Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A magyar nemzeti opera „bölcsője” – A gyulai Erkel-ház története

A magyar nemzeti opera „bölcsője” – A gyulai Erkel-ház története

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Gyula központjából mintegy negyedórás sétával érhetjük el hazánk egyik legjelentősebb zenei, és egyúttal nemzeti emlékhelyét, Erkel Ferenc szülőházát.

- hirdetés -

Ez a terület, benne a ma Apor Vilmos nevét viselő tér egykor Németgyula központja volt. Gyula ugyanis két fő részből állt, s ezen a részen az 1720-as évektől betelepített németek éltek. Érdemes megjegyezni, hogy közigazgatásilag Németgyula csak 1857-ben egyesült Magyargyulával.

Erkel Ferenc szülőháza voltaképpen a németgyulai elemi iskola, amellyel egybeépítették a mindenkori kántortanító szolgálati lakását. L alakú, földszintes, klasszicista épület, 1795-ben készült. A térre néző szárny volt az iskola, a jobb oldali, a mai Dürer utcára néző három ablakos szárny pedig a lakás. Itt, a Dürer utca felőli sarokszobában született 1810. november 7-én Erkel Ferenc.

Az Erkel család 1806-ban került Pozsonyból Gyulára a zeneszerző apai nagyapja, az akkoriban körülbelül ötven éves id. Erkel József (1757-1830) révén. Gyula kegyura akkor Wenckheim Ferenc gróf volt. Családjának Pozsonyban is volt háza, onnan ismerték id. Erkelt, aki ott zenetanárként és templomi orgonistaként működött. A Wenckheimek művelt, zeneszerető emberek voltak, s gyulai kastélyuk zenei életének emelésére szerződtették idősebb Erkelt, aki hivatali címét tekintve a kastély gondnoka lett, feladata azonban elsősorban a zenetanítás és a kamaramuzsikálás volt.

Amikor a család áttelepült Gyulára, ifj. Erkel József (1787-1855), a zeneszerző édesapja húszéves nőtlen fiatalember volt. Ő lett a németgyulai tanító és mellette ellátta a magyargyulai templom karnagyi teendőit is. Így kapta meg a németgyulai iskolához tartozó szolgálati lakást. Két év múlva, 1808-ban megnősült: Ruttkay Klára Teréziát, egy gyulai gazdatiszt lányát vette feleségül. A házaspárnak tíz gyermeke született (közülük heten érték meg a felnőtt kort), másodikként Erkel Ferenc. Az elsőszülött kislány hároméves korában meghalt, így Ferenc lett szülei legidősebb gyermeke. Az ő keresztapja is, mint testvéreié, gróf Wenckheim Ferenc volt, aki így is kimutatta a család iránti megbecsülését. Egyébként korábban a fiatal gróf és ifj. Erkel József még esküvőjüket is egy napon tartották… Ifj. Erkel József és családja több mint harminc évig ebben a házban élt.

Testvéreivel itt nőtt fel a zeneszerző, szeretetteljes és muzikális légkörben.

Ebben az épületben járta ki az elemi iskola első két osztályát is. Az elsőben tanítója Czingulszky Simon lengyel emigráns – egyúttal kitűnő muzsikus – volt, a második osztályban pedig saját édesapja. Ezután a magyargyulai főelemi iskolában tanult tovább. Körülbelül tíz-tizenegy éves korában szülei először Nagyváradra, majd Pozsonyba küldték tanulni, ettől kezdve csak a vakációkat töltötte otthon. Végleg 1827 végén vagy 1828 elején hagyta el a szülői házat, amikor elfoglalta első állását Kolozsváron, mint a gróf Csáky család zenemestere. Édesapja több, mint három évtizedig látta el a németgyulai tanítói teendőket, majd 1841-től haláláig a Wenckheim-uradalom számtartójaként dolgozott. A tanítói lakást az állásváltoztatással hagyta el a család, s a kastély épületében egy szolgálati lakásba költözött. A szülőkkel ekkor már csak két gyermek lakott.

Erkel Ferenc ebben az időben Pesten a Nemzeti Színház karmestere és első operáját sikerrel bemutatott szerző volt, de nyaranta rendszeresen lejárt Gyulára. Kapcsolatait mindvégig, szülei halála után is megőrizte szülővárosával és ott élő testvéreivel.

