Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Akinek a film életforma – Mészáros Mártát köszöntjük

Akinek a film életforma – Mészáros Mártát köszöntjük

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Mészáros Márta, Kossuth- és Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró-rendező 1931. szeptember 19-én született Budapesten.

- hirdetés -

A nemzetközileg is elismert rendezőnő 1935-1946 között a Szovjetunióban élt. Moszkvában az Össz-szövetségi Állami Filmfőiskolán szerzett filmrendező diplomát. 1956 és 1958 között a bukaresti Alexandru Sagia Stúdióban készített dokumentumfilmeket. 1958-ban feleségül ment Jancsó Miklóshoz, majd hazatérve egy évtizeden keresztül népszerű tudományos oktató – és dokumentumfilmek rendezője.

Korai munkái közül az 1961-es Szívdobogás egy kisfiú műtétének történetét meséli el. 1968-ban forgatta első játékfilmjét Eltávozott nap címmel, az állami gondozásban felnőtt, a maga sorsát határozottan irányító fiatal nő szerepét az Kovács Kati énekesre bízta.

A hetvenes években számtalan díjat nyert, és a legismertebb magyar rendezők egyike lett, az 1975-ös Örökbefogadásért például a Berlini Filmfesztivál történetében első női rendezőként kapta meg az Aranymedve díjat. Az emberi kapcsolatokat újszerűen ábrázoló alkotása volt a Kilenc hónap, majd az Ők ketten is, utóbbi az egyetlen film, amelyben együtt szerepelt Marina Vlady francia színésznő és férje, a legendás orosz színész-énekes Vlagyimir Viszockij.

1982-ben született az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek, majd a Napló szerelmeimnek, a Napló apámnak, anyámnak és a Kisvilma – Az utolsó napló. A filmek a rendezőről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követik nyomon gyermekként, kamaszként és fiatal nőként, az utolsó rész a trilógia előzményeiről szól. A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, a bemutatáshoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni.

Mészáros Márta számos filmjeiben (Holdudvar, Szép lányok, ne sírjatok) a nők döntéshelyzeteit és magatartásformáit vizsgálta, tabukat döntögető témáit, szemléletmódját itthon olykor kedvezőtlenül fogadták, míg külföldön feminista mozgalmak hivatkoztak rá. Az asszonyi életproblémák ábrázolásához később az 1993-as Magzattal tért vissza. Ebben Kováts Adél játszotta a főszerepet, a filmet jelölték a berlini Aranymedvére.

Több filmjében választotta központi szereplőnek a múlt egy-egy nagy formátumú alakját: feldolgozta Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír-apáca (A hetedik szoba), majd az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke, Nagy Imre életét (A temetetlen halott), két éve a szociáldemokrata politikus Kéthly Annáról forgatott filmet (Utolsó jelentés Annáról). 2001-ben táncfilmet készített Bartók A csodálatos mandarinjából.

Ide kapcsolódik:
Új dokumentumfilm mutatja be a filmtörténet női rendezőit

Mészáros Márta munkásságát több díjjal ismerték el. 1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész lett, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat kitüntetést. A 2017-ben készült Aurora Borealis című filmjéért a legjobb rendezőnek járó díjat vehette át Los Angelesben.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X