Papageno Radio
Címlap Cziffra, Ferencsik, Kocsis, Perényi – Hanglemez-kísérőfüzetekből készült kötet

Cziffra, Ferencsik, Kocsis, Perényi – Hanglemez-kísérőfüzetekből készült kötet

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Gramofon kiadó minden évben a klasszikus zene kevéssé ismert, ám felfedeznivaló titkaiba vezeti be az olvasókat.

Karel Burian nemcsak a zenetörténet egyik legjelentősebb cseh tenorja volt, de a 20. század elején ő volt a legnagyobb hatású, Magyarországon rendszeresen működő világsztár énekes, a hőstenor szerepkör itthoni megalapozója. Az idén megjelent könyvek egyike az ő kalandos életébe és magyarországi kapcsolataiba, míg a másik a hanglemez-kísérőfüzetek tartalmi világába enged betekintést.

A zenetörténet egyik legismertebb cseh tenorjának életútja egy operahőshöz méltón sokszínű és kalandos volt. Karel Buriant – vagy ahogy Magyarországon ismertebb: Burián Károlyt – ráadásul egészen egyedi viszony fűzte Magyarországhoz: egy évig a Magyar Királyi Operaház tagja volt, majd később vendégénekesként rendszeresen fellépett nálunk, 1913 után még a magyar állampolgárságot is felvette.

Karel Burian és Magyarország

Szabó Ferenc János Karel Burian és Magyarország című könyve, – hiánypótló jelleggel – ezt a sokrétű kapcsolatot tárja fel. Buriant az életrajzírók Wagner-szerepei – főleg Trisztán-alakítása – és évekig tartó New York-i tevékenysége mellett mindenekelőtt Richard Strauss Salome című operájának drezdai ősbemutatójáról (1905) tesznek említést, melyen Heródes szerepét alakította nagy sikerrel.

Elismertsége és népszerűsége hangfajában Enrico Carusóéhoz volt mérhető. Maga Caruso mondta Burianról legnagyobb sikerei idején, hogy míg ő maga a zeneirodalom tenorszerepeinek csak egy részét birtokolja, Burian minden tenorszerepet el tud énekelni. Gustav Mahler, Arturo Toscanini és Karl Böhm csodálattal tekintett rá, lábai előtt hevert Drezda, London, New York és Budapest operai közönsége.

Bukletbuk – Hanglemezfelvételek zenetörténeti kontextusban

Ez a játékos kifejezés hanglemez-kísérőfüzetekből összeállított kötetre utal, amely összesen 36 zenei ismeretterjesztő írást foglal magában. Olyan ragyogó előadóművészek és zenekarok élete, pályája elevenedik meg a kötet lapjain, mint Bartók Béla, Cziffra György, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Tátrai Vonósnégyes, de megismerhetjük Fischer Annie zongoraművész és Dévény Anna gyógytornász barátságának krónikáját és az is kiderül, hogy a 18. század végén még férfiak is lehettek ünnepelt hárfavirtuózok.

Ide kapcsolódik:
64 személyes történet került egy kötetbe a Magyar Rádió aranykoráról  

Az írások közérthető nyelvezete a klasszikus zenét szerető szélesebb közönség számára is közel hozza az európai zenetörténet remekműveit és ritkaságait, a stúdiófelvételek varázslatos, sokszor rejtélyes atmoszféráját. Retkes Attila, a Bukletbuk – Hanglemezfelvételek zenetörténeti kontextusban című kötet szerzője a Gramofon című zenei folyóirat főszerkesztője az elmúlt negyedszázadban több mint nyolcvan hanglemez-kísérőfüzet szövegét írta meg a Hungaroton kiadó számára.

Az ezekből válogató kötetet az a szándék hívta életre, hogy ezek az értékes miniatűrök ne vesszenek a feledés homályába. „E hanglemezek többsége már nem kapható a kereskedelemben, az interneten fellelhető, letölthető zenei anyagokhoz pedig nem társul magyarázó szöveg, pedig sok értékes információt oszt meg egy-egy booklet a lemezen elhangzó zeneművekkel, előadókkal kapcsolatosan.

A kis írások mindegyike nagy gonddal megírt, igényes alkotás, melyek létrejöttét alapos zenetörténeti kutatások előzték meg. Retkes Attila booklet-szövegei a zenetudományi írások éremművészeteként rövidségük ellenére is képesek teljes zenetörténeti kontextusba helyezni a komponistákat és műveiket: korok, stílusok, emberi sorsok, művészi pályák elevenednek meg általuk” – emeli ki a kötet kapcsán Kovács Ilona zenetörténész, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense.

Promóció

X
X