Ide kapcsolódik:
Orvosi rendelő és Jókai búvóhelye - a gyulai Erkel-ház

Közülük az 1813-ban született Erkel József lépett zenei pályára, bár a többiek is muzikálisak voltak. József operaénekes, tenorista lett. 1840. augusztus 8-án az ő jutalomjátékaként került színre a Nemzeti Színházban fivére első operája, a Bátori Mária. A családi hagyomány szerint később Hamburgban énekelt, onnét 1854-ben tért haza Gyulára, s itt is hunyt el.

Erkel Ferenc szülőházát már néhány héttel a zeneszerző halála után, 1893. július 5-én megjelölték emléktáblával, melyet 1910-ben, születésének centenáriumán a homlokzaton most is látható díszesebbre cseréltek.

Mint említettem, az épület Magyarország egyik legfontosabb zenei emlékhelye, mely múzeumként is látogatható.

Benne a korábbi tantermek helyén először 1960-ban rendeztek kiállítást, majd 1970-ben nyitották meg híres szülöttük emlékmúzeumaként. 1985-ben kibővítették, berendezték az eredeti tanítói lakás helyiségeit is, köztük a sarokszobát, amelyben Erkel született. Legutóbb 2011-ben újították fel a teljes épületet s egyúttal a műemlékvédelmi szempontokat messzemenően figyelembe véve modernizálták az állandó kiállítást is. A mai elrendezésben remekül érvényre jut az épület eredeti funkciója: az egykori osztályteremben egy 19. századi tantermet alakítottak ki, a tanítói lakás helyiségeiben pedig az Erkel család korabeli otthonát bemutató hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr segít korhű hangulatot kelteni.

Ide kapcsolódik:
Különleges kézirat került a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba

Látható itt az Erkel család hagyatékából származó harmónium, pianínó, asztali óra, képek és Erkel zongorája. A család relikviái között ott van Erkel Ferenc ezüst karmesteri pálcája, pipája, tintatartója, papírvágó kése, a Báthori Mária bemutatására kapott bronz kancsója, jubileumi serlege, felesége kendője és esernyője. Láthatók Erkel életéről és munkásságáról szóló korabeli dokumentumok, köztük a Bánk bán librettójának kézirata, Erkel egy fizetési nyugtája, Liszt Ferenc Erkelhez címzett levele. A múzeum bemutatja Erkel operáinak színpadi sorsát és Erkel muzsikus fiainak munkásságát. A gyűjtemény féltett kincse az Erkel ötven éves karnagyi jubileumára tizennégy karátos aranyból készült emlékkoszorú: súlya 525 gramm, a díszítő lant 39 briliánst tartalmaz, leveleire Erkel-művek címeit vésték.

A múzeum a szokásos nyitvatartással működik, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig látogatható. Napjainkban nyilván ott is korlátozások vannak vagy lesznek, érdemes a honlapról frissen tájékozódni.

Itt képgalériát találhatunk, ahol a blogger amatőr felvételei helyett vagy mellett sokkal jobb képeket is nézegethetünk. Azért sajátjaimat is megmutatom, mert szép emlékeim fűződnek hozzá: igazán nagy élmény volt abban a házban sétálgatni és szemlélni a gazdag, a közelmúltban a legkorszerűbb megoldások alkalmazásával modernizált kiállítást, ahol Erkel Ferenc a világra jött és felcseperedett…; ezen a linken pedig, melyet az előző oldalról is megnyithatunk, remek virtuális sétát tehetünk a szülőházban, kívül-belül.

Erkel a Nemzeti Színház nyári szüneteiben sok időt töltött Gyulán; a hagyomány szerint a kastélypark fái alatt a Bánk bán részletein is dolgozott.

Ennek jegyében hallgassuk meg a Tisza-parti jelenet eredeti változatának második részét a csodálatos Kolonits Klára előadásában:

Források:

Czeglédi Imre: Gyula: útikalauz. Gyula, 1996
Czeglédi Imre: Gyula: Erkel Ferenc Emlékház. Bp. Tájak, Korok, Múzeumok 238. 1987
Fabó Bertalan: Erkel Ferencz emlékkönyv. Bp. 1910
Nagy András, D. – Márai György: Az Erkel család krónikája. Gyula, 1992
Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1984
Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zenében: az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba, 1987
Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye. Gyula, 2007
Erkel-emlékház

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X