• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Jazztörténetek Zene Címlap

Jazz a mozivásznon

Szerző: Kerekes György-Pallai Péter2020. július 27.
Facebook Twitter E-mail
Glenn Miller - forrás: Müpa

A jazz a mozivásznon az 50-es években élte a fénykorát. Lehet, hogy azért, mert addigra vált a műfaj valamilyen szinten értelmiségi státuszszimbólummá, amit Hollywood csak részben értett meg, illetve csak az évtized második felében kezdett modern jazzt használni, ami az intellektuális szalonképességet volt hivatott fémjelezni. Először inkább biztosra ment, és a szvingkorszakban roppant népszerű zenészekről készített alaposan idealizált életrajzi filmeket. Sőt, az első ilyen próbálkozás még a szvingkorszak előtti évekből merít.

A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:

 

Kobo

Nook

DiBook

A néhai Bix Beiderbecke életét nagy vonalakban követő, A trombitás fiatalember (Young Man with a Horn, 1950) című film a magyar származású Michael Curtiz, vagyis Kertész Mihály rendezésében, fiktív névvel jelenítette meg a főhőst, ami annál is indokoltabb volt, mert a központi figurát alakító Kirk Douglas trombitáját valójában Harry James fújta, aki már továbblépett Bix chicagói stílusán.

Az ezt követő életrajzi filmek sorát megszakította egy olyan alkotás, amely inkább a kor szellemét illusztráló west coast coolt használt kísérőzenének, mégpedig az irányzat egyik megteremtője, Shorty Rogers zenekarának előadásában és Rogers eredeti kompozícióival. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az 50-es évek első felében a kaliforniai cool kortárs zene volt. A szintén magyar Benedek László által rendezett A vad (The Wild One, 1953) című film a színészikon Marlon Brando első főszerepével a motoros huligánok életéről szólt, és olyan sokkolónak tűnt a maga korában, hogy Angliában először betiltották. Részben ezt a gátlástalan vadságot hivatott kihangsúlyozni Rogers zenéje.

Ide kapcsolódik:
Ez cool!

A vad bemutatójának idején nem mindenki lehetett tisztában a filmzene eredetével, a stáblistán Leith Stevens zenekarvezető és zeneszerző neve szerepelt, mivel Rogers a szerződése miatt nem adhatta nevét a filmhez.

Még ugyanabban az évben bemutatták a Glenn Miller életét (Glenn Miller Story, 1954), melyben a stúdiózenekar hangról hangra reprodukálta a tíz évvel korábban eltűnt népszerű zenekarvezető muzsikáját, ami már csak azért sem volt nehéz, mert vajmi kevés improvizációt tartalmazott. A film bőségesen profitált a még mindig dívó Glenn Miller-kultuszból.

A következő évben Hollywood valósággal dőzsölt a jazzes filmzenében. A Pete Kelly’s Blues egy kitalált jazz-zenész 1927-es története, amelyben énekesként Ella Fitzgerald és Peggy Lee dominál. A zenekar fehér, s éppen ezért az utóbbit többet látni és hallani, de Ella Hard Hearted Hannah-ja messze a legjobb jazz az egész filmben.

Ugyancsak 1955-ben mutatták be a progresszív jazzel és Kenton muzsikájával foglalkozó fejezetben már említett Tábladzsungel című filmet (Blackboard Jungle, 1955), amelyben Stan Kenton és Bill Haley muzsikája volt az akkori életérzés megtestesítője.

Hollywood folytatta a szvingkorszak nagyjait felidéző életrajzi sorozatát, a még bőven élő Benny Goodman történetével (The Benny Goodman Story, 1956), amelyben Goodmant Steve Allen alakítja, noha a klarinétos részeket maga Goodman vette fel. Kissé anakronisztikusnak hat a film, mivel a harmincas évek Goodman-figuráját Allen ránézésre hitelesen alakítja, de Lionel Hampton, Harry James, Martha Tilton, Kid Ory, Gene Krupa és Teddy Wilson maga jelenik meg a vásznon, húsz évvel idősebben.

