Papageno Radio
Címlap Horváth Zsolt: „A PFZ az együttműködés, a minőség és a megújulás zenekara”

Horváth Zsolt: „A PFZ az együttműködés, a minőség és a megújulás zenekara”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A közel 210 éves Pannon Filharmonikusok, a tíz éves Kodály Központ rezidens zenekara, az ország egyik legfontosabb szimfonikus együttesévé nőtte ki magát. A tudatos építkezés mind a művészeti munkában mind a menedzsmentben tetten érhető és ez segít abban, hogy sikeresen kezeljék az olyan váratlan helyzeteket, mint amilyen a mostani is. Horváth Zsolt igazgatóval nemcsak az évfordulók és a covid19 került szóba, de beszélgettünk arról is, mi a titka egy sikeresen működő szimfonikus zenekarnak, hogyan tud az új időkhöz alkalmazkodni, úgy, hogy közben sajátos arculatát is megtartja.

– Alaposan felforgatott mindent a koronavírus-járvány, a kultúrát és a hangversenyéletet különösen. Milyen eszközöket vet be ilyenkor egy szimfonikus zenekar igazgatója, hogy újra irányba álljon a hajó?

– Tudom, hogy az interjúim nagy részében visszautalok a kezdetekre, de szinte minden helyzetre a valódi választ a 2003-ban kezdődött fejlődésünkben kell keresnünk. Akkor kezdtük el azt a folyamatot, ami a kompromisszumokat nem ismerő szakmai műhelymunkán, és az azt segítő profi menedzsment támogatáson alapul. Ez a munka napjainkra beérett, amelynek látható jele, hogy még az ilyen váratlan és nehéz helyzetekben is kreatívan, szakmai munkát végezve, profi szervezéssel és marketinggel dolgozunk. A magabiztos szakmai alapok és a menedzsment gyors reagálási képessége, szakértelme rugalmassá teszi a PFZ-t, amely emberi közösségként is megállja a helyét. Figyelünk egymásra, elhivatottságnak tekintjük a muzsikálást, így közösen fel tudjuk mérni, hogy mi a legjobb az együttesnek, hogyan tudjuk a hasznunkra fordítani még a mostani körülményeket is, mert a cél az, hogy mindig legjobbat hozzuk ki a zenekarból.

Meg tudná nevezni azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek a folyamatra hatottak?

– A folyamat sarokpontja, vagy inkább sarkcsillaga, hogy nem hazai példát tűztünk ki célként, hanem az európai felső kategóriás szimfonikus együttesek működését. Ez a mindennapokban nagy segítség, mert enélkül fennállt volna annak a veszélye, hogy a sajátos helyi kontextushoz mérve hozzunk meg döntéseket. 2003-ban Pécs városa elfogadta ezeket a célokat, és mind a mai napig támogatják az elképzeléseinket. Örömmel mondhatom, hogy a kultúraszerető pécsi közönség ideális partnere a zenekarnak, a Kodály Központ megépítésével pedig a méltó és szükséges alkotói körülményeket is megteremtette a város. Persze vannak nehézségeink, de Pécsen tradicionálisan fontos a sokszínű kulturális kínálat, ezen belül kapott vezető szerepet a klasszikus zenei élet és a PFZ.

Tíz éve pedig újabb fontos állomáshoz érkeztek a Kodály Központ átadásával.

– Igen, hatalmas jelentőségű volt ez nemcsak a zenekar, de a város szempontjából is. Először is fontos megjegyezni, hogy a Pannon Filharmonikusok a Kodály Központ rezidens zenekara. A kezdetektől törekedtünk rá, hogy a nyugat-európai koncerttermek és rezidens zenekarok együttműködésének modelljét vegyük át. Természetesen ebben most a pandémia mindent felborított, de békeidőben ez azt jelenti, hogy a rezidens zenekar programjai adják a ház gerincét, és erre épül rá minden más. Mi vagyunk az elsők, akik lefoglalhatják az időpontokat a naptárban, és ez nagyban megkönnyíti a tudatos tervezést és építkezést. Fontos megjegyezni, hogy nem csak mi lépünk fel itt, hanem számos kiváló zenekar szerte az országból, a Kodály Központ sokszínű kulturális centrummá vált az évek során. A Kodály Központ hangversenytermében, ahol most szinte minden próbát tartunk, a különlegesen jó akusztika folyamatosan segít minket abban, hogy tovább csiszoljuk a zenekar hangzását.

