Honnan ered a karácsonyi ajándékozás szokása? Mit jelentett régen és mit jelent ma ajándékot adni, kapni? Mi minden lehet ajándék és miért fonódott össze olyan szorosan ez a szokás az ünnepeinkkel? Karácsonyra hangolódva az ajándék fogalmát járjuk körbe a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének segítségével, a gótikus oltároktól egészen a 20. századi festményekig. Valamint ajánlunk, néhány utolsó pillanatban is ajándékozható múzeumi élményt is.
Nehéz elképzelni, hogy a csokimikulás, a piros ruhás vattaszakállas Télapó, Noel Baba és Santa Claus figurája ugyanabból a hagyományból formálódott. Szent Miklós a legenda szerint egy marék aranyat dobott be egy szegény ember házának ablakán, így mentve meg a férfi lányait a rabszolgasorstól.
Az ajándékosztó szent története önálló életre kelt. A hozzá kapcsolódó nevek és szokások sokasága miatt szinte lehetetlen kibogozni, hogy valójában kit is várunk december 6-án. Bárhonnan és bárhogyan érkezzen is, valamilyen ajándékra mindenképp számíthatunk. Honnan származnak saját családi hagyományaink? Milyen ajándékra számíthatunk az ablakunkban és mit jelképez mindez számunkra?
(A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban.)
Ajándéktipp: valószínű egyikünk sem bánná, ha múzeumjegyeket szórna be egy vattaszakállas illető az ablakon, vagy karácsonyi díszként himbálózna az illatos karácsonyfán. Legyen Ön a vattaszakállas és lepje meg szeretteit éves Szépmű-ajándékjeggyel vagy éves MNG-jeggyel!
A késő gótikus táblakép alakjait különféle neveken ismerjük: napkeleti bölcsek, királyok, mágusok. Bár a bibliai történet nem sokat árul el a kilétükről, az utókort foglalkoztatták ezek a titokzatos alakok. Nevet is kaptak: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A középkori művészetben az akkoriban ismert három földrész, Európa, Ázsia és Afrika lakóinak vonásaival és eltérő életkorral ábrázolták őket, ezzel is érzékeltetve, hogy a bölcsek az egész emberiség képviselőjeként borulnak le Jézus előtt.
A hagyomány szerint a három király aranyat, tömjént és mirhát vitt a gyermeknek. Ahogy a bölcsek figurája, úgy az ajándékaik is jelképesek. Az arany máig az egyik legértékesebb anyag, a királyok, a gazdagság és a földi hatalom szimbóluma. A fűszeres illatú tömjén, amelyet évszázadok óta égetnek illatáldozatként, Jézus isteni természetét jelképezi. Emberi voltának jelhordozója pedig a mirha, amely ősidők óta ismert gyógyeszköz.
(A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban.)
Ajándéktipp: ideje újítani a nagyinak-nagypapinak szánt sapka-sál-zokni kombón! Sőt a gyerekek ajándékai mellé is elegánsan megfér egy kis borítékban pihenő ajándékjegy. Csak Öntől függ, hogy mennyi csoda és titok fér el egy apró borítékban!
MNG-jegyek vásárlása ide kattintva lehetséges, Szépműs-jegyek vásárlására ide kattintva van lehetősége.
Ferenczy Károly festményén ugyancsak a Krisztus születésének hírére útra kelő királyok jelennek meg. Ezúttal azonban nem a jászol előtt hódolva, hanem az odafelé vezető úton láthatjuk őket. Ferenczy más bibliai témájú kompozícióihoz hasonlóan a Háromkirályok is a festő nagybányai korszakában született. A művész természetszeretete szinte tapintható a képen, az emberalakok harmonikusan olvadnak a puha ecsetvonásokkal, mély zölddel megfestett erdőbe. A meseszerűséget fokozza a lombok között átszűrődő hajnali fény, amely sejtelmes derengésbe vonja a királyokat, megcsillan az aranyékszereken, a turbán és a selyempalást redőin.
Az ajándékozás gesztusa olyan szorosan összefonódott a háromkirályok alakjával, hogy sokan a karácsonyi ajándékozás eredetét is a bibliai történethez vezetik vissza. Ferenczy ábrázolásán az arany, a tömjén és a mirha nem jelenik meg, ahogy a környezet sem a Betlehem körüli tájat idézi. A jelenet szimbolikus tartalma ennek ellenére, vagy talán éppen ezért még inkább érzékelhetővé válik.
(A műtárgy jelenleg nincs kiállítva.)
Ajándéktipp: a Háromkirályok várhatóan elhozzák nekünk a 2021-es év nagy kiállításait is. Jön, jön, jön! A fáraó sírjának felfedezése / II. Amenhotep és kora, Cezanne-tól Malevicsig, Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből, Gerhard Richter, Szinyei 175.
