Papageno Radio

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

Címlap Egy barátság, amit a Jókai iránti rajongás éltetett – Így született az...

Egy barátság, amit a Jókai iránti rajongás éltetett – Így született az Egy magyar nábob című film

Tudta? Várkonyi Titusz (Várkonyi Zoltán édesapja) jó barátságot ápolt Krúdy Gyulával, akinek hatására számos Jókai-regényt olvasott, átörökítve gyermekeinek is a szerző szellemiségének szeretetét. Mi több, Titusz gyermekei (Zoltán és Noémi), Jókai-hősök után kapták nevüket. A kis Várkonyi Zoltán kedvenc olvasmányai közé tartoztak a Jókai-regények, akkoriban mit sem sejtve még arról, hogy mekkora szerepet játszik majd a romantikus szerző az életében…

„Várkonyi Zoltán látványosság és szórakoztatás kereteiben művészetet ad. (…) Rokonszenvesen kerülte az olcsó hatásokat. Mondhatnám így is: puritán eszközökkel, művészi alázattal csinált látványos, romantikus filmet.” – ( Sándor Iván: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán. Jókai regényei filmen. In: Film Színház Muzsika, 1966/ 51. 4-5. ADT.)

Forgatókönyv és fél évszázados barátság

Az Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán forgatókönyvét Erdődy János jegyezte, akit a kor egyik legismertebb történelmi regényírójaként tartunk számon. Olyan művek fűződnek nevéhez, mint a Vörös Liliom városa, az Ezüstpáncélos Johanna, a Bocskorosok, vagy az Aretino Velencében. Filmen szinte állandó alkotótársa volt Várkonyi Zoltánnak, minden Jókai-adaptációt (A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok) együtt készítettek, sőt az 1963-mas nagy sikerű krimi, a Foto Háber is művészi közösségüket viseli.

A kapcsolat nagy múltra tekint vissza. Várkonyi és Erdődy 1926-ban ismerkedett meg, a gimnáziumi évek alatt. „Az iskolaévek végeztével nem szakadt meg a kapcsolatunk, amely mindvégig különösen alakult. Mint két billiárdgolyó: életpályánk hol találkozott, hol szétvált, néha hosszú időre is, majd megint találkozott.” (Erdődy János: Fél évszázad emlékmorzsái. In: Várkonyi Zoltán. Szerk. Elbert János, Szántó Judit. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1980.)

Forgatás és casting

Többek között Vácrátóton, a Pozsony melletti Pálffy kastélyban (is) folyt a forgatás. Kőcserepyék rezidenciáját például Erzsébet királyné bútoraival rendezték be. Az árvíz jelenetet a Rákos patak mentén – egykori metszetek segítségével – erre a filmre felépített (két) utcában vették fel, amelyet a Vízügyi Főigazgatóság felügyeletével árasztották el vízzel.

A 14 millió forintos költségvetésben a casting a korabeli színjátszás krémjét vonultatta fel

olyan művészekkel, mint Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Kovács István, Venczel Vera, Halász Judit, Szemere Vera, Kovács Károly, Básti Lajos, Bárdy György, Darvas Iván, Tomanek Nándor, Agárdy Gábor, Sulyok Mária, Pap Éva, Major Tamás, és Fonyó József, és Várkonyi Zoltán. Még a legkisebb szerepekben is olyan nagystílű színészek szerepeltek, mint Makay Margit.

Londoni siker

A British Film Institut által rendezett londoni Magyar Filmhét legnagyobb közönségsikere az Egy magyar nábob volt. Olyan kitűnő alkotások kerültek repertoárra ezen a programon, mint a Ranódy László rendezésű Pacsirta, Szabó István új generációs nemzedéki filmje, az Apa – egy hit naplója, vagy Kovács András Hideg napok rendezése. A brit fővárosban a nagy siker következtében majdnem egy évig még műsoron volt a film – teltházas vetítésekkel.

Kövesd a szerző, Rácz Ráchel múltidéző mozaikjait a Facebookon és Instagramon is.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X