Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A nagyváradi Beethoven-kultusz emlékei

A nagyváradi Beethoven-kultusz emlékei

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Ahogy közeledünk az idei Beethoven-év végéhez (születésének 250. évfordulója van idén), akarva-akaratlan megpróbáljuk felmérni, mi az, amit megtettünk e rendkívüli zeneszerző emlékének ápolásáért és mi az, amit még megtehettünk volna, hogy ez az emlékév még maradandóbb élményekkel éljen tovább azokban a zenekedvelőkben, akik a szép számmal rendezett hangversenyeket szorgalmas kitartással látogatták. Természetesen mindezen tervekre a Covid világjárvány oly mértékben csapta rá az ajtót, hogy a vakolat is a „Sors” szimfónia első négy hangján cseng azóta is a füleinkben.

A XIX. század óta – Beethoven halálát követően – szerte a világon egymást érték műveinek előadásai, és nem volt ritka az egész estét betöltő, kuriózumnak számító emlékhangversenyek megrendezése sem. E koncertekből az évtizedek alatt Nagyvárad is kivette a részét: szimfonikus hangversenyeket, kamarazene-esteket, és önálló zongorahangversenyeket egyaránt tartottak városunkban. 

Váradon hagyománya van a Beethoven-kultusz ápolásának, amelyet több jelentős adat is tanúsít. Most csak azoknak a műveknek egy részéről fogok említést tenni (a több száz koncertből), amelyek helyi zenei viszonylatban nagy hatással bírtak, úgymond, sarokköveknek számítanak.

- hirdetés -

1868. február 29-én mutatták be Négykezes zongoraszonátáját (op. 6) Székács József és Basch Stefánia előadásában. A következő év október 9-én Reményi Ede világhírű hegedűművész előadásában hallgatta a nagyváradi közönség az F-dúr románcot. 1870. február 21-én Shophie Menter német zongoraművésznő, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványa is hangversenyt tartott városunkban. Műsorában volt egy Beethoven-zongoraszonáta is. A Hellmesberger Vonósnégyes 1873. január 23-án az op. 74-es Esz-dúrt, a Lórenczi Vonósnégyes pedig 1875. április 24-én az op. 95-ös vonósnégyest mutatta be. E két európai rangú együttes Beethoven műveinek terjesztésének mindig nagy jelentőséget tulajdonított.

1877. egyik legkiemelkedőbb éve a nagyváradi zenei életnek. Liszt Ferenc másik tanítványa, Martha Remmert neves zongoraművésznő két hangversennyel szerepelt városunkban: február 2-án és 18-án. Mindkét alkalommal műsorába iktatott egy-egy Beethoven-alkotást, február 2-án az Athén romjait, 18-án pedig a cisz-moll (Holdfény) szonátát adta elő. Március 15-én Pablo Sarasate világhírű spanyol hegedűművész és Anton Door osztrák zongoraművész – Czerny kiváló növendéke – tartották közös hangversenyüket. Műsorukból magasan kiemelkedett a Kreutzer-szonáta.

A Nagyvárad című napilap 1877. április 27-én a kiváló nagy lengyel hegedűművészről így ír: „Mi Wieniawskitól Beethoven hegedűkoncertjét zenekari kísérettel szeretnénk hallani, hogy a mestert egész ragyogásában és jelentőségében méltányolhassuk”. E rövid idézetből is kitűnik, hogy a közönséget a zongorakísérettel előadott mű nem elégítette ki. Meg kell azonban azt is említeni, hogy a kíséret pontatlan is lehetett, mert Altschul Rudolf zongoraművész az utolsó pillanatban vállalta el a közreműködést a megbetegedett Deutsch Willy zongoraművész helyett.

Zenekari hangversenyek már a XVIII. és XIX. században is voltak városunkban, de filharmonikus elnevezéssel az első 1888. január 5-én volt. Ezen a hangversenyen még nem szerepelt Beethoven-alkotás. A másodikon azonban már igen: február 25-én került bemutatásra a Hetedik (A-dúr) szimfónia, a következő év november 16-án pedig az I. Leonóra-nyitány. 1890. december 13-án a Prometheus-nyitányt, 1891. január 5-én az Ötödik (Sors) szimfóniát Smerhovszky József vezényelte. Új karmestert kap a filharmónia Bachó István személyében, aki ugyancsak gazdagította a helyi bemutatók számát. Így az ő nevéhez fűződik a Fidelio-nyitány 1893. december 16-i, és a Hatodik (Pastorale) szimfónia 1895. március 23-i előadása. Új fejezetet jelent a filharmonikusok életében Vomácska József karmesteri munkája. Sokáig dolgozott a zenekarral és több művet mutatott be. 1905. április 2-án bemutatóként az István király-nyitányt és az op. 112-es Kantátát vezényelte.

1927-ben emlékezett meg a zenei világ Beethoven halálának 100. évfordulójáról. E jelentős évfordulón Fidelio című operájával ismerkedett meg közönségünk a Kolozsvári Román Opera művészeinek előadásában. Horváth Károly nevéhez fűződik a Coriolan-nyitány és a Kontratáncok megszólaltatása. Erich Bergel, a következő művekkel ismertette meg első előadásában a helyi zenekedvelőket: Kilencedik szimfónia, az Aradi Filharmonikusok kórusának közreműködésével; Házavatás és II. Leonóra-nyitány, valamint a Karfantázia. Acél Ervin, a Nagyváradi Filharmónia egykori karmestere két nyitány megszólaltatásával gazdagította a Beethoven-bemutatókat röviddel ideérkezése után: Névnapi-nyitány és Athén romjai. 

Ezután a helyi Filharmónia tagjai, karmesterei, meghívott szólistái minden évben jelentős mértékben hozzátettek a Beethoven-kultusz életben tartásához.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X