Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap „Színész vagyok. Se több, se kevesebb” – Blaskó Pétert köszöntjük

„Színész vagyok. Se több, se kevesebb” – Blaskó Pétert köszöntjük

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Blaskó Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész 1948. június 13-án született Budapesten.

- hirdetés -

Blaskó Péter művész családból származik, édesapja festőművész volt, bátyja szobrászművész. Édesanyja színésznőnek készült, s bár végül nem lett az, a színház iránti szeretete nagy hatással volt rá.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára rögtön érettségi után felvették, Várkonyi Zoltán és Vámos László osztályába. A főiskola elvégzése után, 1970-ben, a Nemzeti Színházhoz szerződik, de kezdő színészként nem igazán tud érvényesülni a társulatban.

„Sokan megkérdezték már tőlem is, hogy én miért nem rendezek, de csak azt tudom mondani: színész vagyok. Se több, se kevesebb. Ez a hivatásom. Erre választott ki a Jóisten. Ehhez van tehetségem. (…) Az én munkám illékonyabb, az aznap művészete, ami ma érvényes, holnap már nem.”

1973-ban a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékra hívja: a színház fennállásának 150. évfordulójára műsorra tűzött Csongor és Tünde címszerepét játszhatja el. Ezt követően Illyés Gyula Testvérek című drámájában kapja meg Dózsa Gergely szerepét, s végül leszerződik a miskolci színházhoz.

A vidéki színházban egyre több lehetőséghez jut: ő Victor a Yermában, Ferenc a Haramiákban, sikerrel játssza Menato szerepét a Csapodár madárkában, illetve Alekszejt az Optimista tragédiában.

1978-ban Kecskemétre szerződik, de egy évad után visszatér Miskolcra, ahol ismét nagy szerepek várják. Eljátssza Strindberget a nagy sikerű A tribádok éjszakája magyarországi ősbemutatóján, illetve a Tartuffe, a Peer Gynt és a Galilei élete címszerepeit. 1981-ben Jászai Mari-díjjal ismerik el munkásságát. 1987-ben Budapestre, a Katona József Színházhoz szerződik. A revizor Polgármestereként és a Platonov Vojnyicevjeként, illetve Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című művében Malvolioként arat osztatlan sikert.

1994-ben eljön a Katonából és szabadúszó lesz. Fellép a Radnóti Színházban és a Merlin Színházban. Egy évvel később Csiszár Imre invitálására a Thália Színházban kezd játszani. A színház ellehetetlenítése után is kitart a társulat mellett, Thália Társaság néven működnek tovább. Később a veszprémi Petőfi Színházban Kádár János szerepét játssza el a Kegyelem című előadásban, olyan nagy sikerrel, hogy az előadást a Pesti Színházban is bemutatják. 2002-ben a Nemzeti Színház mellett kötelezi el magát, melynek mai napig tagja. Változatos szerepek sorát játszhatja a főváros első számú színházában is: Gomböntő a Peer Gyntben, Petur bán a Bánk bánban, Solmay Ignác a Buborékokban, Woland A Mester és Margaritában. Eljátszhatja a Lear király címszerepét is, az Úr szerepét Az ember tragédiájában, Harpagont A fösvényben és Szent Domonkost a Johanna a máglyán előadásában.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X