Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A MÁV Szimfonikusok 30 évét dolgozza fel Fenyő Gábor új Hangversenykalauza

A MÁV Szimfonikusok 30 évét dolgozza fel Fenyő Gábor új Hangversenykalauza

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A napokban jelenik meg a zenei könyvpiacon egy valódi hiánypótló kötet, Fenyő Gábor Hangversenykalauza, mely a klasszikuszene kedvelőinek „kötelező olvasmány”. A közérthető és szórakoztató módon, de megalapozott szakmaisággal megírt két kötetes mű a MÁV Szimfonikusok 1990 és 2020 közötti hangversenyein előadott, nagyzenekari darabok ismertetését tartalmazza, összesen 159 zeneszerző 642 művét. A könyvben többek között, a közel ötven Mozart műismertetés mellett, Haydn 32, Beethoven 30, Csajkovszkij 23, Brahms és Bartók 19-19 művéről is olvasható ismertetés.

- hirdetés -

Fenyő Gábor ütőhangszeres művészt, a MÁV Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatóját, a zenekart működtető alapítvány kuratóriumi elnökét, a Szentendrei Kamarazenekar alapító karnagyát, a Müpa komolyzenei ismeretterjesztő programjainak szerkesztő-műsorvezetőjét a szakmában mindenki elismeri. A szélesebb közönség – akik ütőhangszeresként, karmesterként vagy műsorvezetőként találkoztak vele – is méltányolja szakmai felkészültségét; közvetlen, de sosem bizalmaskodó stílusát, a klasszikus zenei értékközvetítés terén végzett, szerteágazó tevékenységét.

Ezúttal három évtized munkáját összegezte a Hangversenykalauz 1990–2020 című kétkötetes antológiában, ami egyrészt zenetörténeti adatok és ismeretek olvasmányosan megfogalmazott, gazdag tárháza, másrészt hűséges, árnyalt képet rajzol a MÁV Szimfonikusok rendszerváltás utáni tevékenységéről.

Néhány percre szeretném türelmüket kérni, mielőtt a zene felcsendül. Tudom, hogy Önök zenét hallgatni jöttek, nem zenetörténeti előadást. Azt is tudom, Önökkel együtt, amit Debussy olyan szépen fogalmazott meg: „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér”. De azt is tudom, tapasztalatból, hogy bár nagyon jó érzés, de nem elég, ha csak szabadon engedjük gondolatainkat, és hagyjuk lelkünket ringatózni a zene tengerének hullámain. Az igazi zeneművek a szerzők hatalmas erejű szellemi tevékenységének eredményképpen jöttek létre, és akkor jutnak el igazán hozzánk, hallgatókhoz, ha a befogadásukba mi is befektetünk valamennyi szellemi energiát. Egyszerűbben szólva, én magam is ezerszer tapasztaltam, hogy mennyivel jobban megmarad a lelkemben egy-egy zenemű hallgatásának élménye, ha valamiféle verbális információ kapcsolódik hozzá. Mesélhetnék arról, hogyan jellemezte kisgyermekkoromban édesanyám egy-egy mondattal a rádióban hallott zenéket, mesélhetnék emlékeimről a híres zene-ismertetők, mint például Lukin László, nagyszerű előadásairól, de nem teszem. Amit itt átnyújtok Önöknek, nem kötelező olvasmány, és csupán egyetlen célja van: a nagyon megszűrt, gondosan válogatott ismeretek segítségével fokozni, megerősíteni Önökben a zenehallgatás örömét.” (részlet az előszóból)

A könyv története az első szabad választások évében, 1990-ben indul, amikor a MÁV Szimfonikus Zenekar a korábbitól gyökeresen eltérő kulturális és gazdasági környezetben találta magát. „Minden megváltozott körülöttünk, csak a zene nem” – emlékszik vissza Fenyő Gábor. Fenyő és a zenekar élére frissen kinevezett, menedzser-szemléletű ügyvezető igazgató, Kovács Géza – a Nemzeti Filharmonikusok későbbi főigazgatója – azt találta ki, hogy minden egyes koncerten a hallgatók kezébe adnak egy műsorfüzetet az aznapi programról és a közreműködő szólistákról, karmesterről. Ez azt a célt is szolgálta, hogy a publikum a hangverseny előtt és a szünetben kényelmesen el tudja olvasni a repertoárra és az előadókra vonatkozó alapismereteket.

Az első koncertet, amihez Fenyő Gábor műismertetéseket írt, 1990. november 2-án rendezték a Zeneakadémián. Fenyő soha nem akart Breuer János, Kroó György, Várnai Péter és más nagyszerű muzikológusok babérjaira törni. Ezért – az olykor nehezen érthető zenetudományi értekezések, esztétizáló fejtegetések helyett – mindig a felcsendülő zene szépségét, a muzsikálás örömét igyekezett szavakba önteni; kiegészítve a befogadáshoz szükséges alapvető információkkal. A korábbi magyar nyelvű hangversenykalauzokat (Pándi Marianne és Tóth Dénes munkáit) sem követte: ezeknél lényegesen több szubjektív megjegyzést, saját érzést és gondolatot „engedett meg” magának.

Az Erdélyi Miklós dirigálta Liszt-Csajkovszkij est óta éppen harminc esztendő telt el, és a MÁV Szimfonikus Zenekar idén ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját. Az elmúlt években két kiváló hegedűművészből lett dirigens, Takács-Nagy Gábor és Csaba Péter művészi koncepciója nyomán, Lendvai György igazgató mértéktartásának, ügyszeretetének köszönhetően ismét a fellendülés jelei mutatkoznak, amit a zenekar jelenleg amerikai művészeti vezető, Daniel Boico segítségével igyekszik fenntartani, kibontakoztatni.

Fenyő Gábor munkája a magyar nyelvű zenei ismeretterjesztés terén példa nélkül álló, hatalmas vállalkozás, amit egyértelmű sikerrel teljesített. A két kötet grafikai és nyomdai kivitelezése is impozáns. (Retkes Attila)

Az idei, járvány sújtotta jubileumi évhez szervesen kapcsolódik Fenyő Gábor kétkötetes hangversenykalauza, amely az ifjúsági koncertek és a nemrégiben indított kamarazenei sorozatok kivételével a MÁV Szimfonikus Zenekar utóbbi három évtizedének teljes repertoárját felöleli.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X