Ha igaz a ház által kiadott jelentés, akkor október 6-án este világszerte 280.000 követője volt az interneten a Christie’s aukciósháznak a New York-i Rockefeller Centerben élőben, de jelenlévő ügyfelek nélkül megtartott, online közvetített nagy őszi árverésének, amelyen a helyi stúdióból az érdeklődőkkel telefonon kapcsolatot tartó munkatársak mellett ugyanígy Londonból és Hongkongból is élőben be lehetett kapcsolódni a licitekbe. Mivel korábban a kínálatból több tételre is felhívtuk a figyelmet itt a Senki többet? blogban, lássuk most az eredményeket is.
Az első darab, amelyet (szeptember 4-én) bemutattunk, Paul Cézanne egy akvarellje volt: az előzetesen 25 millió dollár körüli összegre értékelt csendéletért végül 28.650.000 dollárt fizetett ki a vevője, amivel ez lett legdrágább a művész papírlapú munkái közül.
A következő „ajánlatunk” (szeptember 6-án) egy Jackson Pollock-festmény volt: a Red Composition (Vörös kompozíció) című vászon a festő egyik első csorgatásos technikával készült alkotása; az előzetesen 12–18 millió dollárra becsült képet a licitek végén 12 millió dolláron ütötték le, ami azt jelenti, hogy új tulajdonosa a jutalékokkal együtt pontosan 13 millió dollárért viheti haza.
A következő két festmény, amelyekről (szeptember 10-én) egy közös cikkben írtunk, egy 4–6 millió dollárra tartott Jean-Michel Basquiat-portré és egy 3,5–5,5 millió dollárra becsült absztrakt Joan Mitchell-vászon volt: előbbiért kedden este 4.590.000 dollárt, utóbbiért 4.110.000 dollár adtak a licitek nyertesei.
És végül legutoljára (szeptember 26-én) a cég által a kínálat három leginkább „nagyágyújának” tartott tételét mutattuk be: Willem de Kooning, Mark Rothko és Cy Twombly egy-egy alkotását. És az eredmények pontosan vissza is tükrözték az ott jelzett várakozásokat: de Kooning Woman (Green) (Nő – Zöld) című festménye 23.260.000 dollárt, Rothko Untitledje (Cím nélküli vászna) 31.275.000 dollárt, Cy Twombly vegyes technikájú „firkálmánya” pedig 38.685.000 dollár ért meg a gyűjtőknek.
Végezetül viszont lássunk még két olyan tételt, amelyekről előzetesen ugyan nem beszéltünk, ám elért eredményeik miatt mindenképpen érdemesek az említésre.
Tamara de Łempicka (róla többször is írtunk már korábbi munkáinak árverései kapcsán) 1930-ban festett Les deux amies (Két barátnő) című kettős aktja kedden este 6–8 milliós becsértékéhez képest végül 9.405.000 dollárt hozott, amivel ez lett a művész árverésen harmadik legdrágábban elkelt munkája (és ahhoz képest, hogy mostani eladója 1988-ban Christie’s árverésén „mindössze” 559.743 dollárért vásárolta meg, befektetésnek sem mondható rossznak).
A másik, pillanatok alatt „sztárrá” lett tétel pedig egy művészeti aukciókon igazán szokatlan ajánlat volt:
a tizenkét méter hosszú, négy méter magas, 188 megkövesedett csontból álló teljes Tyrannosaurus Rex-csontvázat Dél-Dakotában ásták ki, sokéves munkával állították össze, és most 6–8 millió dollárt vártak érte.
Ehhez képest a maradványokért olyan heves licitharc bontakozott ki, hogy az árverés vezetője végül csak 27,5 milliónál tudta leütni a tételt, vagyis a boldog vevő végül nem kevesebb mint 31.847.500 dollárt (9,739 milliárd forint) adott a nem akármilyen,
67 millió éves „műtárgyért”.
Ezzel pedig ez a mostani dínó-példány igencsak túlszárnyalta eddig aukciós csúcstartó „kollégáját”: legutóbb ugyanis 1997 októberében egy hasonló (igaz, állítólag nem ennyire teljes) T-Rex-maradványért a chicagói Field Museum of Natural Historynak még „csak” 8,4 millió dollárt kellett fizessen egy árverésen.
A mostani vevővel telefonon kapcsolatot tartó munkatárs viszont az árverés után a sajtó érdeklődésére még annyit sem volt hajlandó elárulni, hogy ezúttal is egy intézménnyel, vagy esetleg egy magánszeméllyel tartotta-e a kapcsolatot, vagyis azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez a kolosszus is majd egy múzeumban, vagy netán valakinek a nappalijában fogja-e majd ijesztgetni a látogatókat.