Szokolay Sándor 1973 nyarán fejezte be a Sámson opera hangszerelését. Szokolayné Maya feljegyzéséből kiderül, hogy férje az operaírástól tökéletesen kimerült állapotában került sor életük első svájci nyaralására. Az Egyházak Világtanácsának locarnói üdülőjében tölthettek el három hetet 1973 augusztusában. Az evangélikus egyház így honorálta a Lutheránia Énekkar számára grátisz komponált zeneműveket. A zavartalan kikapcsolódás érdekében, ezúttal nem kerülhetett üres kottapapír az utazócsomagba, noha a házaspár ezen egyezségét hosszas viták előzték meg.
A Lago Maggiore, az üdülő fantasztikus panorámája eszményi pihenést ígért a zeneszerzőnek…nagyjából egy hétig. Ezt követően úgy érezte, hogy teljesen kipihente magát és bár leplezetten, de tagadhatatlanul unatkozott. Az étkezések után „véletlenül” zsebre tette a papírszalvétát, és az erkélyen elmerülten írogatott. Pár napig tartott a titkolózás a szalvétákkal, mígnem elárulta, hogy megvonalazva az üdülői levélpapírt kottázni kezdett. A vendégek fokozódó érdeklődéssel figyelték a tevékenységet. Nem sokan láttak addig aktívan dolgozó komponistát.
Kiderült, hogy egy négyszólamú kórusmű készül saját, szakrális szövegre.
A közönség lelkesen várta, hogy hallhassák a szemük láttára születendő opust. Kottaolvasók is akadtak a társaságban, akik szívesen megtanulták a művet, hogy egy „világpremier” részesei legyenek. A szopránt egy belgrádi pópa felesége énekelte, az altot egy szicíliai valdens tanítónő, a basszust a lengyel ortodox püspök, a tenor szólamot pedig jobb híján, a zeneszerző felesége vállalta. A házibemutató olyan jól sikerült, hogy a következő vasárnap a templomi istentiszteleten is előadták a művet a szerző vezényletével.
Pár éven belül a Locarnói motetta az egyik legnépszerűbb Szokolay-kórusmű lett.
A Bach korálok tömörségével nyitó kompozíció második felében váratlan hangulati váltás vezet – a zeneszerző homo ludensi lényének dominanciája jegyében – a dicsőítő végkicsengéshez. Az a capella vegyeskari változatot, később orgonával, majd zenekari kísérettel is kiegészítette az alkotó. Igazi sikerdarab íródott szalvétákra és levélpapírra.
A felvételen Szabó Soma vezényletével a Cantemus Vegyeskar nagyszerű előadásában szólal meg az Örvendjetek az Úrnak! című Locarnói motetta.
