Papageno Radio
Blogok Várfok30 A Legek legje – A Várfok Galéria 30 éves jubileumi kiállításáról

A Legek legje – A Várfok Galéria 30 éves jubileumi kiállításáról

A Várfok Galéria fennállásának 30 éves évfordulóját ünnepli A Legek című csoportos kiállítással. A legkisebb és a legnagyobb kép, a legtöbbet publikált, a legújabb alkotás, a legtöbb rétegű, a legtovább készült, a legvörösebb, a legértékesebb…egyszóval a Legek láthatóak a Várfok Galéria kivételes, több mint 1800 művet felvonultató raktárából válogatva.

Most A Legek legjébe adunk egy kis betekintést, néhány, a kiállításon szereplő képet részletesebben bemutatva.

LEGnagyobb Gilot mű; LEGutolsó elérhető lebegővászon

„… a művészetem nem a mindennapi valóságból való menekülési kísérlet; ez egy ének a félelem ellen. A lebegő festményeim, mint zászlók a csatában, csábítás a kétségbeesés elleni háborúra, az entrópia feletti győzelemre.” – Françoise Gilot

Françoise Gilot: Felszálló főnix, 1985, akril, vászon – lebegő festmény, 164×118 cm

Az elmúlt hetekben 99. születésnapját ünneplő Françoise Gilot életében az 1980-as évek egy grandiózus és alapjaiban új projekt színterét jelentették; a vastag olajfestéket vékony akril réteg, a festőállványt pedig a New York-i műterem padlója váltotta fel, így született meg a „floating paintings” vagy magyarul „lebegő festmények” sorozata. 

A „lebegő festmények” a japán kakemono (fali tekercskép) és a tibeti tanka (pamut vagy selyem rátétre készített tibeti buddhista festmény) ihlette nagyméretű, színes, keret nélküli képek, melyek egyaránt ötvözik a kalligráfia illetve a szimbolizmus jegyeit, miközben azok jelentése a néző számára nyitott marad.

Gilot lebegő festményeiről bővebben itt olvashatnak:

Ide kapcsolódik:
Françoise Gilot, a Várfok Galéria művésze nem csak Picasso múzsájaként ismert

Ezek az időben és térben lebegő alkotások meditatívak, elmélkedők; a cél a béke és nyugalom megteremtése. A képeket ugyanakkor tagadhatatlanul átjárja a szabadság szelleme is; a festményeket nem köti gúzsba egy fa- vagy fémkeret rideg valósága, a vászon hatalmas mérete teret ad, a színek vibrálnak, a szimbólumok eddig ismeretlen jelentések, kiaknázatlan gondolatok megszületésére késztetik a szemlélőt. Françoise Gilot a „lebegő festmények” megalkotásával művészi tevékenysége egy rendkívül jelentős korszakát teremtette meg. 

LEGvörösebb festmény; LEGemblematikusabb műve a „vörös korszaknak”

aatoth franyo 1978-ban Victor Vasarely segítségével jutott ki Párizsba, ahol az École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on szerzett diplomát. Kiállításaival, alkotásaival mára már a világ szinte minden részén találkozhatunk. Művészete nem illeszkedik pontosan művészettörténeti tendenciákhoz, habár legújabb képei az absztrakt expresszionisták dinamikus kifejezésmódjára, ready-made tárgyai neodada gesztusokra emlékeztetnek. Párizs és Budapest mellett aatoth franyónak közel egy évtizede Thaiföld a másik otthona, ahol a dzsungelben felépített műtermében alkot. Legújabb műveiből fokozatosan „kopik ki” az aatoth-i vörös szín és helyét a természet zöldje és kékje veszi át úgy, ahogy az emberi figurák dominanciáját felváltják a thai dzsungel pálmafái.

franyo aatoth: Szívügyek, 2003, olaj, vászon, 162×130 cm

A Legek kiállításon franyo híres vörös korszaknak egyik legemblematikusabb művét, a Szívügyeket mutatjuk be. A kép témája egyértelműen a szerelem. A jellegzetes expresszív gesztusokkal tarkított, vastag vörös háttérben egy óriási méretű, anatómiai szív látható. Körülötte a meghódítására igyekvő vadászok mint egyfajta cupidók nyilazzák rajongásuk tárgyát. A nyilakból és az alakok mozgásából érzékelhető a csata hevessége. A szív felé fordított pisztoly a szív sebezhetőségére és a szerelem veszélyeire figyelmeztet. De bármennyire legyenek hevesek az érzelmek vagy éber az ember, a kép alján már ott látható a szerelem elmúlását jelképező „idő vasfoga”.

LEGnagyobb Orr Máté festmény; LEGújabb Orr Máté festmény

Orr Máté a Várfok Galéria fiatal alkotójának műveit a groteszk és a harmonikus, a valódi és a szimbolikus, valamint a naturalisztikusan megfestett és a sematikus formák kontrasztja jellemzi. A sötét, homogén háttérben megfestett jelenetek egyaránt idézik a holland festészet aranykorát, Hieronymus Bosch hibrid alakjait, és a 20. századi francia szürrealizmust. 

