Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Az ifjú Bartók Balatonberényben

Az ifjú Bartók Balatonberényben

A település főutcájában, a mai 14. szám alatt újabb építésű villa látható; a vasútállomástól alig pár percnyi sétával el is érhetjük. Helyén egykor nádfedeles parasztház állt. Abban a parasztházban, a hátsó udvari szobában szállt meg Bartók Béla 1906 szeptemberében, népdalgyűjtő utazásai során.

- hirdetés -

A huszonöt éves Bartók az akkoriban általa zongorán gyakran kísért Vecsey Ferenc hegedűművész édesapja révén került gyűjteni Keszthelyre, ahol a Festetics-uradalom intézőjének vendége volt. Az intéző gyermekeinek későbbi visszaemlékezései szerint Bartókot édesapjuk vitte ki a közeli Balatonberénybe egy falusi lagzira.

A történtekről még fellelhető információkat Vörös József plébános kutatásait felhasználva Tóthné Németh Gizella balatonberényi pedagógus 2000-ben adta közre Bartók Béla Balatonberényben című kiadványában. Benne — ifjabb Bartók Béla édesapjáról szóló könyve ellenében — tényekkel bizonyítja, hogy Bartók valóban járt a településen.

A kis könyvben így rekonstruálja a házat:

„A falu széles Fő utcája a Balaton felé lejt, s szinte rányílik a tóra. Az első lakóházak 80–100 méterre vannak a víztől. Itt, a falu elején, a tóhoz közel eső házak egyikében töltött el néhány napot 1906 szeptemberében az ifjú zenekutató. A fehérre meszelt falú, nádfedeles parasztház utcára néző két kis ablakával Kovács József, melléknevén »Jó reggelt Józsi bácsi« tulajdona volt.”

A házigazda lánya Bartók látogatásakor még nem élt, de édesapjától gyakran hallotta a történetet, melyet az 1970-es években így adott tovább:

„Kora reggel az első pásztor a csikós volt. Majd következtek: csordás, kanász és végül a libapásztorok. Hajtották végig a falun csordájukat a legelőkre. A csikós ostorral durrogtatott, már hallatszott a gulyakolomp, ezt követte a kanász kürtölése. Ahogy ezt Bartók meghallotta, kiugrott az ágyból, úgy hálóöltözetben a kisajtóra támaszkodott, végig nézte, hallgatta az elvonulást, pedig egy óránál is tovább tartott.”

Az egykori kislány úgy tűnik, kiváló rajzkészséggel rendelkezett, mert idős korában, 1950 körül, mielőtt lebontották volna, lerajzolta a szülői házat.

Az egykori tulajdonos lányának rajza a régi balatonberényi házról

Jól látszik udvar felőli része. Bartók szobájába valószínűleg a jobb szélen látható ajtó vezetett. A kiskapuba is odaképzelhetjük Bartókot, a kerítésre támaszkodva, ahonnét, szinte panorámás helyről, kiválóan végignézhette az állatok reggeli felvonultatását…

Az eddigi kutatás szerint Bartók három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettő egyértelmű, mert rendelkezésre áll az eredeti támlap Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének, a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egy variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt. Egyébként éppen Ifi Juli személye a perdöntő bizonyíték, hogy Bartók valóban Balatonberényben járt; ifjabb Bartók ugyanis apja életét napról napra rekonstruáló könyvében Pusztaberényt írt.

Ide kapcsolódik:
„Nem könnyű feladat a népdalgyűjtés”

A világháló csodája révén mi is meghallgathatjuk, amit Bartók hallott és fonográfon rögzített, hozzá megnézhetjük lejegyzéseit. Ide kattintva az Elhervadt a cidrusfát, itt pedig Ifi Julit, amint a Fehér Laci-balladát énekli!

Az első dalt Bartók később feldolgozta a Magyar népdalok I. tételében A rab címmel:

Amúgy a szájhagyomány szerint Bartók később is járt Berényben. A téma első kutatója, Vörös János plébános többször beszélgetett Nyers János bácsival, akinek a század elején csónak-parkja volt, bérbeadással, javítással foglalkozott. Szerinte Bartók a feleségével együtt nyaralt Berényben. A plébános úr így jegyezte le „csónakos János bácsi” szavait:

„Jól ismertem Bartók tanár urat. Vékony, filigrán, gyorsmozgású, alacsony ember volt. Igen éles szemével mintha belelátott volna az emberbe. Ha csónakot kért, nem ment ki a nyílt vízre. Vagy a Zala torkolata, vagy Keresztúr felé evezett a part mentén. Valahol lehorgonyzott, bottal kiemelt egy csomó hínárt és azt nézegette,
a bogarakat vizsgálta órákon át.”

Amit Bartók tekintetének erejéről, illetve a hínár és a bogarak hosszú szemléléséről mondott, az teljesen beleillik a Bartókról ismert képbe. Ez „csónakos János bácsinak”, aki gyaníthatóan nem olvasott Bartókról megjelent leírásokat, jellemzéseket, saját megfigyelése kellett, hogy legyen. Így talán a teljes emlék, miszerint Bartók nyaralt volna Balatonberényben, is igaz lehet. Ha feleségestől, akkor csak a népdalgyűjtő látogatás után történhetett, mert Bartók 1906-ban még nőtlen volt, 1909-ben vette feleségül Ziegler Mártát.

1956. augusztus 5-én, Zákonyi Ferenc balatonfüredi helytörténész kezdeményezésére az egykori parasztház második szomszédjában, a 12. házszámot viselő akkori községházán egy egyszerű, szöveges emléktáblát avattak.

1990-ben emlékoszlopot is állítottak a ház előtt. Kenéz László helybeli szobrászművész alkotásán rézdomborítású Bartók–portré látható a szép dolomitsziklán.

Az élmény teljesebbé tételéhez érdemes tovább sétálni a Kossuth utcán, egészen a 129. házszámig. Ott található a Múltháznak nevezett falumúzeum, amely Bartók és Balatonberény kapcsolatáról is megemlékezik. (Nem találtam információt, hogy a mai helyzetben látogatható-e, de ha nem, talán nyáron az lehet.)

Források:

Tóthné Németh Gizella: Bartók Béla Balatonberényben (Vörös József által gyűjtött adatok felhasználásával). Balatonberény Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 2000

Balatonberény honlapja

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X