• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így készül: Lót – Szodomában kövérebb a fű
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
CAFe Budapest Színház Könyv Címlap

A kincseket és titkos helyeket rejtő Józsefváros – Beszélgetés Kiss Eszterrel

Szerző: Papp Tímea2020. október 9.
Facebook Twitter E-mail
Kiss Eszter - fotó: Nánási Pál

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál alatt az irodalom és a városi séták kedvelői Kiss Eszter vezetésével járhatják be a Józsefvárost. A színművésszel a sétaszínházi program mellett más irodalmi kalandozásairól is beszélgettünk.

– Irodalmi fókuszú városi sétát először fogsz vezetni, de a Kalandoor nevű honlapról kiderül, hogy az ilyen típusú ismeretterjesztés, az irodalmi kalandozás egyáltalán nem áll távol tőled.

– Öt évig éltem Chicagóban, és az ottani magyarok kértek föl először arra, hogy készítsek tematikus irodalmi esteket. Jórészt 1956-ban kivándoroltakról van szó, akik a gyerekeikkel otthon magyarul beszéltek, így a második, sőt esetenként még a harmadik generáció is beszéli a nyelvet. Az olvasással, de még inkább az írással azonban gondok vannak, ezért mindig megkapták a szövegeket nyomtatva is.

Amikor 2010-ben hazajöttem, szűkebb hazámban, Pátyon folytattam az irodalmi esteket. A sorozat tíz éve, havi rendszerességgel zajlik az ottani közösségi házban, egy egykori kastélyban. Beszélgetünk versekről, arról, hogy hogyan olvasunk verseket, hogyan érdemes megtalálni a versekhez vezető utat. Többször visszakaptam már egy-egy ilyen alkalom után, hogy „így, ahogy te olvasod, most már értem, miről szól”, és volt olyan évad, amikor gimnazisták jöttek diktafonnal, hogy felvegyék ezeket a beszélgetéseket, és ebből készültek az érettségire. Egyáltalán

nem arról van szó, hogy lexikonszerűen vagy tudományosan közelítjük meg a témákat,

mivel szenvedélyem az irodalom, színészként pedig foglalkoztam már annyit versekkel és más szövegekkel, hogy könnyebben adok útmutatót, vagy találok egy olyan új, szokatlan szemszöget, ami indíttatást ad arra, hogy tovább, önállóan is foglalkozzon a közönség az adott témával vagy szerzővel. Ezek a találkozások, különösen akkor, ha vendégeink is vannak, írók, költők vagy irodalomtörténészek, egyszeriek és megismételhetetlenek. A szalonhangulat egy felvételen visszaadhatatlan, ráadásul az sem ritka, hogy két-három órás egy ilyen alkalom.

A tavaszi karantén alatt kezdtem el komolyabban azon gondolkodni, ehhez a tartalomhoz mi az a forma, ami a képernyőn is megél, és ekkor keresett meg a pátyi és a biatorbágyi művelődési ház is, hogy készítsünk ilyen videókat. Ezek komoly sikerrel és nagy nézettséggel mentek, és valójában ekkor született meg a Kalandoor. A név a Nyiss utat az irodalmi kalandoknak! mottó sűrítve, és az amerikai indíttatásra is utal. Ez tulajdonképpen egy előfizetéses videotár, háromhetente frissül 25-30 perces, kuriózumnak számító témákat feldolgozó filmekkel.

Ide kapcsolódik:
Magyar Copperfield címmel jelenik meg Bereményi Géza új regénye

– Te szoktál turistáskodni Budapesten?

– A lányom élete első négy évét Chicagóban töltötte, és amikor hazajöttünk, teljesen új és ismeretlen volt neki Budapest – különösen a házak tornyai tetszettek neki –, és rajta keresztül én is rácsodálkoztam a városra. Később gyakran csináltuk azt, hogy elmentem érte az iskolába, és volt két szabad óránk közösen, egymásra, míg az esti előadásom kezdődött. Ilyenkor különböző tematikus túrákat tettünk, felfedeztük például a cukrászdákat a Gerbeaud-tól a Hauerig, közben pedig meséltem neki a kávéházi életről, azokról a művészekről, akik ott törzsvendégek voltak. Most már 13 éves, de az érdeklődése változatlan. Nagyon szeretjük nézni például a házak homlokzatát, a négyes-hatos villamoson ülve folyamatosan fölfelé bámulunk.

– Innen nézve evidensnek tűnik a felkérés, hogy vezess irodalmi sétát egy, a Teleki tértől a Rákóczi térig tartó útvonalon, de mennyi kötődésed van a Józsefvároshoz?

– Bevallom, nem sok, de ettől még izgalmasabb a feladat.

