• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO
PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • ISON blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • NFZ 100
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Senki többet? Kiállítás Címlap

Musical készül egy legendás Leonardo-festmény történetéről

Szerző: Martos Gábor2020. július 31.
Facebook Twitter E-mail
Salvator Mundi - forrás: youtube

Olyan már volt, hogy egy híres festő életéből regény és/vagy film készült, még olyan is, hogy színdarab, sőt olyan is, hogy egyetlen kép elkészülésének történetét vitték vászonra (Leány gyöngy fülbevalóval, 2003), olyan azonban, hogy egy festmény műkereskedelmi sikeréből szülessen musical, olyan még nem. Eddig.

A 2012-ben alapított, New York-i székhelyű Caiola Productions színházi- és filmprodukciós befektetési vállalat (amelyik eddig öt Tony-díjat nyert az általa létrehozott előadásokkal) bejelentette, hogy elkezdik egy új musical megírásának munkálatait.

A zenés színpadi darab cselekménye a világ ma legdrágább műalkotása, a 2017. november 15-én New Yorkban a Christie’s árverésén 450.312.500 dollárért (119,462 milliárd forint) eladott Leonardo-kép, a Salvator Mundi történetének „arra az időszakára fókuszál, amikor a 2005-ben még csak 1100 dollárért megvásárolt, besötétedett, össze-vissza karcolt festményből világszenzációt hozó remekmű született”.

A projekt levezénylője a nyolcvanhat éves, kilencszeres Tony-díjas producer, Emanuel „Manny” Azenberg, a szövegkönyv megírását pedig a szintén rutinos színpadi szerzőnek és zenei szerkesztőnek számító Deborah Grace Winerre bízzák. A bejelentés szerint a szövegkönyv 2021 tavaszára készülhet el, a bemutatót 2022-re tervezik. (Érdekes módon arról, hogy a zenét ki fogja írni, vagy honnan-miből lesz összeállítva, egyelőre semmit nem nyilatkoztak.) Mindenesetre – mintegy innen is segítve a szerző munkáját – itt és most röviden összefoglaljuk a kép valóban regényes történetét.

A majdani musical drámai csúcspontja: a kép leütésének pillanata – forrás: Christie’s

Az 1500 körül befejezett, a megváltó Krisztust kezében egy üveggömbbel megörökítő festmény minden bizonnyal XII. Lajos (1462–1515) francia király részére készült, és 1625-ben került Párizsból Londonba, amikor Bourbon Henrietta Mária (1609–1669) francia királyi hercegnő feleségül ment I. Károlyhoz (1600–1649), Anglia és Skócia királyához.

Károly halála után először ugyan egy az uralkodó korábbi 30 fontnyi tartozásának kiegyenlítése fejében odaajándékozták valakinek a képet, ám az hamarosan mégis visszakerült a királyi gyűjteménybe, ahol egészen 1763-ig őrizték. Ekkor valamilyen, ma már kideríthetetlen okból elkerült a királyi udvarból, és mintegy másfél évszázadra nyoma veszett.

Ide kapcsolódik:
„Bizonyítani tudom, hogy a festmény nem Leonardo da Vinci alkotása”

A 19. század végén a festmény – amely ekkor már nagyon rossz állapotban volt, és „javítások” címén többször át is festették – Sir Frederick Lucas Cook (1844–1920) magángyűjteményében bukkant fel. Tancred Borenius (1885–1948) művészettörténész a kollekció itáliai műveinek katalogizálása során „Ismeretlen festő Boltraffio után” készített munkájaként határozta meg. Ebből a gyűjteményből került 1958 júniusában a kép a Sotheby’s londoni árverésére, ahol a ház szakértői Giovanni Antonio Boltraffio (1466/1467–1516), Leonardo műhelyének egyik tagja alkotásaként közölték a katalógusban, és így 45 fontot (akkori árfolyamon átszámolva nagyjából 60 dollár) fizetett érte egy Minnie Stanfill Kuntz nevű amerikai hölgy, aki gyakran utazgatott Európában, és szívesen vásárolt mindenféle régiségeket. A hölgy a képet Amerikába vitte, louisianai otthonába, ahonnan 1987-es halála után unokaöccséhez, Basil Clovis Hendry Sr. fémkereskedőhöz került.

