Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Erkel Ferenc budavári otthona

Erkel Ferenc budavári otthona

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Budán, a Várnegyedben, a patinás Úri utcában sétálva megnézhetjük a házat, ahol az 1850-es években Erkel Ferenc élt. A műemléki besorolást kapott épületet középkori ház földszintjének felhasználásával a 18. században építették. Építéstörténetéről, régi lakóiról itt többet olvashatunk.

- hirdetés -

Erkel 1839-ben nősült meg. Felesége, Ádler Adél muzsikus családból származott: dédapja Istvánffy Benedek győri regens chori, apja Ádler György, a Mátyás-templom karnagya. Adél maga is képzett muzsikus volt, kitűnően zongorázott.

Házasságkötésük után Budán laktak, ennek pontos helyét (helyeit) egyelőre nem ismerjük. Ide, az Úri utcai házba valószínűleg 1851-ben költöztek, az udvari szárny második emeletére. Lakásuk ablakai a Vérmezőre néztek, amely az Erkel gyerekek kedvelt játszótere volt.

Ismerjék meg a Várnegyed zenetörténeti emlékeit!

 

A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből az derül ki, milyen zenetörténeti kincseket rejt a Budavári Palota, itt pedig megismerhetik a Bécsi kapu tér egyik legszebb házát, ahol Bartók Béla és Thomas Mann találkozott. Bármelyik irányban hagyják el a várat, zenei emlékeket találnak, hiszen a környéken található Durkó Zsolt utolsó otthona és Kroó György egykori otthona is, de errefelé élt Augusz Antal, Liszt Ferenc egyik leghívebb barátja is.

A házaspár tizenegy gyermekéből az utolsó négy (Ilona, Oszkár, Ferenc és István) ebben a házban született. Ferenc keresztapja Liszt Ferenc volt, a legkisebb fiút pedig Lonovics József, Csanád vármegye főispánja és felesége, Hollósy Kornélia operaénekesnő tartotta keresztvíz alá. Az akkori magas gyermekhalandóság Erkelék családjában is megmutatkozott: három gyermeküket újszülöttként, illetve egy- és hatévesen elvesztették, Ilka lányuk pedig tizenhat éves korában halt meg.

Ebben a házban gyerekeskedtek Erkel később muzsikussá vált idősebb fiai is.

Az elsőszülött Erkel Gyula (1842-1909) 1869-től két és fél évtizedig a Nemzeti Színház, illetve az Operaház karmestere volt. 1891-ben Újpesten zenekonzervatóriumot alapított. Számos népszínműhöz írt zenét s apja munkatársa, a “családi műhely” tagja volt.

Erkel Elek (1843-1893) a magyar operett egyik megteremtője, a népszínmű népzenéhez közelebb álló változatának reprezentánsa lett. Haláláig az 1875-ben megnyílt Népszínház első karmestereként működött.

Erkel László (1844-1896) zongoraművész és karnagy Gyulán, majd Pozsonyban élt. Néhány évig a gyermek Bartók Béla zongoratanára volt.

Erkel Sándor (1846-1900) az egyik legkiválóbb magyar karmester lett. Működését ő is a Nemzeti Színházban kezdte, s az operatagozat igazgatójaként ő vitte át a színház operatársulatát az újonnan épült Operaházba. Számos, az alaprepertoár részévé vált opera magyarországi bemutatója fűződött nevéhez. Haláláig elnök-karnagya volt – szintén apja örökében – a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának. De hangsúlyozzuk ki: saját tehetsége révén került ezekbe a pozíciókba, nem apja fiaként; viszont nagyon sokan támadták őt is és apját is emiatt… Békéscsabán hunyt el, halála helyszínét egyszer régen már meglátogattuk; az alábbi posztban kicsit többet olvashatunk életének (és felesége életének) tragikumáról.

Ide kapcsolódik:
A ház, ahol az Operaház egykori fő-zeneigazgatója élt

Térjünk vissza az Úri utcai házba!

Az itt töltött időszak alatt a negyvenes éveiben járó Erkel Ferenc továbbra is a Nemzeti Színház első karmestereként dolgozott. Ekkoriban komponálta a színházában 1861-ben bemutatott Bánk bánt, bár valószínűleg nagy megterhelést jelentő színházi munkája mellett intenzívebb alkotásra inkább a nyári szünetekben, Gyulán tudott sort keríteni.

Emlékezések szerint Erkel a pesti oldalon lévő Nemzeti Színházból előadások után általában ugyanazzal az egyfogatú bérkocsival járt haza és minden alkalommal cukrot adott a lónak. Az állat annyira megszerette őt, hogy ha napközben véletlenül meglátta a városban, odakocogott hozzá és kérte a cukoradagját…

A család 1860 körül költözhetett el innét, ekkor ugyanis az Erkel házaspár különvált. Ádler Adél férje rokonainál, Gyulán talált új otthonra.

Ide kapcsolódik:
Orvosi rendelő és Jókai búvóhelye - a gyulai Erkel-ház

Erkel a következő években a pesti oldalon, munkahelyéhez közel, a Múzeum körúton, egy rokonai tulajdonában levő bérházban lakott, de még utána is többször költözködött; egy időben lakott a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épületben, ahol szolgálati lakása éppen Liszt lakása fölött volt.

Az Úri utcai házon Erkel születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott a Budavári Önkormányzat, alkotója Kampfl József.

Források:

Szabó Sándor: Mesélő házak. Erkel Ferenc budavári lakása. = Budapest 1967. 8.
D. Nagy András: Epizódok az Erkel család életéből. = A nemzeti romantika világából. Szerk. Bónis Ferenc. Bp. Püski, 2005 /Magyar zenetörténeti tanulmányok/
Szálka Vilmosné Sztankovits Valéria: Erkel Ferenc az ember és a pedagógus. Klny. a Nevelés 1943. 9-10. számából

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X