Ámulatba ejtő az a sokféleség, amit ezeken az utcákon különböző napszakokban tapasztalok – mert elkezdtem járni a környéket,

és nemcsak azért, hogy a séta megfelelő megállóit, a kiszögelléseket, lépcsőket vagy kapualjakat megtaláljam, hanem azért, hogy megtapasztaljam az atmoszférát. Szerelem és halál a Józsefvárosban a séta címe, elképesztő dramaturgiai ívvel, hiszen ebbe beletartoznak a Szent Rita-templom apácái, Jézus menyasszonyai – akiknek az óvodájába Bereményi Géza járt – és a Rákóczi tér örömlányai, a holokauszt áldozatai meg az ’56-os Köztársaság téri események.

Bementem a Mátyás tér a második legrégebbi udvarára – a legrégebbit épp most bontották le, hogy egy üvegcsodát építsenek a helyére –, és a nád kikandikált a vályog alól. Az egy paticsfal volt. Csodálatos! Hol lehet ilyet látni bárhol Európában egy főváros belvárosában? Kincseket, titkos helyeket rejtenek ezek a házak, freskókat, műtermeket, kerteket, zsinagógákat. A Teleki téri például Budapest egyetlen máig működő, eredetileg is haszid, szefárd rítusú imaháza, Jancsó Miklós itt forgatta a Kövek üzenete című filmjét, de Oprah Winfrey vallásokról szóló dokumentumfilmjében is feltűnt. Most azt próbálgatom, hogy a séta két órájába mi fér bele. Karinthy Frigyes, Bereményi, Térey János, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Zelk Zoltán írásaiból fogok felolvasni. Az irodalomhoz értek, és a szövegeket meg tudom úgy húzni, szerkeszteni, hogy a hangulatuk átjöjjön. De az utcán, ahol körülöttünk zajlik az élet, ezek másképp hatnak, ezért bele kell tennem valami személyes többletet. Ezért most én magam is kutatok.

1917. Kávémérés a Teleky téren. Előtte Kertész André édesanyja és munkatársai. André Kertész képe. – forrás: Pinterest

Bereményit hozzákapcsoljuk a Teleki térhez, de tudtad, hogy az a ház, ahol akkor élt, a kilences számú, ma már nem áll? Vagy hogy André Kertész édesanyjáé, Kertész Lipótné született Hoffmann Ernesztináé volt a Teleki tér leghíresebb kávémérése a hatos számú házban? Maga André Kertész készített is egy fotót az épületről, amikor később visszatért. Aztán ott a Légszesz és a Gázláng utca, ami az ipartörténet egy fontos fejezetét idézi meg. A Salétrom utcában pedig áll egy református templom, ami egykor kocsigyár volt, és az épület alakja ma is felismerhető.

Elképesztő azt látni, tapasztalni, hogy eltelt száz év egy Krúdy-szöveg keletkezése óta, de a hely szelleme megmaradt, őrzik a falak, a járdák.

És szeretném fölhívni azokra a házakra is a figyelmet, amikhez különösebb művelődéstörténeti emlék nem fűződik, de még dacolva állnak az újonnan épülő iroda- és egyéb épületek között.

– A séta és az ismeretterjesztés adott. Mi ebben a színház?

– A rögzített elemeken, az útvonalon és az adott szövegeken túl az improvizáció. És a felkészülés, annak a módszere, amit a közönség nem lát. Utánaolvasok, magamban elraktározom az adatokat, és ebből az ismeretanyagból végül csak egyetlen apróságot mondok el a résztvevőknek. De miért épp azt az információt választom átszűrve a magam egyéniségén? Mert az passzol a pillanathoz. Egy szerep is ugyanígy épül fel: nagyon sokat dolgozunk, rengeteg dolgot kipróbálunk, a végeredmény pedig ennek az esszenciája, ami megindítja a nézői fantáziát. Remélem, hogy ez a séta is ugyanilyen, színházi-irodalmi időutazásra hív.

séta emlékhelyek józsefváros irodalmi emlékhelyek cafe budapest 2020 városi séta kiss eszter
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésDragomán György: Két kimerevített perc
Következő bejegyzés Futópálya, bokszring és snookerasztal is lehet színpad

Ajánlott Bejegyzések

Mozart Planet

Juliane Banse: „Schubert meghatározó része kell legyen minden énekes életének”

2023. január 27.5 perc olvasás
Intermezzo

Elhunyt Georges Banu színháztudós

2023. január 27.1 perc olvasás
Mentorok - forrás: Déryné Program
Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

2023. január 27.11 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Balog József - fotó: Csendes Krisztina Promóció

Lemezbemutató koncertet ad Balog József a Zeneakadémián

Olli Mustonen - fotó: Outi-TÂrmñlñ Promóció

A szívbetegséggel élő gyermekekért koncertezik a PFZ 

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.