A kép, ahogyan Modestinihez került – forrás: salvatormundirevisited.com

Ben Lewis újságíró, aki könyvet is írt a festmény kalandos történetéről, megtalálta az idősebb Hendry fiát, Basil Hendry Jr-t a louisianai Baton Rouge-ban, aki az apjától megörökölte a képet. Hendry azt mesélte Lewisnak, hogy a Christie’s egy szakértője 2005-ben járt apja házában, és megvizsgálta „a Krisztust”, de elutasította, hogy bevegyék aukcióra, mert szerinte a festmény értéktelen. (Lewis beszélt a Christie’s-zel is, akik viszont azt mondták, hogy nincs olyan alkalmazottjuk, aki megerősítené, hogy ez a látogatás valóban megtörtént volna.)

A kép így egy kis helyi aukciósházhoz került, amelyik azonban éppen csődbe ment, így kiárusította a készletét. Itt figyelt fel rá egy éles szemű műkereskedőkből álló csapat, Warren Adelson, az Adelson Galériák elnöke, Robert Simon, a New York-i Robert Simon Fine Art galéria vezetője és Alexander Parish független New York-i műkereskedő, akik hárman együtt meg is vásárolták a festményt, állítólag 1175 dollárért (de később a kép hitelességének növelése érdekében azt állították, hogy „mintegy 10.000 dollárt” fizettek érte).

A három vevő a rossz állapotban lévő képet 2007-ben átadta Dianne Dwyer Modestininek, aki korábban évekig a The Metropolitan Museum of Art vezető restaurátora volt, ma pedig szabadúszó New York-i sztár-restaurátor, a New York-i Egyetemen működő Conservation Center of the Institute of Fine Arts (a Szépművészeti Intézet Restaurátor Központjának) professzora. Modestini három évig dolgozott a képen (munkájáról 2014-ben egy könyvet is kiadott), a végeredményt pedig a három tulajdonos 2011-ben megmutatta a londoni National Gallery szakértőinek, akik éppen egy nagy Leonardo-kiállítást terveztek.

A kép korábbi, átfestett állapota – forrás: salvatormundirevisited.com

A Luke Syson, a galéria 1600-as évek olasz festményeinek szakértője, a Leonardo-kiállítás kurátora által vezetett öttagú bizottság abban egyetértett, hogy a képen Leonardo is biztosan dolgozott, de abban is, hogy például az arc az idők során annyira megsérült, és „javítás” címén olyan sokan nyúltak már hozzá, hogy arról ma már nem lehet megállapítani, hogy ki festette. Végül is azonban az ő döntésük nyomán a kép mégiscsak Leonardo saját kezű alkotásaként kerül be a kiállításba, ahol hatalmas sikert aratott.

A tárlat bezárása után, 2013 májusában a képet birtokló három fős „konzorcium” egy a Sotheby’s által szervezett privát aukción áruba bocsátotta a képet, amelyet ott, akkor 80 millió dollárért Yves Bouvier svájci műkereskedő vett meg, aki 24 órával később tovább is adta azt Dmitrij Ribolovljev orosz származású, Monacóban élő milliárdos műgyűjtőnek. Az ő vagyonát a Forbes akkor 7,3 milliárd dollárra becsülte (többek között az övé az AS Monaco futballklub is). Bouvier Ribolovljevtől 127,5 millió dollárt kért a festményért. (Amikor Ribolovljev nem sokkal később megtudta, hogy Bouvier mennyiért szerezte meg a képet, a jelentős árkülönbözet miatt jogtalan haszonszerzés címén pert indított ellene és a szerinte őt segítő Sotheby’s ellen; ezt a pert azonban azóta elvesztette.)