Addig pedig gyönyörködhetünk a káprázatos állandó kiállítások mesés műtárgyaiban. Ajándékozzunk hát egymásnak izgalmas, múzeumi randevút! Randevú a Szépműben: itt, Randevú az MNG-ben: itt.
Mézeskalácsot ma többnyire karácsonykor sütünk, de ez az édesség nem mindig kapcsolódott ilyen szorosan az ünnephez. Fényes Adolf csendéletének egyik leghangsúlyosabb eleme, a tükrös mézeskalács szív, közkedvelt szerelmi ajándék volt. Ahogy a formája, úgy a díszítése is jelentéssel bírt. A cukormázzal ráragasztott tükör visszatükrözi a megajándékozott arcát, ezáltal az érzelmek viszonzásának vágyára utal.
Fényes Adolf fénnyel telített, élénk színekkel megfestett csendéletén csupa vásári portéka között találjuk a mézeskalács szívet. A mindenki számára felismerhető, kedves tárgyak és a közkedvelt sütemény a néző szemének is ismerőssé, otthonossá varázsolja a látványt.
(A műtárgy jelenleg nincs kiállítva.)
Ajándéktipp: minek menne bevásárló körútra, amikor a MúzeumShop választékában hópihe-könnyű tökéletes ajándékra bukkanni. Íme a legújabb, kollekció igényes szeretteknek. Ajándékozzon művészetet!
Csók István számára a karácsony kétszeres ünnepet jelentett, a festő kislánya ugyanis éppen a téli ünnepek alatt született. A kis Züzü, vagyis Juliette gyakran jelenik meg Csók festményein. A gyerek nem csupán modellje ezeknek a képeknek, hanem a művek mondanivalójának hordozója. A Züzü a karácsonyfa alatt című képen úgy mosódnak össze a képzelet és a valóság határai, akárcsak a gyermeki gondolkodásban. A gazdag színekkel, könnyed ecsetvonásokkal megfestett mű főszereplője, a négyéves Züzü a babáival játszik a feldíszített fenyő alatt. A karácsonyfán kis betlehemet és angyalt formázó díszek jelennek meg. A háttérben felállított, baldachinnal borított tükör az előtér mesevilágát tükrözi vissza.
A karácsony a 20. század elejére egyházi ünnep mellett családi ünneppé is vált. Mivel ekkortájt indult meg az érdeklődés a gyerekek sajátos érzelmi és szellemi világa, a gyerekkor lélektana iránt, a család legkisebb tagjaira is egyre nagyobb figyelem helyeződött. Az addig Szent Miklós napjához kötődő ajándékozás karácsonyra került át. A gyerekek eleinte csak apró ajándékokat kaptak: almát, diót vagy mézeskalácsot, játékokhoz ritkábban jutottak. Csók festményén a kislány babái már a polgári otthon részeként jelennek meg.
(A műtárgy jelenleg nincs kiállítva.)
Ajándéktipp: a számtalan, látványos, ugyanakkor érdekfeszítő saját kiadványa között szívből ajánljuk a Szépművészeti Múzeum legújabb – a Karácsony a Múzeumban címűt könyvecskét, amely tökéletes ajándék gyerekeknek, felnőtteknek. Plusz meglepetés lehet az azonos témájú memóriajáték.
Jöhet a könyv, jöjjön akkor már a memóriajáték is!
Ellentétben Csók István mesés, meleg hangulatú festményével Rippl-Rónai József művén jóval komorabb karácsonyi jelenettel találkozunk. A fekete, barna és fehér felületek ellenpontja a világító színekkel megfestett, feldíszített kis fácska. A jelenet szereplői is feketében: vajon gyászolnak, vagy csak az ünnep miatt viselik ezt a színt? A háttérben egy fiatal nő a levélírásba, a látszólag indulásra kész idős asszony pedig a gondolataiba merül. Kinek szólhat a levél és miről szólhatnak a gondolatok?
Sokan töltik az ünnepet a szeretteiktől távol. Ezt a karácsonyt talán még többen. Lehet-e ajándék egy levél vagy egy telefonhívás? Ha kifejezzük, hogy gondolunk egymásra?
(A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban.)
Ajándéktipp: kevesen élvezhették idén a fantasztikus, összművészeti Textúra produkciót a Szépművészeti Múzeum gyönyörű tereiben, jó hír azonban, hogy az online-előadások megtekinthetők, sőt ajándékba is adhatók. Kattintson ide!
Az MNG élmény-ajándékai, a MúzeumShop ajándékötletei.