vált. Az ELTE magyar szaka mellett a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karán oboistának és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámatanárnak is tanult. Az írás mellett színházcsináló, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában tanít. Szörnyszomszéd címmel 2015-ben jelentek meg gyerekversei, majd a 2018-as a Babaróka ajándéka című könyve elnyerte az Év gyerekkönyve díjat a Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyvtárostanárok Egyesületének diákzsűrijétől. Ennek második része, a Babaróka kertje, a Pagony mesekötete, emellett tavaly szintén pagonyos kiadás volt a Tündérkeresztanya című mesés könyv, és egészen friss kiadvány a Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg című kötet.

Kiss Judit Ágnest arról is kérdezzük, számos izgalmas, olykor formabontó, szókimondó verse és írása mellett mikor fogalmazódott meg benne először az, hogy gyerekeknek írjon; mi a legfontosabb, amit átadhat a saját világértelmezéséből a gyerekeknek, és ők mit szeretnének hallani, látni, elképzelni; mi köti össze a Szörnyszomszédot, a Babarókát és Zsálya hercegnőt; milyen szimbólumok vannak jelen Zsálya hercegnő történetében?

A Kölcsey Ferenc Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg: ezt a napot tekintjük a magyar himnusz születésnapjának, egyúttal búcsúzunk is a Himnusz-évtől. A Himnusz esetében nem maradt fenn Erkel első lejegyzése, csak az a partitúra, amelyet a zenekar klarinétosa, Kocsi János másolt le, Erkel pedig a bemutatót követően ebbe írta bele az elő- és utójátékba a harang szólamát, kiegészítve a Kocsi által másolt zenekari szólamokat. Az 1880-as évekből egyébként fennmaradt két kíséret nélküli, vegyeskari kórusváltozat, amelyek eltérnek az első kottától. Más változtatások is léteztek, amelyek egy része bekerült a Dohnányi Ernő által 1938-ban készített új, hivatalos változatba.

HIMNUSZ-TÖRTÉNETEK című blogunkban számos érdekes történetet és adatot találsz a Himnusszal kapcsolatban.

Az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokájaként mintegy negyed százada kutatja a Hymnus keletkezésének történetét, amelynek eredményeképpen került elő öt további pályamű az 1844-es pályázatból, szerzőik azonban máig sem minden esetben beazonosíthatóak.

Somogyvári Ákossal arról is beszélgetünk, zenei szempontból mi adja a Himnusz egyedülállóságát, és hogyan mutatja meg a XIX. század sajátosságait, hogyan alakította ki az „ideális” Himnusz-értelmezést az eredeti verbunkos gyökerekkel és a szerző utólagos korrekcióival.


A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggelenként 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére vasárnap este 19 órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X