Ide kapcsolódik:
Abu-Dzabiban állítják ki Leonardo da Vinci Krisztus-portréját

2017-ben aztán az orosz beadta a Salvator Mundit a Christie’s árverésére. A kép kikiáltási ára 70 millió dollár volt, eleinte többen is harcba szálltak érte, ám hamarosan már csak két telefonos licitáló maradt versenyben. Az egyik telefonban – mint utóbb kiderült – Bader bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan Al Saud herceg (később ő lett Szaúd-Arábia kulturális minisztere) emelte a téteket, és végül ő mondta be a győztes 400 millió dolláros leütési árat. Ezután találgatások sora látott napvilágot.

Az egyik szerint Bader csak megbízásból telefonált, a valódi vevő Mohammed bin Salman bin Abdulaziz Al Saud koronaherceg, szaúdi trónörökös, az ország tényleges vezetője, akinek Bader régi bizalmasa. Egy másik feltételezés szerint a vevő az Egyesült Arab Emírségek Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma lett volna, és a festmény az éppen az árverés előtt néhány nappal az Egyesült Arab Emírségek fővárosában megnyílt Louvre Abu Dhabiban lesz látható. (Ezt egyébként hivatalosan is bejelentették.) Volt aztán olyan feltételezés is, hogy a képet valóban a szaúdi koronaherceg vette meg, ám bizonyos politikai támogatásért cserébe odaadja azt a Louvre Abu Dhabinak.

Persze arról is sok találgatás folyt, hogy vajon ki lehetett a másik telefonban licitáló. Sokan arra tippeltek, hogy a kínai Liu Ji-csien, aki az elmúlt években valóban több nagyon drága műtárgyat vásárolt meg, hogy azokat új saját sanghaji múzeumában helyezze el, de a taxisofőrből lett milliárdos ezt a feltételezést nyilvánosan tagadta. Mások szerint a szaúdi licitáló azért emelte folyamatosan az árat, mert azt hitte, hogy a másik telefonban a katari uralkodócsalád képviselője alkuszik a képre (valóban ők is sok nagyon drága festményt vásároltak össze az elmúlt években), és semmiképpen nem akarta, hogy ők szerezzék meg (Szaúd-Arábia és Katar között sok konfliktus van).

Leonardo da Vinci: Salvator Mundi – forrás: Christie’s

Ezek persze csak találgatások – ami biztos, hogy az árverés óta a kép szőrén szálán eltűnt, azóta nyilvánosan senki nem látta. Nem került a Louvre Abu Dhabiba, és a párizsi Louvre is hiába kérte kölcsön nagy Leonardo-kiállítására a szaúdi trónörököstől. Aki viszont – megint csak egyes információk szerint – megkereste a kairói Al-Azhar Egyetem teológiai karát, és megkérdezte, hogy milyen vallási megítélés alá esik, ha ő muzulmán létére egy keresztény témájú festményt birtokol. Az iszlám vallás tudósai pedig amellett foglaltak állást, hogy ez megkérdőjelezi az uralkodó igazhitét. Szaúd-Arábiában az emberábrázolás amúgy is kényes téma, pláne ha egy a keresztény vallással kapcsolatos képről van szó: ha ugyanis Jézus próféta, akkor elvileg lehet ábrázolni, de ha Isten, akkor tilos.

Feltételezések szerint a festmény ma a koronaherceg egyik jachtján lehet, és csak remélhetjük – bár egyesek ezt sem zárják ki –, hogy nem semmisítették meg. Szóval lesz miről énekelni az új musicalben.

musical árverés festmény leonardo arab
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésTejszínhab-szobrot állítottak fel London központjában
Következő bejegyzés Élő közvetítés – Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának magyar művészei adnak koncertet

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Musica ricercata – Film készült Ligeti György zongoraciklusából

2023. május 28.3 perc olvasás
A magyar fuvolázás története

Szilágyi Szabolcs: „Nem született még ilyen átfogó munka a hazai fuvolakultúráról”

2023. május 28.7 perc olvasás
Presser Gábor 2022 - fotó: Lettner Kriszta
Intermezzo

Aki nekünk írja a dalt – Presser Gábor 75

2023. május 26.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Déryné Fesztivál - Fotó: Fejes Bence Promóció

Több mint 70 ingyenes program a Déryné Fesztiválon

Kovács Dénes - fotó: Kummer János / Opera VEB 2023

Kovács Dénes: „A gyerekek az Operaház színpadán azonnal beleszeretnek a táncba”

