A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása augusztus 29-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Eszterhai Katalinnal, Gábeli Tamással és Németh Hajnal Aurórával.
Eszterhai Katalin újságíróként és televíziós szerkesztőként vált ismertté, mielőtt férjével, Lajtai György operatőrrel együtt 1987-ben először Olaszországba, majd két évvel később Kanadába emigráltak volna. A tengerentúlon sikeres filmes karriert futottak be, Eszterhai Katalin elismert dokumentumfilm-producerré vált, Lajtai Györgyöt pedig több alkalommal jelölték Emmy-díjra operatőri munkájáért. A szerzőnő első könyve, a 2016-ban megjelent Akaratunk gyógyereje egy visszafordíthatatlannak tűnő szembetegségből való felépülés magával ragadó történetét meséli el. 2017-ben jelent meg életrajzi regénye, a Majdnem Esterházy – Porból a csillagokig, amit 2018-ban követett személyes hangvételű kötete Légy az élet csodálója címmel, tavaly pedig a Szeretném még elmondani, amelyben a szeretet csodájáról, annak gyógyító erejéről mesél az olvasónak. A héten pedig megjelent legújabb könyve, a Csillag lettél – levelek anyámnak, amely negyvenkét, édesanyjához írt levelet tartalmaz, amelyet a szerző sosem küldött el, hiszen már nem volt kinek és hová küldenie. Egyfajta emlékkönyv ez, színek, ízek, hangok és mozdulatok emlékkönyve, amely arra vállalkozik, hogy kisimítsa az anya és lánya lelkén támadt gyűrődéseket, ráncokat, hogy az életen innen és azon túl is megbékélést és kiengesztelődést találjanak. A Csillag lettél arra tanít, hogy sosem késő egymáshoz fordulni, és elmondani azt, amit még el kell mondani. Sosincs túl késő a szeretethez.
Eszterhai Katalinnal arról is beszélgetünk, hogy az eddig megjelent könyveiben mindig feltűnik édesanyja, kettejük viszonya, de mintha minden egyes könyvvel egyre mélyebbre, egyre beljebb engedné az olvasót is ebbe a kapcsolatba.
A BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált 2004 őszén hívta életre néhány fiatal filmes, s a siker a vártnál is nagyobb volt: három évvel később, már nemzetközi színtéren is jegyezték a programsorozatot. A BuSho egyébként egy szójáték: Budapest Short, azaz budapesti rövidfilm, egyúttal utal egy dél-magyarországi népszokásra, a télűző busójárásra. Az elmúlt 15–16 évben az alapítók azt a célt tűzték ki, hogy a közép-kelet-európai audiovizuális szektort és szakembereket bemutassák. Fikciós, animációs és kísérleti kategóriák jelentik a fő csapásirányt, az itt megjelenő filmek jelentős része elkerülhet nemzetközi zsűri elé. A versenyprogram mellett panoráma vetítések, fesztiválok, filmes iskolák bemutatói, workshopok is színesítik a programot. Az idei BuSho szeptember 1. és 6. között zajlik majd. Az előzsűri voksai alapján 23 országból 66 rövidfilm került a versenybe, melyből 5 kísérleti, 15 animációs és 46 fikciós alkotás. A legtöbb filmet beküldők között a németek és a franciák sorakoznak, de egy-egy alkotással más nemzetek is képviseltetik magukat. Az animációs versenyfilmek között kiemelkedő számban szerepelnek ezúttal a csehek, de ebben a kategóriában is nagy volt a verseny, ezért a nemzetközi és a magyar panoráma programra is érdemes lesz odafigyelni.
Gábeli Tamással, a BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál igazgatójával beszélgetünk többek között arról is, miért más a BuSho, mint a többi filmes fesztivál, és hogyan is indult 16 évvel ezelőtt?
Az Aurora FolkGlamour egyedi ruhákat és ékszereket jelent, és elsősorban azoknak készül, akik szeretik a különleges, kézzel készített darabokat. Mindegyik a magyar népművészetből inspirálódott, vagy felhasználja az autentikus magyar viseleteket, kiegészítőiket, amiket néha a mai kor technológiáival is kever a tervező, Németh Hajnal Auróra, aki fontos küldetésének tartja, hogy az Aurora FolkGlamour projektekkel megmentse a magyar népművészet egy-egy darabját, miközben hozzáteszi saját kézjegyét is. Németh Hajnal Aurora folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a régi technikákat, az autentikus népi hímzésvilágot, gazdag népi kultúránkat átformálja a mai világ számára is érthető, hordható, befogadható alakba. „Fontosnak tartom ápolni a gyökereinket, nem szeretném, ha a meséink, történeteink, viseleteink, dalaink vagy szimbólumaink elfelejtődnének. De ki fogja ezeket megőrizni? Hiszek abban, hogy ha népviseletet hordunk – hacsak egy mellényt, egy lázsiást akár újratervezve, akár autentikus verzióban –, már tettünk azért, hogy szimbólumaink jelentéstartalma ne merüljön feledésbe.”
Németh Hajnal Auróra számos különleges bemutatót tartott az elmúlt években a barokk esküvőtől színházi előadásokig. Most az Ivancsics Ilona és színtársai Kék madár bemutatóján láthatjuk munkáit. Kétrészes interjúnkban a tervezőt arról is kérdezzük, mi a legnagyobb öröm számára az alkotói folyamatban, illetve eközben segíti-e zenével, akár magyar népdalokkal, népzenét is játszó formációk felvételeivel?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. augusztus 30-án, vasárnap este 7 órától kerül sor.
Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.