• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Kataliszt Színház Tánc Címlap

Tódult a közönség az első budapesti kánkánelőadásra

Szerző: Papageno2020. november 17.
Facebook Twitter E-mail
Henri de Toulouse-Lautrec festménye a párizsi Montemare-ról

Budán, a 19. század derekán a Várhegy lábánál, a tér bal oldalán ódon épület állt, amely a hagyomány szerint Mátyás király lovardája volt. Miután Molnár György (1830-1891) színész, színigazgató a mai Horváth kert területén lévő budai Arénában társulatával már nagy sikerrel szerepelt, másik játszóhelyet volt kénytelen keresni, s 1861-ben azt a régi épületet alakíttatta színházzá.

Az átalakításhoz szükséges pénzt közadakozásból teremtette elő, és számosan, a legelőkelőbb köröktől az egyszerű emberekig fizikai munkával is segítettek. Kényszerűségből a város is segített kipótolni az összeget. A nyitó előadást 1861. szeptember 14-én a még nem is teljesen befejezett épületben tartották.

Molnár György ezzel megteremtette az (akkor még nem egyesült) főváros második magyar nyelvű színházát, a Budai Népszínházat; a Nemzeti Színház a pesti oldalon akkor már több, mint húsz éve működött.

Színhelyünk, a Clark Ádám tér ma…

A Clark Ádám tér ma – fotó: static.bkv.hu

… és egykor:

A Clark Ádám tér egykor – forrás: egykor.hu

Az alábbi képen a Szöllősy nővérek láthatók: Róza és Piroska, abban a jelmezben, amelyben a megnyitó estéjén sikerszámukat, a Vas megyei csárdást táncolták:

A Szöllősy nővérek – forrás: kepkonyvtar.hu

Az átalakítás terveit Gerster Károly és Frey Lajos készítették. Az épület homlokzatán a következő felirat volt olvasható:

NÉPSZÍNHÁZ

HAZAFISÁG A NEMZETISÉGNEK

A „nemzetiség” kifejezés alatt a magyar nemzet fogalmát kell értenünk, így a felirat azt fejezte ki, hogy a színházat a hazaszeretet teremtette meg a nemzet számára. Ez nagy lépés volt Buda általános magyarosodásához.

Molnár György Párizsban tanulmányozta a francia látványos rendezések technikáját és azt bámulatos találékonysággal alkalmazta saját színházában. Népszínművek mellett sok operettet is műsorra tűzött, Offenbach és Suppé műveit.

Ide kapcsolódik:
Akit a csúcsra és a csődbe vitt az operett - Jacques Offenbach

Színháza korai történetének legnagyobb sikere  1863-ban Offenbach: Dunanan apója volt – ebben táncoltak ugyanis magyar színpadon először kánkánt. Hivatalos részről nagy szörnyűlködés volt a reakció, de nem tiltották be, a közönség pedig valósággal tódult. A következő évben a tánc inspirálására magyar zenés bohózat is született Cancan a törvényszék előtt címmel; zenéjét a színházi karmester, Jakobi Jakab (1827-1882) komponálta.

A korabeli sajtó szerint Molnár leglátványosabb előadása Az ördög pilulái volt. Ezt a francia darabot ma fantasynak mondanánk, mivel egymással nem összefüggő, rendkívüli látványosságokat felvonultató jelenetekből állt, melyekhez több zeneszerző műveiből kölcsönöztek zenéket. Érdemes megnézni a néhány év múlva ugyanott felújított előadás színlapját, melyről leolvashatjuk a jelenetek címét, s azt a grandiózus körítést, amellyel a fantáziadús Molnár György színpadra vitte. Bevetett minden technikai trükköt, amit csak Párizsban megtapasztalt.

A Budai Népszínház második korszakában ismét mûsorra került Offenbach-látványosság színlapja. A színház legsikeresebb darabja, összesen 180-szor játszották. – forrás: Az ördög pilulái színlapja – forrás: dka.oszk.hu

Ő maga is játszott benne, magát az ördögöt 🙂 Fennmaradt róla egy 1863-ban, műteremben készült fénykép, amely nagyon nagy valószínűséggel ebben a szerepében örökítette meg.