Műveiről bővebben itt írtunk:

Ide kapcsolódik:
Rendkívüli művek, rendkívüli időkben – Irónia, hagyományok és friss szellem Orr Máté művészetében

Orr Máté: Tükröm, tükröm, 2020, olaj, akril, vászon, 120×170 cm

A Tükröm, tükröm című alkotása előképe Diego Velázquez egyetlen fennmaradt női aktja, a londoni National Galleryben található Vénusz tükörrel (Rokeby Vénusz) című festménye. A cím Hófehérke történetére utal, mely Vénusz alakjával összekapcsolódva egyértelműen a szépséget emeli a kép tárgyává. De vajon női vagy férfi szépségről beszélhetünk? Nehéz eldönteni ki is fekszik a képen, az alak androgün, egyszerre férfias és nőies volta egy másik művet is eszünkbe juttathat, az Alvó hermafrodita híres antik szobrát, mely Velázquez említett képét is inspirálhatta. Orr Máté a szépség klasszikus értelmezésével játszik, a művészettörténetben ebben a pózban rendszerint nőket ábrázoltak, de itt felbomlik a nemek közti határvonal és a festmény egyszerre hirdeti a férfi és a női test szépségét.

LEGnagyobb festmény; LEGkomplexebb Ujházi kép

Ujházi Péter monumentális Szőnyeg című alkotásán a távolba repíti nézőit, hiszen a képtér a földi jelenetektől egészen a kozmoszig tágul. Első pillantásra feltűnik a 12 részből álló festmény nyitottsága: a papírlapok szélei elvágják a figurákat, azt a benyomást keltve, hogy a mű bármerre, bármeddig folytatható, és a továbbgondolás csak rajtunk, a befogadókon múlik. Ezen a művön a legkézzelfoghatóbb Ujházi festményeinek sajátos, több nézetből alakított perspektívája és az ebből adódó komplex térbelisége. A festmény a középen található kerek motívumegyüttes köré központosul, amely szinte gravitációs erőként szervezi a kompozíciót. Különböző színsávokban megannyi színes történet, sokalakos jelenet bontakozik ki pálcikaemberekkel és állatokkal; egyszer egy szobabelsőben, rögtön mellette pedig már a bolygók között járunk.

Ujházi Péter: Szőnyeg, 2010, akril, papír, 210×400 cm

A festmény színekben és formákban gazdag világa a textilművészet fantasztikus ornamentikáját elénk varázsolva, nyüzsgő, hieroglifaszerű alakjaival régi korok művészetét megidézve egy téren és időn kívüli univerzum színes életébe nyújt bepillantást.

LEGtöbb vándorállat; LEGkarácsonyibb kép

Végezetül a Galéria legkarácsonyibb képét mutatjuk be, El Kazovszkij alkotását.

Bővebben Kazovszkijról:

Ide kapcsolódik:
Balerinák, hattyúk, torzók, szirének – El Kazovszkij bálványai

El Kazovszkij számára a karácsony, a karácsonyfaállítás rituáléja különösen fontos ünnepet jelentett, egyes visszaemlékezések szerint a téli időszakban egyszerre akár négy karácsonyfa is díszítette a művész otthonát. Hatalmas karácsonyfadísz-gyűjteménye volt, megőrzött minden gyerekkori, otthoni díszt. Utazásairól rendszeresen újabbnál újabb ünnepi dekorációkkal tért haza, illetve a világ számos pontján megforduló barátai is hoztak neki ajándékba különböző karácsonyfadíszeket.

El Kazovszkij: Kilenc farkas a karácsonyfán, 1992, olaj, farost, 80×60 cm

Ennek ellenére a Kilenc farkas a karácsonyfán című festmény mellett kevés olyan El Kazovszkij művet ismerünk, ahol a karácsonyfa megjelenik. Az alkotás középpontjába állított szokatlan szimbólum mellett feltűnnek azonban a művész úgynevezett „magánmitológiájának” jellegzetes, vissza-visszatérő motívumai is, például az előtér jobb felső sarkában látható elhúzott függöny, valamint a háttérben megbúvó épületrészlet. Mindezeken túl azonban a kazovszkiji sajátos mitológiájának legfontosabb, állandó szereplőjét, a vándorállatot kell megemlítenünk, amelyet itt megsokszorozva, a fenyőfa ágainak díszeiként láthatunk. Az ülő, füleit hegyező, El Kazovszkij jellegzetes vörösével megfestett figura a művész saját megfogalmazása szerint „az emberi szubjektumot, az aktív, lelkes létezőt” jeleníti meg, mely képről képre vándorol, kalandozik, ám otthonra sosem lel. 

A Legek – 30 éves a Várfok Galéria

 

A kiállítás 2020. december 1. és 2021. január 16. között tart nyitva, keddtől szombatig 11-18 óra között látogatható. (Várfok Galéria 1012 Budapest, Várfok u. 11.)

 

A járványügyi helyzetre való tekintettel a kiállítótérben kötelező a maszk viselése és belépéskor a kihelyezett kézfertőtlenítő használata. A Várfok Galériában egyszerre maximum 10 fő tartózkodhat.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!