Papageno Radio
Címlap Liszt Ferenc emlékét őrzi a fóti templom

Liszt Ferenc emlékét őrzi a fóti templom

Fót, Vörösmarty utca 2. Római katolikus plébániatemplom

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A monumentális fóti templom a magyarországi romantikus stílusú építészet egyik legkorábbi és legjelentősebb műemléke. Járt itt és játszott orgonáján 1856. szeptember 6-án Liszt Ferenc. 

A templom a Károlyi család megbízásából épült 1847 és 1855 között. Károlyi István gróf szándéka az volt, hogy a környékbeli hívők plébániatemplomaként egyúttal családja temetkezési helyéül is szolgáljon.

 

Tervezésével és építésével az akkor még pályája kezdetén álló Ybl Miklóst bízta meg, aki későbbi hírnevét többek között éppen fóti remekművének köszönhette. Ybl harmonikus épületegyüttest teremtett a templommal, a mellette álló, szintén romantikus stílusú plébániával és a szerzetes nővérek által fenntartott iskolaépülettel.


Maga a templom kisebb dombon áll, kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. A négytornyos, háromhajós bazilika alapvetően neoromán architektúrájú, gazdagítva gót, mór és bizánci elemekkel. Főhomlokzata lenyűgöző hatású. Bélletíves kapuzata mellett kétoldalt egy-egy oszlopon Szent István és Szent László szobra áll, melyek Hans Gassner alkotásai. A kapuzat fölött impozáns, mérműves rózsaablak, a főhomlokzatból kiemelkedő két torony között pedig a Szeplőtlen Szűz csaknem kétszeres életnagyságú szobra látható.

„Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külső megjelenésében, ugyanolyan igényességgel megoldott belső díszítményeiben is. S talán még szembetűnőbb az egészet átható stiláris összhang” – jellemezte Pusztai László művészettörténész.

A főhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet fedi. A főoltár Szeplőtelen fogantatás című oltárképét és az apszis freskóit Karl Blaas festette.

A délkeleti (jobb oldali) torony alatt, kicsiny kápolnában helyezték el a templom egyik jelentős értékét, Szent Lucentius, 304-ben vértanúságot szenvedett római katona ereklyéjét, amelyet IX. Pius adományozott elismerése jeléül Károlyi Istvánnak, aki személyes vagyonából fedezte a templomépítés csillagászati költségeit.

A bal oldali kistorony alatt ajtó vezet az altemplomba, a Károlyi család kriptájába. A sírkápolna szentélyében levő szobrokat Pietro Tenerani, Canova tanítványa faragta. Köztük ott áll Károlyi István 18 éves korában, lovasbalesetben elhunyt lánya, Erzsébet szoboralakja. A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a családtagok, köztük gróf Károlyi István is.

Ide kapcsolódik:
Az Operaház tervezőjét kis híján eltanácsolták az építész pályáról

A plébániatemplom orgonáját is a gróf rendelte, költségeit ő állotta. Alkatrészeit Ludwig Mooser salzburgi műhelyében gyártották és hajón szállították Magyarországra az esztergomi bazilika számára szintén Mooser által épített hangszerrel együtt. A jeles hangszerkészítőről érdemes megjegyezni, hogy később Mooser Lajos néven Magyarországon dolgozott, Egerben telepedett le. Egerben telepedett le. Sajnos, Károlyi gróf túlzott szerénységből az orgona valamennyi számláját elégette – így a hangszer teljes dokumentációja megsemmisült…

A fóti orgona 1854. december 17-én szólalt meg először. Nem egészen két év múlva,

pár nappal az esztergomi bazilika felszentelése után járt Liszt Fóton.

Mint tudjuk, ő komponálta az ünnepi misét az eseményre, ez az Esztergomi mise. A Pesten rendezett díszvacsorán ott volt Károlyi István gróf is. Haynald Lajos püspök mellett ő volt Liszt másik asztalszomszédja; így nagy valószínűséggel ekkor hívhatta meg Lisztet, hogy megmutassa neki akkor még egészen új templomát. Liszt pár nap múlva két püspök és néhány alacsonyabb rangú egyházi személy kíséretében valóban megérkezett. A templomban játszott is Mooser orgonáján, s amint a Historia Domus feljegyzése megörökítette, róla dicsérettel nyilatkozott. Másról nem szól a dokumentum, de ismerjük Liszt társművészetek iránti fogékonyságát, így biztos, hogy a templomban nem csak az orgona kötötte le figyelmét, láthatta az altemplom márványszobrait is.

Ide kapcsolódik:
Legenda és valóság - Puccini szentendrei látogatása

A templom kórusán ma is Mooser orgonája áll, játékasztalát azonban a 20. században kicserélték. Szerencsére az eredeti, amelynél Liszt ült, megtekinthető: a templom főbejáratától balra helyezték el, így a látogató egészen közelről szemlélheti meg. Sajnos, fényképet nem találtam róla, így a kedves olvasó kénytelen az én „botcsinálta” fotóimmal beérni…

Hogy Liszt mit játszott a fóti orgonán, eddig nem jöttem nyomára. Lehet, hogy improvizált, de lehet, hogy megragadta az alkalmat és megszólaltatta friss orgonaművét, a Meyerbeer egy dallamára komponált Ad nos, ad salutarem undam című monumentális fantáziáját – vagy belőle részleteket. Így virtuális fóti kirándulásunkon ezt ajánlom meghallgatásra:

Valószínűsíthető, hogy ha már Liszt Fótra látogatott, a vendéglátó gróf nem csak templomába vitte el, hanem illusztris társaságával együtt az egészen közel lévő kastélyába is meghívta – talán egy ebédre vagy vacsorára – de erről eddig nem találtam konkrét forrást. Mi azért kukkantsunk be a parkba és legalább kívülről nézzük meg a szintén Ybl Miklós kezenyomát magán viselő kastélyt, minthogy belülről nem látogatható. Bár szólnak arról hírek, hogy a főnemesi család leszármazottja, gróf Károlyi László feleségével már két évtizede a kastély egy szárnyában lakik, s erőfeszítéseket tesz még elérhető relikviák, dokumentumok visszaszerzéséért, hogy azokat az utókorra hagyományozzák. Talán egy látogatás során be is lehetne hozzájuk jutni. Erről itt olvashatunk többet.

A fóti Károlyi-kastély – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt

Ha újra normális időket élünk, valóságos fóti utazásunk, látogatásunk megtervezéséhez a templom nyitvatartása, az idegenvezetés ideje és más praktikus tudnivalók a fóti plébánia honlapján találhatók.

Források:


Buda Attila: Romantikus klasszicizmus. Fót és a Károlyiak. = Szalon 1998. 6.
Pusztai László: Kegyúri romantika. A fóti katolikus templom. = Szalon 1998. 6.
Római katolikus templom, plébánia- és iskolaépület, Fót = Ybl Miklós virtuális archívum
Walker, Alan: Liszt Ferenc 2. A weimari évek 1848-1861. Bp. Ed. Musica, 1994
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Szigeti Kilián: Eger. Bp. Zeneműkiadó, 1980 /Régi magyar orgonák/

Promóció

Stream és színház

X
X