Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Egy budavári palotában találkozott Bartók Béla és Thomas Mann

Egy budavári palotában találkozott Bartók Béla és Thomas Mann

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A budai Bécsi kapu tér egyik legszebb háza ma a 7. számot viseli. Középkori maradványokra 1741-ben épült. Kora klasszicista alakját 1807 körül kapta. Emeleti homlokzatát ókori költők és filozófusok arcképei, valamint a zene, a költészet és az egyes tudományágak allegóriái díszítik. A domborműveket 1807-ben, a ház átalakításakor készíttette akkori tulajdonosa, Grigely József, volt piarista filozófiatanár.

Mint a házon levő emléktábla is tanúsítja, itt élt Hatvany Lajos író, irodalomtörténész.

Hatvany 1932-ben vette meg a házat és mindössze 1938-ig, második emigrációja kezdetéig lakott benne. A Nyugat folyóirat egyik alapítójának otthonában számtalan kezdő és sikeres író, költő élvezhette a művelt és önzetlen kritikus barátságát és anyagi támogatását. Több alkalommal vendége volt Thomas Mann is.

Itt került sor Bartók Béla és Mann nevezetes találkozására 1936 júniusában – Hatvany Lajosné emlékezése szerint június 6-án, más források szerint 8-án.

A részletekről sajnos számos téves információ, leírás látott napvilágot, így elég nagy a zavar. A ház úrnője szerint Bartókon kívül csak Reinitz Béla volt ott. Van olyan beszámoló is, Péterfi István zenekritikusé, hogy ő maga és felesége, Basilides Mária is jelen volt, aki Bartók zongorakíséretével énekelt. Ezt Hatvanyné kategorikusan cáfolta – igaz, több évtizeddel később. Viszont Thomas Mann megemlíti az énekesnő nevét aznapi naplóbejegyzésében… A pro és kontra tények, érvek és vélemények között ez a tanulmány igyekezett rendet tenni.

Bartók és Thomas Mann személyesen még 1921-ben ismerkedtek meg, Lukács József bankár (Lukács György filozófus apja) házában.

Hatvany Lajos otthonában sem csak egyszer találkoztak: egy másik alkalomról, amelyre 1937. januárjában került sor, Fejtő Ferenc számolt be, aki akkoriban a Szép Szó folyóirat szerkesztője volt. Akkor Thomas Mann a Szép Szó meghívására jött Budapestre, hogy felolvasóestet tartson. Mint az irodalomtörténetből közismert, József Attila erre az alkalomra írta híres versét. Fejtő, aki nyilván a meghívó folyóirat munkatársaként volt jelen, később Budapesttől Párizsig című önéletrajzi esszéregényében így örökítette meg az estét:

„Másnap Hatvany Lajoshoz voltunk hivatalosak, vacsorát adott hírneves barátja tiszteletére. Thomas Mann szerette volna viszontlátni Bartók Bélát. […] Szeretném kifaggatni Liszt Ferencről. […] Negyedóra múlva valóban megjelent a törékeny, karcsú, átható tekintetű Bartók Béla, és XVIII. századi udvariassággal üdvözölte a társaságot. Hogy megindokolja, miért csodálja Lisztet, a zongorához ült. […] Bartók elmondta, hogyan fedezte fel az igazi Liszt Ferencet, aki új utakat tört a zenében. Áhítatos csendben hallgattuk a Vándoréveket és a Költői és vallásos harmóniákat. Bartók visszafojtott szenvedéllyel játszotta Lisztet, ez hangsúlyozta a komponista Liszt modernségét: szerinte a Faust-szimfónia és a Haláltánc sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zene későbbi fejlődésére, mint akár Wagner és Richard Strauss, akik zseniálisak ugyan, ellenben befejezett, zárt világot képviselnek, Liszt munkássága viszont út a jövőbe. Vajon meggyőzte-e Thomas Mannt? Annyi bizonyos, hogy az író kijelentette Hatvanynak: Bartók személyisége mély benyomást tett rá.”

Nagy kár, hogy valamelyik Thomas Mann–Bartók-találkozásról nem készült fotó. Így nézzük meg egy másik est fennmaradt fotóját, ahol úgy tűnik, az illusztris vendégek Hatvany könyvtárszobájában gyűltek össze fényképezésre.

Induljunk Bartók Béla nyomába!

 

Ifjú titánok Szegeden: Balázs Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán

A kétes hírű gyulai szálloda, ahol Bartók Béla is megszállt

Az ifjú Bartók Balatonberényben

Egy különleges Bartók-hangverseny és annak 60 évvel későbbi repríze

Egy évvel később Hatvany emigrált és 1940-ben eladta várbéli otthonát. Február 29-én írta Földessy Gyulának: „Bécsi kapu tér eladva, vagyonváltságra elmegy az ára. Nem akarok több lakást. Hotelszobák lakója leszek.”

A palotából egy Duna-parti bérház tűz- és bombabiztos pincéjébe vitette fél életen át gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű ritkaságokat tartalmazó könyvtárát. Az épület előtt lőszerekkel megrakott német teherautó várakozott a háború alatt. Ez találatot kapott, a rakpart jókora szakaszon leomlott, a Duna vize betört a pincébe, és ronggyá ázott tizenötezer könyv.

A Bécsi kapu téri ház történetéről az Urbface oldalán számos további érdekességet is olvashatunk és a mellékelt egy híján ötven képen végigkövethetjük állapotát, még a homlokzati domborműveket is megszemlélhetjük közelről.

2011-ben, Hatvany Lajos halálának 50. évfordulójára a Budavári Önkormányzat felújította az épületet. Ekkor az előtte levő járdaszakaszba süllyesztve, rézből megmunkálva elhelyezték azoknak az íróknak, művészeknek, költőknek az aláírását, akik rendszeres vendégei voltak az irodalomtörténész-mecénásnak. A szignókról a kapu mellett elhelyezett réztábla tájékoztatja az arra sétálókat.

Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Dercsényi Balázs: Budapesti műemlékek Bp. Corvina, 1991
Turjányi Papp Melinda: A budavári lakónegyed. Bp. Műszaki Kiadó, 1988
Erki Edit: “… áll Buda még!” A magyar irodalom várbeli századai. Bp. Jövendő, 1997
Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla műhelyében. Bp. Szépirodalmi, 1981
Hatvany Lajosné [emlékezése] = Így láttuk Bartókot. Bp. Püski, 1995
Schweitzer Pál: Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. = Irodalomtörténeti Közlemények 1980/4
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig. Bp. Magvető, 1990

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X