Mint ahogyan arról a sajtó egy része – köztük a Papageno.hu is – az első híradások nyomán beszámolt, november 14-én este nagy sikerrel tartotta meg második, háború utáni és kortárs művekből összeállított árverését a Virág Judit Galéria. Az online zajlott eseményen több kiemelkedő siker is született – az alábbiakban ezeknek igyekszünk a hírekben eddig megjelenteknél egy kicsit alaposabban mögé pillantani.
Mint azt minden beszámoló kiemeli, a kalapács alá vitt száztizennégy tétel közül (amelyek együttesen valamivel több mint 362 millió forintos összbevételt hoztak) a legmagasabb leütési árat, 44 millió forintot az idén augusztusban elhunyt, Franciaországban élt Reigl Judit egy nagyméretű, 1984-ben festett vászna érte el; ezzel az összeggel a Gomolygás, csavarás, oszlop, fém című alkotás a művész idehaza nyilvános árverésen elkelt harmadik legdrágább munkája lett, amelyet egy 65 és egy 60 millió forintos leütésű Reigl-munka előz csak meg.
A második legmagasabb leütést, 36 millió forintot Lakner László 1969-es Rózsák című, eredetileg huszonöt képből álló sorozatának négy darabját magába foglaló „részlete” érte el; ez a – jórészt Berlinben élő – művész második legmagasabb itthoni aukciós ára (a hazai csúcsa jelenleg 42 millió forint). A Lakner-munkák értékének utóbbi időben történő meredek emelkedését jól mutatja, hogy ugyanebből a sorozatból négy másik, ugyanígy egy „képpé” összerendezett darabot 2014 októberében ugyancsak a Virág Judit Galéria árverésén 4 millió forintos kikiáltás után még „csak” 5 millión ütöttek le. Laknernek egyébként még egy munkája, az 1977-es P. C. levéltöredéke 5. című is 10 millió forintos leütést ért el a mostani aukción; ugyanennek a sorozatnak egy másik darabja nemrégiben a művész ajándékaként bekerült a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményébe.
A harmadik legmagasabb összeg, amennyit vasárnap esete megadtak egy alkotásért, Keserü Ilona különleges technikával készült Cérnás című képének licitje végén született meg: az itt elért 28 millió forint ráadásul a művész új hazai árverési csúcsa (korábban 16 millió forint volt a legmagasabb leütés egy Keserü-képért). Ugyancsak tőle a Pannóterv II. című, 1978-ban festett alkotás szintén 10 millió forintot ért meg valakinek (meg persze az erre még rájövő jutalékok összegét).
Szintén új magyarországi árverési rekordot ért el Bak Imre, akinek az 1982-es Fekete-fehér II. című képéért 17 millió forinton koppant a kalapács (az eddig legmagasabb hazai aukciós ára 9 millió forint volt). Alig maradt el ettől Nádler István Gász II. című alkotása az érte megadott 16 milliós kalapács-árral, ami a művész második legmagasabb itthoni leütése (az első 35 millió forint). Emellett neki is lett egy 10 milliós leütése is az 1974-es Plasztikus átló című festményéért.
Ugyancsak 10 milliót adtak (meg persze majd még a jutalékok) Konkoly Gyula 1967-ben festett Második világháború című vásznáért, ami az ő eseténben is új árverési rekordot jelent, mint ahogyan az lett a Türk Péter ??! című festményéért megadott 6 millió, valamint a Konok Tamás Mérték II., illetve a Szűcs Attila Tájkép csónakossal című festményeiért magadott 5,5 millió forint is.
A festmények mellett pedig mindenképpen meg kell emlékezzünk a fotó-kínálat egyik darabjáról is, hiszen az 1946-ban született Szíjártó Kálmán 1977-es, tizennyolc darab felvételből álló, Átváltozások című sorozatáért az 1,5 millió forintos kikiáltás után megadott 3,4 millió forint nemcsak a szerzőnek hozott új hazai aukciós csúcsot, de ezzel az árral ő lett az idehaza legdrágábban elárverezett élő magyar fotóművész, ez a munkája pedig az ötödik legdrágább magyarországi árverésen elkelt fotómunka.