Ennyi év után hogyan látja a Pannon Filharmonikusok szerepét a magyar és a nemzetközi kulturális térben? Miben különleges ez a zenekar, miben ragadható meg az arculata?

– A Pannon Filharmonikusok az együttműködés, a minőség és a megújulás zenekara művészeti és márkaépítési szempontból is. Az aprólékos művészeti műhelymunka és igényesség alapjait Hamar Zsolt zeneigazgató fektette le, aki fáradhatatlanul vezette rá az együttest a megkülönböztető zenei hangzás fontosságára. A szakmai munkát a tavasszal elhunyt Peskó Zoltán folytatta, aki nemzetközi szintre emelte a zenei minőségről történő gondolkodást. Idős karmesterként a korábbi évek eredményeire és az azokból már akkor látszó lehetőségekre irányította rá a figyelmet. Türelemre intett, és belső fejlődésre ösztönzött.

Ide kapcsolódik:
Az utolsó intés - Peskó Zoltánra emlékezünk

Az egyik legfontosabb pillér Bogányi Tibor elmúlt évtizedes zenekarépítő munkája, és a hozzá társként csatlakozó Varga Gilbert kérlelhetetlen finomsága. Tibor a megnyerő személyiségének köszönhetően könnyen megtalálja a hangot a muzsikusokkal, így az együtt zenélés minősége folyamatosan javul. A zenekar közössége is jó hangulatú, ami hozzátartozik a PFZ arculatához. A vendégművészek szeretnek nálunk játszani. Varga habitusa a makulátlan játék és a részletekbe menő kíváncsiság igényét ültette el a muzsikusainkba. Ugyanezek a jellemzők látszanak a marketing és kommunikációs anyaginkon is: igényesség, minőség és kreativitás.

Emellett fontos a repertoár is. Vannak olyan együttesek, amelyek előszeretettel specializálódnak egy-egy korszakra. Mi azonban nem ezt tesszük. Meggyőződésem, hogy érdemes sokszínűnek maradni, otthonosan mozogni több területen. Figyelünk arra, hogy zenészeinket folyamatosan érjék új impulzusok, képezzék magukat, keressék az új megoldásokat. A mi esetünkben ilyen például a régizenéléssel való ismerkedés és tanulás, hiszen célunk az, hogy a barokk zenét is tökéletesen és autentikusan szólaltassuk meg, ezért alapítottuk a Fesztiválkórusunkat is. De épp ilyen fontos a kortárs zenei jártasság, amit az Eötvös Alapítvánnyal közös munkánk sikere is igazol.

A pécsi Kodály Központ – fotó: Bubik Róbert

– Hogyan jött a két művészeti vezető ötlete? Miért volt erre szükség?

– A PFZ további fejlődése azt a hozzáértést kívánta, amely a finom részletekre, árnyalatnyi különbségekre figyelő munkára helyezi a hangsúlyt, így olyan karmestert kerestünk, akinek erőssége a részletekben rejlik. Varga Gilbert érdeklődésének fókuszában a francia zene és a zenei hangzás összetettségének szétbontása, majd újraépítése áll. A francia muzsika perfekt, a zeneszerzői szándékot megvalósítani vágyó előadásának a keresése a karmesteri stílusára, munkamódszerére is erőteljesen hatott. A hangszínek virtuóz sokaságának és dinamikai gazdagságának megszólaltatására képes. A vele való munkának köszönhetően erőteljesen fejlődött a finomhangolásunk, a virtuóz reagálási készségünk, a robbanékonyságunk. Tibor a nagyívű műveket, hatalmas darabok előadását tudja inspirálni, példa erre a Bruckner-sorozat, Gilbert pedig a részletekben elmélyülő, de bátor virtuozitást segíti. A két karmester tökéletesen kiegészíti egymást.

