Papageno Radio
Címlap Egy budavári palotában találkozott Bartók Béla és Thomas Mann

Egy budavári palotában találkozott Bartók Béla és Thomas Mann

Budapest I., Bécsi kapu tér 7.

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A budai Bécsi kapu tér egyik legszebb háza ma a 7. számot viseli. Középkori maradványokra 1741-ben épült. Kora klasszicista alakját 1807 körül kapta. Emeleti homlokzatát ókori költők és filozófusok arcképei, valamint a zene, a költészet és az egyes tudományágak allegóriái díszítik. A domborműveket 1807-ben, a ház átalakításakor készíttette akkori tulajdonosa, Grigely József, volt piarista filozófiatanár.

Mint a házon levő emléktábla is tanúsítja, itt élt Hatvany Lajos író, irodalomtörténész.

Hatvany 1932-ben vette meg a házat és mindössze 1938-ig, második emigrációja kezdetéig lakott benne. A Nyugat folyóirat egyik alapítójának otthonában számtalan kezdő és sikeres író, költő élvezhette a művelt és önzetlen kritikus barátságát és anyagi támogatását. Több alkalommal vendége volt Thomas Mann is.

Itt került sor Bartók Béla és Mann nevezetes találkozására 1936 júniusában – Hatvany Lajosné emlékezése szerint június 6-án, más források szerint 8-án.

A részletekről sajnos számos téves információ, leírás látott napvilágot, így elég nagy a zavar. A ház úrnője szerint Bartókon kívül csak Reinitz Béla volt ott. Van olyan beszámoló is, Péterfi István zenekritikusé, hogy ő maga és felesége, Basilides Mária is jelen volt, aki Bartók zongorakíséretével énekelt. Ezt Hatvanyné kategorikusan cáfolta – igaz, több évtizeddel később. Viszont Thomas Mann megemlíti az énekesnő nevét aznapi naplóbejegyzésében… A pro és kontra tények, érvek és vélemények között ez a tanulmány igyekezett rendet tenni.

Bartók és Thomas Mann személyesen még 1921-ben ismerkedtek meg, Lukács József bankár (Lukács György filozófus apja) házában.

Hatvany Lajos otthonában sem csak egyszer találkoztak: egy másik alkalomról, amelyre 1937. januárjában került sor, Fejtő Ferenc számolt be, aki akkoriban a Szép Szó folyóirat szerkesztője volt. Akkor Thomas Mann a Szép Szó meghívására jött Budapestre, hogy felolvasóestet tartson. Mint az irodalomtörténetből közismert, József Attila erre az alkalomra írta híres versét. Fejtő, aki nyilván a meghívó folyóirat munkatársaként volt jelen, később Budapesttől Párizsig című önéletrajzi esszéregényében így örökítette meg az estét:

„Másnap Hatvany Lajoshoz voltunk hivatalosak, vacsorát adott hírneves barátja tiszteletére. Thomas Mann szerette volna viszontlátni Bartók Bélát. […] Szeretném kifaggatni Liszt Ferencről. […] Negyedóra múlva valóban megjelent a törékeny, karcsú, átható tekintetű Bartók Béla, és XVIII. századi udvariassággal üdvözölte a társaságot. Hogy megindokolja, miért csodálja Lisztet, a zongorához ült. […] Bartók elmondta, hogyan fedezte fel az igazi Liszt Ferencet, aki új utakat tört a zenében. Áhítatos csendben hallgattuk a Vándoréveket és a Költői és vallásos harmóniákat. Bartók visszafojtott szenvedéllyel játszotta Lisztet, ez hangsúlyozta a komponista Liszt modernségét: szerinte a Faust-szimfónia és a Haláltánc sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zene későbbi fejlődésére, mint akár Wagner és Richard Strauss, akik zseniálisak ugyan, ellenben befejezett, zárt világot képviselnek, Liszt munkássága viszont út a jövőbe. Vajon meggyőzte-e Thomas Mannt? Annyi bizonyos, hogy az író kijelentette Hatvanynak: Bartók személyisége mély benyomást tett rá.”

Nagy kár, hogy valamelyik Thomas Mann–Bartók-találkozásról nem készült fotó. Így nézzük meg egy másik est fennmaradt fotóját, ahol úgy tűnik, az illusztris vendégek Hatvany könyvtárszobájában gyűltek össze fényképezésre.

Induljunk Bartók Béla nyomába!


 

Ifjú titánok Szegeden: Balázs Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán

A kétes hírű gyulai szálloda, ahol Bartók Béla is megszállt

Az ifjú Bartók Balatonberényben

Egy különleges Bartók-hangverseny és annak 60 évvel későbbi repríze

Egy évvel később Hatvany emigrált és 1940-ben eladta várbéli otthonát. Február 29-én írta Földessy Gyulának: „Bécsi kapu tér eladva, vagyonváltságra elmegy az ára. Nem akarok több lakást. Hotelszobák lakója leszek.”

A palotából egy Duna-parti bérház tűz- és bombabiztos pincéjébe vitette fél életen át gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű ritkaságokat tartalmazó könyvtárát. Az épület előtt lőszerekkel megrakott német teherautó várakozott a háború alatt. Ez találatot kapott, a rakpart jókora szakaszon leomlott, a Duna vize betört a pincébe, és ronggyá ázott tizenötezer könyv.

A Bécsi kapu téri ház történetéről az Urbface oldalán számos további érdekességet is olvashatunk és a mellékelt egy híján ötven képen végigkövethetjük állapotát, még a homlokzati domborműveket is megszemlélhetjük közelről.

2011-ben, Hatvany Lajos halálának 50. évfordulójára a Budavári Önkormányzat felújította az épületet. Ekkor az előtte levő járdaszakaszba süllyesztve, rézből megmunkálva elhelyezték azoknak az íróknak, művészeknek, költőknek az aláírását, akik rendszeres vendégei voltak az irodalomtörténész-mecénásnak. A szignókról a kapu mellett elhelyezett réztábla tájékoztatja az arra sétálókat.

Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Dercsényi Balázs: Budapesti műemlékek Bp. Corvina, 1991
Turjányi Papp Melinda: A budavári lakónegyed. Bp. Műszaki Kiadó, 1988
Erki Edit: “… áll Buda még!” A magyar irodalom várbeli századai. Bp. Jövendő, 1997
Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla műhelyében. Bp. Szépirodalmi, 1981
Hatvany Lajosné [emlékezése] = Így láttuk Bartókot. Bp. Püski, 1995
Schweitzer Pál: Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. = Irodalomtörténeti Közlemények 1980/4
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig. Bp. Magvető, 1990

Promóció

Stream és színház

X
X