Molnár György 1863-ban, feltehetően Az ördög pilulái c. darabban – forrás: dka.oszk.hu

A közönség tódult, még a kényes ízlésű Deák Ferenc is elment megnézni… Az előadással a társulat Bécsben is vendégszerepelt.

A Budai Népszínház azért is fontos, mert Molnár György szárnyai alatt kitűnő színészgárda nevelkedett benne. Hogy csak a legnagyobb neveket említsük: játszott itt a fiatal Blaha Lujza (bár az nem igaz, ami sok helyen olvasható, miszerint életében először itt lépett volna színpadra), Jászai Mari és Kassai Vidor.

Ide kapcsolódik:
Szállodaként működik tovább a Nemzet Csalogányának egykori füredi nyaralója

Mivel a színház semmiféle támogatást nem kapott, a sikerek ellenére anyagi nehézségekkel küzdött. Egyéb problémák is voltak: a közönség és a hivatalok szemében egyaránt

komoly vetélytársának számított a pesti Nemzeti Színház, s a cenzúra is sokat akadékoskodott.

Molnárnak nehézséget okozott egységes színházi arculatot teremteni: bevételt elsősorban a külföldről importált látványos, zenés, könnyű darabok hoztak, ez viszont nem felelt meg a színházépület homlokzatán is deklarált törekvésnek, a nemzeti kultúra szolgálatának. A társulat próbálkozott magyar darabokkal is, történelmi drámákkal (gyér közönség előtt), sőt operettel: Molnár György itt vitte színre az első magyar operettnek számító darabot, A szerelmes kántort, Allaga Géza zenéjével.  Nehézségei miatt a színház 1864-ben be is szüntette előadásait, majd 1867-1870 között ismét működött. Érdekes művelődéstörténeti adalék, hogy 1867-es újraindulásakor, amelyet megkönnyített a kiegyezés által magával hozott kedvezőbb politikai légkör, festette a színpad előfüggönyét 45 forintért egy bizonyos Lieb nevű festőnövendék, azaz Munkácsy Mihály… De az anyagi nehézségek annyira rátelepedtek Molnárra, hogy színháza 1870 márciusában végleg bezárt, s épületét ősszel lebontották.

Ide kapcsolódik:
Legyen a Horváth kertben Budán... – Egy park és egy dal története

A történések pozitív hozadéka, hogy a lebontást elrendelő városi képviselőtestület a területén lévő két színházat – a Várszínházat és a mai Horváth kert helyén egykor állt krisztinavárosi Arénát – magyar színházzá nyilvánította és elhatározta, hogy német nyelven játszó színházra többet nem ad működési engedélyt. Másrészt

a Budai Népszínház mintegy előkészítette a talajt a pesti Népszínház létesítéséhez is, így fontos szerepet töltött be a hamarosan egyesülő főváros magyarosodásának folyamatában.

Szinte legendába illő, hogy 1870. szeptember 20-án az öreg falak nem engedtek a csákányütéseknek, így dinamittal kellett felrobbantani…

A Budai Népszínház főhomlokzata 1865 körül – forrás: egykor.hu

Források:

Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története. Magyar Színházi Intézet, 1979
Színházi kislexikon. Gondolat, 1969
Magyar színházművészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, 1984
Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, 1993
Alpár Ágnes: Botrány egy tánc miatt. = Népszabadság 2004. április 16.

színháztörténet budapest buda emlékhelyek színházi emlékhelyyek
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésIdén már nem lesz több Papageno magazin
Következő bejegyzés Pogány Judit a járvány végéig nem lép színpadra élő online előadásban

Ajánlott Bejegyzések

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba
Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

2023. február 1.4 perc olvasás
Isteni végjáték - forrás: Átrium/Pribék Nóra
Intermezzo

Londonban vendégszerepelt az Átrium Isteni végjátéka

2023. január 31.2 perc olvasás
Párterápia 150. - forrás: Orlai Produkció
Intermezzo

150. előadásához érkezett a Párterápia

2023. január 31.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.