Ide kapcsolódik:
Gilbert Varga: „A PFZ hangzása homogén, mégis ezer színben pompázik"

– Hogyan állítják össze a műsort? Milyen szempontok határozzák meg egy-egy zenemű kiválasztását?

– Ez nagyon fontos kérdés. Igyekszünk mindig változatosan készülni és fokozatosan nyitni olyanok felé is, akik eddig nem voltak rendszeres látogatói a Pannon Filharmonikusok hangversenyeinek. A kínálatunk gerincét a művészeti munka alapját jelentő bérletes koncertek adják, de számos újszerű kezdeményezésünk van azoknak, akik akár fiatalon, akár idősen, de most kívánnak csatlakozni a komolyzenehallgatók táborához. Ha tetszik, ha nem, a mi szakmánknak is szembe kell néznie korunk kihívásaival. Most már aligha találni olyan embert, aki sámlin ülve képes egy helyben végighallgatni egy hat órás Wagner-operát. A fiatalok bevonzása épp ezért különlegesen fontos, de ez korántsem csupán korosztályi kérdés. Mi például idősebbeknek is elkezdtünk speciális koncerteket adni, ennek a generációnak a zenei beavatása is ugyanolyan fontos. Örömmel mondhatom, nagyon jól is fogadják.

– Mit gondol, a koronavírus mennyiben változtatja meg hosszabb távon a koncertjárási szokásokat?

– Érdemes onnan kezdeni, hogy Magyarországon egy szűkebb réteg fogyaszt viszonylag nagyobb mennyiségű kultúrát. Ellentétben a nyugati országokkal, ahol az átlagos középosztálybeli ellátogat évi öt-hat hangversenyre, vagy épp színházi előadásra, nálunk inkább az a jellemző, hogy egy intellektuális kultúrafogyasztó elit vesz részt akár havonta is több kulturális eseményen, így a klasszikus zenei koncerteken is. Mivel a járványhelyzet hatásai jelentősek, ezért arra számítok, hogy bár ez a réteg nem tűnik el, de nem fog a korábbi gyakorisággal kimozdulni otthonról. Hosszú a pandémia időszaka, és elfolyik koncert és színház nélkül is az idő, kitöltjük mással, megváltozik a költségszerkezetünk is. Erre a helyzetre fel kell készülnünk, többek között ezért is megkerülhetetlen egy új, zene-, és kultúrafogyasztó középosztály bevonzása. Mivel a teljes kulturális életet érinti a pandémia, közös lesz a nehézség, és közös üzeneteket kell megfogalmaznunk. Ehhez újszerű együttműködési kultúrára is szükségünk lesz: nem egymással leszünk versenytársak, hanem a semmittevéssel.

Ide kapcsolódik:
Bogányi Tibor: „Szakmailag finnek érzem magam”

– A zenekar közel 210, míg a Kodály Központ 10 éves. Decemberben több koncertet is adnak a két jelentős dátum apropójából. 11-én Emlékül című hangversenyüket a Müpa élőben közvetítette és ugyancsak követhető az interneten a december 16-i pécsi Kodály’10 koncertjük.

– A Müpában meghirdetett bérletsorozatunk egyik koncertje lett volna december 11-én, és örültünk, hogy lehetőségünk volt az online közvetítésre, így méltóképp megünnepelhettük nemcsak a Pannon Filharmonikusok elmúlt 210 évét, de Beethoven születésének 250. évfordulóját is. Ugyanilyen fontos másik jubileumi koncert a december 16-i, amely a Kodály Központ elmúlt tíz évét ünnepli csodálatos, változatos műsorral, három karmesterünk közreműködésével. Bogányi Tibor és Gilbert Varga mellett Vass András is dirigálja az együttest.

Az online közvetítést nagyon fontosnak érzem, számomra magától értetődő, meg kell ragadnunk minden lehetőséget, hogy folyamatosan jelen legyünk a közönség előtt, ha másképp nem megy, akkor virtuálisan. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne éljünk a streaming lehetőségével, ez egyaránt része az útkeresésnek és annak a felelősségnek is, amely egy nagyszabású szimfonikus zenekart jellemez.

Promóció

X
X