Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Képzőművészet és adventi készülődés népzenével az online térben – Papageno Klasszik

Képzőművészet és adventi készülődés népzenével az online térben – Papageno Klasszik

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása november 21-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú E. Csorba Csillával, Hemrik Lászlóval, Kovács Verával és Nagy Dórával.

- hirdetés -

A fotografálás mint női hivatás címmel E. Csorba Csilla művészettörténész előadását hallhatjuk online a Fotóhónap 2020 keretében november 26-án a Kassák Múzeumban. 2020-ból visszatekintve anakronizmusnak látszik, hogy egy olyan mesterséget vagy művészi pályát, mint amilyen a fényképezés, női vagy férfi hivatásnak tekintsünk. A 19. század végén bekövetkező társadalmi változások, a lányok, asszonyok családi életben betöltött szerepeiken túlterjedő ambíciói, vagy éppen az egzisztenciális problémák a nőket munkahely keresésére sarkallta, és közülük többeket a fényképészek műtermébe irányított. Míg egyesek óvták a nőket, hogy gépekkel, vegyszerekkel bánjanak, mások – egyebek között a feminista sajtóorgánumok − kifejezetten ajánlották számukra a műtermi fényképezést. A fotózás elméletének és gyakorlatának különböző szintű elsajátítása után sokfajta út állt a nők előtt: fogadókisasszony, retusőr, műtermet működtető hivatásos fotográfus, vagy a kísérletező, újfajta látásmódot feltételező alkotói pozíció. Az előadás Besnyő Éva életművéhez méltó nőfotográfusok útkereséseit (Máté Olga, Révai Ilka, Landau Erzsi, Rogi André, Kárász Judit, Kálmán Kata, Ata Kandó) mutatja be példaként a 20. századi fotótörténetből.

E. Csorba Csillától azt is kérdezzük, a nők mint fotóművészek, fotósok megjelenése köthető-e konkrét eseményhez, szólnak-e az úttörő nőkről korabeli írások? A magyarok között az első női fotós, Werner Karolina 1858-ban nyitotta meg műtermét a Hatvani utcában, de ő maga milyen változást indított el? „Miért nincs egyetlen híres női művész?“ – ezt már 1971-ben kérdezte egy cikkében az Art News hasábjain 1971-ben Linda Nochlin amerikai művészettörténész, és a kérdés azóta is feszítő maradt, de lehet-e rá választ adni?

Átadták a Ludwig Múzeum által alapított ARTtransfer díjakat. A díjjal a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum olyan szervezetek és egyének, kurátorok, muzeológusok, múzeumpedagógusok, pedagógusok, művészek, művészettörténészek, tevékenységét ismeri el, akik a saját területükön az elmúlt időszakban sokat tettek a kortárs művészet közvetítésért és népszerűsítéséért. Az idei pályázatra olyan vizuális művészetek területén tevékenykedő szervezetek vagy magánszemélyek pályázatát várták, akik civil közösségekkel, de akár iskolai közösségekkel való együttműködésben aktívan használják a kortárs művészet eszközrendszerét a közérzet és az életminőség javítására, és akik a járványhelyzet következtében előtérbe kerülő online eszközök használatával, vagy bármilyen kreatív módon hatékonyan tudták a közösségekkel való munkát folytatni és ezáltal tevékenységük lényegét megőrizni. A pályázat kapcsán olyan jó gyakorlatot várt a Ludwig Múzeum zsűrije, amely innovatív módon közelíti meg az online vagy egyéb alternatív terekbe szorult közösségi művészeti együttműködési projektek megvalósítását.

Az ARTtransfer kapcsán Hemrik Lászlótól, a Ludwig Múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának vezetőjétől azt is kérdezzük, ki nyerte idén az első helyezést, és mit ad munkájával a közösségnek; mi volt az újítás, amely a pályamunkákban idén megjelent; mire helyezték a hangsúlyt a pályázók, és volt-e olyan ötlet, amely szokatlansága ellenére is izgalmas volt?

A Szépművészeti Múzeum a millennium – a magyar államalapítás ezredik évfordulója – alkalmából épült, a ma és a jövő generációinak az európai kultúrához való örök érvényű kapcsolatának állítva maradandó emléket. A múzeum alapításának és gyűjteményének történetét bemutató, Maradandó emlékül című egyórás vezetés során bejárhatjuk az épület lélegzetelállító tereit, különös tekintettel a Román Csarnokra. Novemberben azonban egy másik online tárlatvezetés, a Dürer kora is várja az érdeklődőket, hiszen a sokszorosított grafika mesterének élete és a kortársakra gyakorolt hatása nagyon izgalmas egy órát ígér. A virtuális sétákat kvízek, játékok színesítik. A zoom platformon tartott online vezetés leginkább vetített prezentációra emlékeztet, hiszen nem a kiállítótérből jelentkeznek be a Szépművészeti Múzeum munkatársai, de a rendelkezésükre álló technológia segítségével az élő vezetések igazi közösségi élménnyé válnak.

Az online tárlatvezetések kapcsán Kovács Vera múzeumpedagógussal arról is beszélgetünk, milyen prioritások, tematika alapján alakítják ki az online tárlatvezetéseket; milyen technikai fejlesztésekre volt szüksége a Szépművészetinek ahhoz, hogy a séták így is elinduljanak; valójában miért fontos, hogy az online tér ilyen módon bővítse a kínálatot, és hogyan tudják ezt a jövőben használni?

A karácsonyi előkészületek négyhetes böjttel járó időszaka az advent, a zajos mulatságok helyett a csendes várakozás, reménykedés, befele fordulás napjai. A közösségi élet ilyenkor sem szünetel teljes mértékben, hiszen ebben az időszakban szerveződnek, készülnek fel a betlehemesek, a kántálók és egyéb karácsonyi játékok előadói. A Hagyományok Háza az adventi időszakra is lázasan készül, többek között rajzpályázattal, amely a téli házaló szokások megjelenítésére hívja pályázóit négy korcsoportban. A muzsika, a koncertek öröme sem maradhat el:  „Minden erővel fent kellene tartanunk az egységet, ami most, a járvánnyal szemben való ellenállást lélekben erősíti. A zene, a tánc, a művészetek évezredek óta azt a célt szolgálják, hogy a nehéz idők megterhelő eseményeit feloldják az emberekben. Ha a lélek erős, a test is jobban bírja. Ezen felül viszont tagadhatatlanul célunk az is, hogy a fellépő zenészeknek, akik egyik napról a másikra elvesztették az összes jövedelmi forrásukat, a magunk szerény eszközeivel segítsünk, hogy fizikailag is ki tudjanak tartani. Fontos, hogy a vészterhes időkben is össze tudjon fogni, össze tudjon tartani a közösség” – mondja Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója, s ennek bizonyítékaként népzenei koncertsorozatot láthatunk, hallhatunk advent négy vasárnapján 17 órától a Budai Vigadó Corvin téri teraszán, amelyet a Hagyományok Háza élőben is közvetít majd.

Az adventi készülődés kapcsán Nagy Dórát, a Hagyományok Háza szervezőjét kérdezzük.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. november 22-én, vasárnap este hét órától kerül sor.  Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.

 

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X