Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Miért ér dollármilliókat egy kék alapon kék vonal?

Miért ér dollármilliókat egy kék alapon kék vonal?

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Újabb sztár-tétel lett nyilvános a Christie’s július 10-i „világkörüli” aukciósorozatából: Barnet Newman különleges, kék alapon egy függőleges kék sávot „ábrázoló” festményéért a ház előzetesen 30–40 millió dollárt (9,5–12,6 milliárd forint) vár. A kép egy „párdarabjáért” korábban ennél is többet fizettek, a művész jelenlegi árcsúcsa pedig több mint kétszerese ennek a mostani becsértéknek – igaz, azon nem csak egy, hanem két függőleges „vonal” látható.

Május 15-én számoltunk be először itt a Senki többet? blogban a Christie’s árverezőháznak a járvány alatti „fékezett habzású” működése utánra tervezett július 10-i nagy visszatéréséről, amikor is Hongkongban indulva, majd Párizson és Londonon át végül New Yorkba érkezve árverezik egymást követően „körbe” több órán át a világot, mindenhol élő aukcióvezetéssel, online, illetve telefonos licitálási lehetőségekkel.

Ide kapcsolódik:
Először kerül árverésre Picasso egyik legismertebb képe

Akkor a kínálatból is bemutattunk pár kiemelkedő tételt – többek között egy Picassót, egy Lichtensteint, egy Ruschát –, most viszont ezekhez egy újabbat is „csatolunk”: a New York-i „szekcióban” kerül majd kalapács alá Barnet Newman (1905–1970) amerikai absztrakt expresszionista festőművész 1949-ben festett Onement V című, 151,5×96 centiméteres vászna, amelyet ház előzetesen 30–40 millió dollárra becsül.

Barnett Newman: Onement V – forrás: Christie’s

A festmény a művész ugyanilyen címmel készített, és csak számokkal „elkülönített”, hat darabos sorozatának egyike, ráadásul egy a még magánkézben lévő kettőből; a másik négy olyan amerikai múzeumok gyűjteményének megbecsült darabja, mint a New York-i Museum of Modern Art, a New York és Boston között félúton fekvő hartfordi Wadsworth Atheneum Museum of Art, vagy a Clevelandhez közeli Oberlinben működő Allen Memorial Art Museum.

A sorozat másik még kereskedelmi forgalomba vihető darabját, az 1953-ban festett Onement VI-ot utoljára 2013-ban árverezték a Sotheby’s New York-i aukcióján (akkori eladója Paul Allen, a Microsoft társalapítója volt), ahol ugyancsak 30–40 millió dolláros becsérték mellett 39 millió dolláron ütötték le, vagyis a vevője a jutalékokkal együtt végül 43.845.000 dollárt fizetett érte.

Barnet Newman: Onement VI – forrás: Sotheby’s

Ez a most kalapács alá kerülő kép ezt az összeget akár el is érheti, vagy akár meg is haladhatja, arra azonban kicsi az esély, hogy estleg megdöntse Newman jelenlegi árverési csúcsát: ez ugyanis 84.165.000 dollár (18,615 milliárd forint), amennyit – 50 milliós előzetes várakozás után – 2014 májusában fizettek a Christie’s New York-i árverésén a művész Black Fire I (Fekete tűz I.) című, 1961-ben készített vásznáért. (A Newman-művek értéknövekedését jól mutatja, hogy ugyanez a festmény 1976-ban a Parke Bernet árverezőház aukcióján New Yorkban még „csak” 95.000 dollárért cserélt gazdát.)

Ami a mostani képet illeti, az sokáig a művész tulajdonában maradt, majd a New York-i műgyűjtő-házaspár, Harriet és Hester Diamond kollekciójába került. Innen a festő özvegye, Annalee Newman a művész halála után vissza tudta szerezni, 1988-ban azonban David Pincus pennsylvaniai műgyűjtő vette meg, aki 2012 májusában eladta a Christie’s árverésén, ahol mostani tulajdonosa – 10–15 millió dolláros becsértékéhez képest – 22,5 millió dollárt adott érte.

Barnett Newman: Black Fire I – forrás: Christie’s

Barnet Newman New Yorkban született, egy Kelet-Európából Amerikába kivándorolt zsidó család gyermekeként. 1927-ben filozófiából szerzett diplomát, ám a festészet sokkal jobban érdekelte. Az 1940-es évek elején az összes addig készült képét és szobrát megsemmisítette, és elkezdte ma ismert munkáinak festését: ezek gyakorlatilag mindegyike nagyméretű, szinte monokróm (vagyis egyszínű) felületű vászon, amelyekent vékony, más színű függőleges csíkok – ahogyan ő hívta őket: „zip”-ek – osztanak részekre, vagy éppen kereteznek a vászon legszélén. Newman 1945 tavaszán egy (nyomtatásban soha meg nem jelent, de a kéziratból sokszor sok helyen idézett) írásában úgy fogalmazta meg a gondolatait az absztrakt festészetről, hogy miután az impresszionizmustól kezdődően az 1940-es évekig a modern művészek a festészet képi nyelvének gyakorlatilag már minden addigi problémáját megoldották, ezért az új festőknek túl kell lépniük a dekoratív jellegen, méghozzá különböző projekt-koncepciók felé. Mint munkáiból látható, ő maga a monokróm felületek és a „zip”ek misztikus „projektjét” választotta magának (némely művészettörténészek véleménye szerint azért, mivel a zsidó vallás előírásai nem engedik a figurális ábrázolást; ezt egyébként gyakran hozzák fel érvként Mark Rothko „színmező”-képei kapcsán is).

Barnet Newman 1961-ben az Onement VI. című festménye előtt – forrás: artlyst.com

Newman fentebb említett írásában azt is kijelenti, hogy szerinte „a festészet sokkal inkább az időről szól, mintsem a térről”. Tudjuk róla, hogy ő maga órákig állt vásznai előtt, mielőtt azokat a bizonyos „zip”-eket meghúzta rajtuk. Lehet, hogy ha mi is adnánk magunknak ennyi időt a képei előtt, akkor sokkal jobban megértenénk, hogy ugyan mi is kerül ennyibe rajtuk…

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X