A Ruttkai és kora blog augusztusban igazi nyári csemegékkel szolgál. A filmművészet aranykorából, a klasszikus modern stílus remekeiből merítünk.
Van, aki forrón szereti, Legénylakás, Alkonysugárút, Sabrina és a többi – Billy Wilder neve alatt a filmipari produktumok valódi filmművészeti alkotásokká nemesülnek. A rendező-forgatókönyvíró kerüli az olcsó hatásvadászatokat és mesterien ötvözi a kommerszt, absztrakt elemekkel. A mozi nagypapája, a nagy vagabond kanyargós utat jár be, amíg renoméját kialakítja.
Az Osztrák-Magyar Monarchiától Párizson át Hollywoodig
Samuel Wilder (az osztrák-Magyar Monarchia területén elhelyezkedő) Sucha Beskidzka (ma: Lengyelország) területén születik 1906-ban. Jogi tanulmányait Bécsben végzi, de a számára túlságosan száraz szakmától hamar elbúcsúzik, és egy ideig sportújságíróként tevékenykedik különböző bécsi lapoknál.
Egy kurta franciaországi filmes intermezzo után Hollywoodban telepedik le, ahol forgatókönyvíróként kezd dolgozni. Olyan emblematikus alkotásokhoz adja szerzői névjegyét, mint például az antikommunista-szatíra Ninocska (Greta Garboval). Európában maradt családjának minden tagja (édesanyja, mostohaapja, nagymamája) a holokauszt áldozatává válik. Wilder a traumát – amelyet egy életen át hordoz – kizárólag a munka által tudja oldani.
A film noir és a műfaji film fenegyereke
Első komoly sikerét az 1944-es Gyilkos vagyok című film noir hozza számára, amelyet már nem csupán íróként, hanem rendezőként is készít. A Férfiszenvedély című 1945-ös – szintén noir – filmjéért elnyeri a legjobb rendezőnek és forgatókönyvírónak járó Oscar-díjat.
Férfiszenvedély (1945)
Az ötvenes évekre már producere is filmjeinek. Az Alkonysugárút (1950) után egyértelmű védjegyévé válik a stílusos, igényes, többrétegű műfaji filmes struktúra, amely sokszor operál író főhőssel és önreflexív dramaturgiával.
Alkonysugárút (1950)
Wilder az ötvenes években a vígjáték felé fordul, olyan darabok fűződnek nevéhez, mint a Délutáni szerelem (Audrey Hepburnnel és Gary Cooperrel), vagy a Hétévi vágyódás (Marylin Monroeval).
Van, aki forrón szereti (1959)
A hatvanas években rendezésében készül az Egy, kettő, három, az Irma, te édes, a Csókolj meg tökfej! című film. Rendkívül gazdag életművét a kultikus, 1981-es Haver, haver című komédia zárja Jack Lemon és Walter Matthau főszereplésével.
Irma, te édes (1962)
A számos műfajban bravúrosan alkotó Billy Wilder az egyetemes filmkultúra kulcsfigurája, aki különleges módon tudta ötvözni a klasszikus stílust új, kísérletező tendenciákkal.
Kövesd a szerző, Rácz Ráchel múltidéző mozaikjait a Facebookon és Instagramon is.
