A Zene-bona sorozat a tinédzser Szokolay Sándor első alkotásainak gyűjteménye. A fiatalkori zongoradarabok a legendás Békés-Tarhosi Énekiskolában születtek a Szokolay-életmű és -életút sorsdöntő epizódjaként. Hollós Máté zeneszerző az Életmű magja címmel publikált tanulmányában Szokolay Sándor diákkori zongoradarabjaival foglalkozik – mint zeneszerző kolléga és szívbéli jóbarát.
„Szokolay Sándor a kunágotai jegenyesor árnyékából, ahogy írta, a „tanyasi édenkertből”, műkedvelő zenész család sarjaként 1947-ben érkezik Békés-Tarhosra, a líceumba, az első kodályi elveken alapult zeneoktatási intézménybe. 16 éves ekkor. Képzettsége, tájékozottsága aligha hasonlítható egy mai youtube-ozó „konziséhoz”, tehetsége azonban láthatóan kimagasló, s a Gulyás György igazgatta intézmény tanárait is lenyűgöző. […]
Szokolay Sándor Zene-bona címen összegyűjtött diák-művei népzenei ihletést mutatnak, ahhoz illő többnyire modális dallam- és harmóniavilággal – ahogyan ő Bartókot és követőit hallva és főleg játszva magáévá tette a tarhosi műhelyben. […]
A műcsoport emblematikus, egyben legösszetettebb darabja a Hüvelyk Matyi. Kocsis Zoltán gyermekkori zenei alapélményei között említette, hiszen – a kötet más darabjaival együtt – tanulmányai hajnalán játszotta és szerette ezeket.” … (Valóság folyóirat 2020. júniusi LXIII. évfolyam 6. száma)
Az elmúlt fél évszázadban a zenepedagógia területén rendkívül népszerűvé vált a Zene-bona sorozat. Több generáció ifjú muzsikusai találkoztak a zongoraiskola köteteiben Szokolay Sándor műveivel. Polónyi Ágnes hárfaművész elsősorban a fiatal hárfásokat szólítja meg átirataival, de minden korosztály számára kínál kihívásokat a gyűjtemény. A pedagógiában is gyakorlott művésznő a Szokolay művek átirataival a kortárszene felé nyitott utat a technikai és zenei fejlődés vonzó lehetőségével.
Polónyi Ágnes előadásában a Zene-bona sorozat hárfaátiratok 2. részben elhangzó tételek:
1. Rondo
2. Zenélőóra
3. Búsuló
4. Hüvelyk Matyi
5. Csivitelő
6. Perge Pál