Említhetnénk 1956-ból a harmincas évek zseniális filmvígjátékának musicalváltozatát, a Gazdagok és szerelmesek című filmet (High Society, 1956) is, amelyben Louis Armstrong is szerepel, ha nem is sokat, de ami fő, játszik és énekel. A két domináns hang a filmben Bing Crosbyé és Frank Sinatráé.

Az 50-es évek jazzéletrajzi sorozata a Gene Krupa Storyval folytatódott 1959-ben, Sal Mineóval a főszerepben. Ebbe már kevesebb pénzt, kevesebb fantáziát öltek bele, mint a Miller- és Goodman-eposzokba, viszont nem kerülte meg Gene Krupa ivászatának és marihuánafogyasztásának börtönbe és váláshoz (majd ismét egybekeléshez) vezető történetét. A filmben Sal Mineo egész ügyesen mímelt, és a felvételen Krupa dobolt. Nem volt elsöprő siker.

Ide kapcsolódik:
A zene és a korhangulat összefüggéseiről

Ugyanabban az évben sokkal több nézőt vonzott a húszas évek sztárja, az első jazzaranylemezt produkáló kornettista, Red Nichols története, az Öt penny (The Five Pennies, 1959), melynek főszerepét az akkoriban népszerű romantikus komikus, a szintén vörös hajú Danny Kaye játszotta, Louis Armstrong pedig önmagát.

A hangfelvételen Red Nichols hallható, egykori zenekarából ő volt az egyetlen zenész, akit alkalmazott a stúdió, de vagy még ő sem tudta autentikusan visszaadni saját egykori hangzását, vagy pedig a filmipar nem vélte eladhatónak a húszas évek eredeti stílusát. Talán ez utóbbi a valószínű. A minden szempontból anakronisztikus, de szórakoztató film zenei nagyjelenete egyébként is Danny Kaye és Louis Armstrong énekes duettje, mely esetben az extrovertált Danny Kaye jobb választásnak bizonyult, mint akit alakítania kellett volna. Az Öt pennyvel jó időre lezárult az életrajzi jazzfilmek sora.

louis armstrong jazztörténet count basie glenn miller életrajzi film
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésSzabó Stein Imre: „Csak így lehet eljuttatni a klasszikus zene üzenetét új rétegekhez”
Következő bejegyzés Síremléket avattak Szervátiusz Tibor emlékére Budapesten

Ajánlott Bejegyzések

Dustin Hoffman - forrás: Youtube
Intermezzo

Az esőember – 85 éves Dustin Hoffman

2022. augusztus 8.3 perc olvasás
Keller András - forrás: Concerto Budapest
Intermezzo

Mozart Planet címmel indít ingyenes koncertsorozatot a Concerto Budapest

2022. augusztus 8.2 perc olvasás
Fotó: Thailand Philharmonic Orchestra
Promóció

Bernstein, Gerswhin, Dvořák művei a Thaiföldi Filharmonikus Zenekar koncertjén

2022. augusztus 8.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Fotó: Thailand Philharmonic Orchestra Promóció

Bernstein, Gerswhin, Dvořák művei a Thaiföldi Filharmonikus Zenekar koncertjén

Zempléni Fesztivál Promóció

Hamarosan kezdődik: augusztus 12-től 21-ig tart a XXXI. Zempléni Fesztivál

Forrás: Lőrinczy György/Facebook Promóció

Lőrinczy György: „Az összefogás felé kell mennünk”

Forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színház Promóció

Fantasztikus hangzás és látvány – az Attila opera a Margitszigeten

Fotó: Márkos Tamás Promóció

Augusztusi koncertsorozat a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekarával!

Mucsi Zoltán - forrás: Zsámbéki Színházi Nyár Zsámbéki Nyári Színház

Zsámbékon A fajok eredete Scherer Péterrel és Mucsi Zoltánnal

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.