Mindaz, ami történt és történhetne - forrás: Thanasis Deligiannis 10. Színházi Olimpia

Tibeti opera, politikai bohózat, kortárs történelem: zene a MITEM júniusi programjában

Hungária Promóció

Jövő nyáron újra összeáll egy koncertre a Hungária a Puskás Arénában

Józan Vivien, Virág Emese és Mráz Nikolett Promóció

Két fiatal tehetséggel ad koncertet Virág Emese zongoraművész

Promóció

Piknikhangulat, életigenlés és önfeledt szórakozás vár a Szeláví! Fesztiválon!

Takács-Nagy Gábor és a MÁV Szimfonikus Zenekar - fotó: Felvégi Andrea Promóció

Különleges koncertekkel zárja az évadot a MÁV Szimfonikus Zenekar

Színház

Homonnay Zsolt: „Nem mérlegelem a rendezői és a színészi kihívást”

Lengyel Tamás - fotó: Lengyel Zsombor Promóció

A Marczin jelentkezik új évaddal a LOUPE Színházi Társulás

Xavier de Maistre Zene

Xavier de Maistre: „Szeretek új, innovatív ötleteket kitalálni”

Szabó Ildikó és Szabó Péter Promóció

Közös születésnapi koncertet ad Szabó Péter és Szabó Ildikó

Műtárgyak Éjszakája Fesztivál 2022, Hegyvidék Galéria - forrás: műtárgy.com Promóció

Adjunk nagyobb teret a nőknek – a Műtárgyak Éjszakája programjai nem csak nőknek

Promóció

Sztárkavalkáddal újul meg a Református Zenei Fesztivál

Promóció

A helyzet ura – A Trafóban mutatják be Dézsi Fruzsina új drámáját

Grzegorz Bral, a Song of the Goat Theatre igazgatója - Forrás: VéNégy Fesztivál Promóció

Grzegorz Bral: „Számomra a rock-opera egy kiáltás a szabadságért”

VEB 2023
Az ActiCity megnyitója - forrás: VEB2023 VEB 2023

Megnyílt az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ Veszprémben

Operaház

Steiner-Isky Annamária: „Új nemzetközi balettverseny van születőben”

Kovács Dénes - fotó: Kummer János / Opera VEB 2023

Kovács Dénes: „A gyerekek az Operaház színpadán azonnal beleszeretnek a táncba”

forrás: World Youth Choir Zene

Újra Magyarországon koncertezik a World Youth Choir

Mészáros Márta és Reviczky Gábor Intermezzo

Mészáros Márta és Reviczky Gábor is életműdíjat kap

Az Ensemble Organum VEB 2023

Liturgikus kórusművek csendülnek fel pünkösdkor a bakonybéli monostorban

A Ruttner-ház - forrás: VEB2023 VEB 2023

Megújult Veszprém ikonikus épülete, a Ruttner-ház

Völgy különszám Művészetek Völgye

Lapozzon bele a Papageno Művészetek Völgye különszámába!

Papageno Klasszik

Debrecentől Veszprémig mutatjuk a programokat a Papageno Klasszikban

Vándorfi László VEB 2023

„Tánc határok nélkül, világszínvonalon” – Interjú Vándorfi Lászlóval

Blokád - forrás: Magyar Mozgókép Díjak VEB 2023

A taxisblokádról és az Erőss Zsoltról szóló film is versenyben a Magyar Mozgókép Díjakért

Művészetek Völgye főtér- forrás: Művészetek Völgye Művészetek Völgye

Régi kedvencek térnek vissza idén a Művészetek Völgyébe

Szöllősi-Nagy András - fotó: Máhl Kornél / Hello Veszprém Balaton VEB 2023

Szöllősi-Nagy András: „A foltok, arányok és a színek révén alakul ki a harmónia”

Gizella Napok, 2022 - forrás: Gizella Napok VEB 2023

Mutatjuk Veszprém és a Balaton-part legjobb májusi programjait

Gyárkert KultúrPark VEB 2023

Megnyílt a Gyárkert KultúrPark Veszprémben

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.